Skip to content

A tudomány napja

2006/01/06

A tudomány napja

Az elmúlt két nap a tudomány jegyében zajlott le. Tegnap délután kollégám és régi barátom, Szekfű András védte meg summa cum laude a PhD dolgozatát, majd ma, amikor megnyitottam drótpostámat, Gulyás Balázs leuveni kollégistatársam írását fedeztem fel, aki az általa szervezett novemberi World Science Forum óta adós egy interjúval. Jobb később, mint soha, s mivel a rendezvény egy sorozat része, az interjú semmit se veszített aktualitásából, sőt! Ez egyébként az első exkluzív interjú a portálon.

Tegnap este a Víghajósban, “törzspub”-omban -kocsmának mégse neveztem – vacsoráztam, ahol a Business Weekben olvastam, hogy külföldre szakadt hazánkfia, Sarkozy francia belügyminiszter blogja az utóbbi idők legsikeresebb áttörése. Vajon mi mikor tesszük fe a hálóra az első podcast interjút. Aki tud franciául, meg is hallgathatja, el is olvashatja!

Addig is ajánlom hazai politikusainknak, tanulmányozzák Sarkozy módszerét. Állítólag – és innen származik a francia elnökjelölt érdeklődése – mivel az elemzők szerint a fiatalok döntik majd e a választást, és azok blogoznak. Blogra Magyar!


Szekfű András Tézisének címe – Az elektronikus kommunikáció használatának terjedése Magyarországon – eléggé akadémikusnak tűnik, de az alcím már közéleti a javából: A társadalmi nyilvánosság és esélyegyenlőség szepontjából . A szerzőt többnyire Jancsó Miklós elemzőjekémt tartják számon, és egyelőre csak legszűkebb körben ismert, hogy alapítója a MAGYAR KOMMUNIKÁCIÓTUDOMÁNYI TÁRSASÁG Közhasznú Egyesület nek., melybe magam is kértem felvételemet. Az alapítók között megtaláljuk a két opponenst- Angelusz Róbert egyetemi tanárt és Terestyéni Tamás PhD-t is. A terem zsúfolásig megtelt, ott a szakma színe-java, és ráadásul sok régi ismerős, korábbi szimpóziumokról, melynek a kommunikáció volt a témája, mint Wisinger István, vagy a Pax Románától, mint Kamarás István. Mindenki a tézisekben, melyet Szekfű egy füzetecske formájában osztott ki, lapoz, mások a tk műhely XI. évfolyamának 1980. januárjában kiadott, immár tehát negyed százados kiadványát forgatják. Ennek bevezetőjében Szekfű azzal kezdi: “Nincs telefonom” – majd leírja a kádári Magyarország azóta feledésbe merült telefonnyomorát. S még mondja valaki, hogy semmi sem változott! Persze kellett egy kis mersz annak idején, hogy e kommunikációs mizéria leírása után valaki bemutassa a Journal of Communication tengerentúli futurológiai elképzeléseit, a születő információs társadalomról! Jó felvezetés ez amúgy a disszertációhoz, amely romolhatatlan optimizmussal ír a Petőfi-látomás – a bőség kosara – a kommunikációs eszközökre kivetített utópiájáról, miközben a tanulmány maga a tudásszakadékot és a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődését mutatja be plasztikusan. A tanulmányt a Tudomány Házában a napokban bemutatom és megvitatom, – egyelőre feltesszük oda a tanulmányt magát Miklós segítségével – hogy minden érdeklődő, beleértve diákjaimat, elolvashassa. Szekfű András eléggé optimista, úgy véli, hogy a piaci mechanizmusok – ő marketingről beszélt tegnap – és a szociálpolitika együttműködése révén az egyenlőtlenségeket teremtő folyamatok megfordíthatók. Számomra a legnagyobb kérdés azonban, de ez már filozófia, hogy vajon kívánatos-e az egyenlősdi, összeegyeztethető-e az emberi természettel és a társadalmi munkamegosztás rendjével? Talán egy fórumon is vitatni kéne ezt a kérdés! Kinek van kedve beindítani a vitát?
2006. January 6.

Reklámok
No comments yet

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s