Skip to content

Törvényt vagy kordont bontottak?

2007/02/03

A Népszabadság szerint a Fideszt “törvényt bontott”, míg a Magyar Nemzet címszava azt sugallja, hogy “lebontotta a Fidesz a kordont.” A rendőrség szabálysértésről beszél (Népszabadság, 2007. február 3. 1. oldal), ami ugye, nem azonos a törvénysértéssel. Az igazságügyi és rendészeti miniszter – bevallom, a kettő egy kézben eleve aggasztó összemosása a jognak és a rendfenntartásnak – szerint “az országgyűlési képviselőknek is be kell tartaniuk a jogszabályokat.” Ezzel is egyetérthetünk, bár akkor már három fogalommal kell megbirkóznunk: törvénysértés, jogszabály- és szabálysértés. Elárulok valamit: a jogszabály gyűjtőnév. A jogszabályok hierarchiájában legfelül áll az alkotmány, amely írott alkotmány esetén olyan törvény, amellyel más törvény nem lehet ellentétes. Olyannyira, hogy az alkotmánybíróság megsemmisítheti az ilyen jogszabályt.

A szabálysértés ezzel szemben inkább adminisztratív jellegű kisebb kihágás: “A szabálysértési eljárás gyors és eredményes fellépést biztosít azokkal a jogsértő magatartásokkal szemben, melyek a bűncselekményhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalom általánosan elfogadott együttélési normáit, akadályozzák vagy zavarják a közigazgatás működését, illetve meghatalmazott tevékenység vagy foglalkozás gyakorlására vonatkozó jogszabályokba ütköznek.” Úgy tűnik, a korlátbontók szabálysértést követtek el. Tették ez – persze saját értelmezésük szerint – az alkotmányos rend védelmében. Erről viszont az államelnök mondja, hogy “a gyülekezési jogot ősz óta alkotmányosan aggályos módon korlátozza a rendőrség.” Mit mond az Alkotmány a gyülekezeti jogról? S mi mindebben a rendőrség feladata? “A rendőrség alapvető feladata a közbiztonság és a belső rend védelme.” §40 A/1

Mindez azért is érdekes, mert Fodor Gábor (SzDSz) úgy kommentálta az eseményt, hogy ” A kordont hosszú ideig nem helyes fenntartani, de a Fidesz magatartása elfogadhatatlan. Olyan mintát szolgáltatnak, hogy szembe lehet szegülni a törvényekkel, a rendőrséggel, és ez rendkívül káros.” Hajlamos vagyok elfogadni Fodor úr véleményét: a sorozatos törvényszegés romboló hatással lehet a közgondolkodásra. Csupán két megjegyzés is idekívánkozik: a törvény nem azonos a rendőrséggel, sőt ez utóbbi törvényellenessége különösen rossz mintakép. S mit szóljunk, ha egy népszerű, vezetők által olvasott lap, a Haszon, legfrissebb számában pontos tarifát tesz közzé, kit mennyivel lehet megvesztegetni ( Haszon 2007/2:38)? Ittas vezetést magyaroknak 5 és 30 ezer forint körüli összegért néznek el, külföldinek 25-50 ezerért. Legalább hazafiak.

A rendőröket nem irigylem. A tévében látható volt, hogy nem igen tudták, mi a teendő. Az akció meglepetés erejével hatott. Ez tetszik a médiának, amint megtapasztalhattam egy tévéadó stúdiójában, ahol épp az akció alatt tartózkodtam, igaz, egész más céllal: a Szerzetesek Világnapja alkalmából beszélgettem a riporterrel és szalézi kollégámmal. És tetszik a “népnek”, mondván végre történik valami. A pr szemináriumon is lehet, hogy foglalkozni kell majd vele: mind a válságkezelés szempontjából (a miniszterelnök ismét formában volt, szívszaggatóan aggódott a demokráciáért); mind a politikai marketing szempontjából: jó húzás volt ez az ellenzék részéről?

A rendőrség pr-e azonban mindenképp katasztrofálisnak nevezhető. Ezért persze mindenek előtt Gergényi Péter főkapitány a felelős, aki a Népszabadság szerint “megmakacsolta magát, s ragaszkodik hozzá, hogy a képviselők védelmét az ősszel kialakult körülmények között nem tudja biztosítani.” De kitől akarja megvédeni őket? S mi van, ha nem is igényelnek védelmet? Hisz képviselők bontották el az őket “védő” korlátokat, avagy? Lehet, hogy csak 2-3 embert kell védeni? Név szerint kiket is? Különben, ha a kérdés valóban megoldhatatlan, ki kellett volna rég hirdetni a szükségállapotot!

40/B. § (2) „A fegyveres erőket az alkotmányos rend megdöntésére, vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos erőszakos cselekmények esetén, az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően kihirdetett szükségállapot idején lehet felhasználni, akkor, ha a rendőrség alkalmazása nem elegendő.” Ha viszont nincs tömeges mértékű veszélyezettség, akkor (had)műveleti terület sincs: Gergényi vagy saját szakállára önkényeskedik, vagy felettese, Petrétei miniszter úr nem áll a helyzet magaslatán. Vajon őt is a főpolgármester kéri, hogy maradjon?

Reklámok
One Comment leave one →
  1. antal attila permalink
    2007/02/09 13:01

    Kedves Ulrich Atya!

    A szabálysértés és a törvénysértés, jogszabálysértés fenti elmezését kicsit pontosítanám. Ahogy Ulrich Atya is megállapítja a jogszabály gyűjtőnév, szerintem inkább egy többszinten értelmezett fogalom, amely abszorbeálja a magyar jogrednszerben jogi tartalmat involváló normákat, lett légyen az törvény, törvényerejű rendelet, rendelet vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze (egyébként ez utóbbi is “gyűjtőnév”). Amikor jogszabálysértésről beszélünk, bármelyik fenti kategória sérelmét lehet érteni. Amikor törvénysértésről akkor értelemszerűen csak a törvényét, de ez is képlékeny, mert a magyar jogrenszer “derekát” mára a törvények alkotják, így a köznyelv gyakran azonosít minden vélt vagy valós sérelmet törvénysértéssel. A szabálysértésre rátárve: a honi jogrenszerben törvény rendelkezik a szabélysértésekről (1999:LXIX. tc.), így ezen szabályok megsértése egyértelműen törvénysértés, jogszabálysértés. S bár a Magyar Köztársaság Almotmánya valóban kitüntetett helyet foglal el a jogrendszerben, de senki sem követhet el jogszabálysértést mert úgy érzi, hogy ezzel az alkotmányos rendet védi meg. Maga az Alkotmány egész konstrukciója szenvedne dőlne meg, ha egy jogszabályt áthágva, az “alkotmányos szellem” zászlaja alatt úgy állítaná be cselekedetét, hogy ezt az Alkotmány legitimálja. Az Alkotmány szelleme él és hat a jogrendzser minden konstrukciójában, így ezek sérelme (fogalmazódjék meg egy szabálysértésben, amely ismét hangsúlyoznám jogszabálysértés)áttételesen magának az Alkotmány által védett alkotmányos rendenek a sérelméhez vezet.

    Ilyenformán lehet, hogy a kordon alkotmányellenes, de azt nem lehet jogszabálysértő módon eltávolítani, mert akkor nem tudjuk a kordont sem alkotmányellenesnek nevezni, hisz jogszabálysértő módszerünkkel éppen az alkotmányos értkek alól húztuk ki a talajt, s veszítettül el azt az általános értékhordozót, amelynek szerepét az Alkotmány betölti.

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s