Skip to content

Gyerünk a moziba!

2007/07/20

[tags] film, Die Hard, Shrek, klónozott, MOM, Piaf, Harry Potter [/tags]

Nyáron persze a strandon illene lenni, de amilyen pokoli hőség uralkodik, egy légkondicionált filmpalota jó alternatíva. A filmek amúgy inkább “befűtenek”, mint kellemesen hűsítenének. Sportként – ez persze a Guinness rekordok közé mégse kerül be – rávettem magamat, hogy az egyik Multiplex minden filmjét megnézzem egy hét alatt. Ezek után senki se mesélje nekem, hogy a piac gondoskodik a változatosságról, a verseny meg a minőség legjobb szavatolója.

Volt egy idő, amikor a filmet a filmrendező “csinálta”. Mostanában már a marketingosztályok és a piacelemzők. Ezek számítása együgyűen egyszerű: ami sikeres, azt mindenképp meg kell ismételni. Így aztán az egykori hadiüzem, a MOM, helyén emelt posztindusztriális pénzszedőgépben székelő multiplex nyolcvalahány filmjének fele úgynevezett remake. Ezek véletlenül sem folytatások, mert hisz nincs is mit folytatni, hanem az egyszer már jó bevételt biztosító filmek témavariációi. Azaz: azonos szereplők, azonos kliséjellegű alapkonfliktus, és kiszámítható vég.

Így aztán van DieHard 3, Shrek 3, Pókember 3 – hadd ne soroljam tovább. Ha egyet láttunk, mindet láttuk. S mivel az elsőt nem láttam, sem a másodikat, megengedhettem magamnak, hogy megnézzem a 3. illetve 4. folytatást. Mit is folytatnak, nem tudom, persze, de vissza lehet következtetni. Különben nem csak az első és a remélhetőleg utolsó „folytatás” ikertestvére egymásnak, azaz összetéveszthetően hasonlítanak, de még az egész egy mozigyárban leadott sorozat is mintha egy stúdióból jönne. Ez a klónozott film.

Persze ma az autók is klónozottak, és persze ijesztő mértékben az autókészítők, no meg a benne ülők is. Milyen üdítő, ha legalább van egy szereplő, aki személyiség, és ráadásul egy valódi színész, aki eljátssza szerepét. Ilyen filmet a héten csak egyet adtak, és ez a Piaf. Istenem! Róla nem az jut eszembe, hogy sztár volt, hanem hogy egy nemzedéket, sőt kettőt is formált, élő legenda volt, és persze a Père Lachaise-ben – ez a VIP-ek temetője Párizsban, amolyan Kerepesi – ma is virág borítja sírját. S mozi ide, mozi oda, az ember néha megmozdul a székben, hogy felugorjon, és megtapsolja. Ha ilyen film lenen legalább minden negyedik – láthatjátok, szerény vagyok – nem lehetne krízisről beszélni a filmiparban.

Az elviselhető kategóriába tartozott még a Potter a Főnix renddel megélt kalandjainak megfilmesítése, ha ez a szakszó egyáltalán alkalmazható. Mert valahogy nem akart film lenni, a sok digitális izé dacára ebből a regényből. Inkább színház volt, holott ez egy regény, mint ilyen, nem is rossz, és különben is, lehet, hogy holnap vége az egész kísértetjárásnak, ha Harry hősi halált hal, amint ígérgetik hetek óta. Különös, hogy valaki rég halott, de még nem tudja. Persze egész birodalmak is jártak így. Hollywood is rég halott, de még nem tudja. Valószínűleg a filmmogulok nem járnak moziba. Még Megérzésük sincs, csak filmet forgatnak róla…

Advertisements
4 hozzászólás leave one →
  1. Marci permalink
    2007/07/20 15:44

    Kedves Ulrich atya!

    Nemcsak a te írásaidból, de mindazokból a professzorokkal az egyetemen, vagy akár otthonikkal folytatott beszélgetéseimből is ugyanazt a pesszimizmust érzem ki, ami a jelenlegi világot bírálja. Itt jelen esetben a filmipart.

    Nem hinném, hogy a jelenleginél valaha is jobb lett volna az élet Magyarországon, de az is biztos, hogyha egy-két dolog másként alakul, akkor több és változatosabb lehetőségeink lehetnének.

    Korábbi tapasztalataid alapján is mindig ilyen volt a közhangulat, vagy csak a jelenlegi kor sajátossága? A ti gyerekkorotokban minden olyan fényes lett volna?

    Végül idézném Széchényi István szavait, amiben szerinte nem szabadságra, hanem jólétre van szükségünk:
    “Kell, hogy érdekünket az osztrák monarchia jólétében keressük. A magyar független, korlátolt monarchia álma nem való korunkba” (1825 október 4.)

  2. 2007/08/02 23:54

    Kedves Marci,

    Én itt egy percig sme beszéltem arról, hogy régebben jobb ett volna az élet Magyarországon! Itt a filmipar nyomoráról, a színvonalas szórakozás ellehetetlenüléséről beszélek.Ez nem magyar, ez globális jelenség. Mindenütt ugyanazokat a McFilmeket játszák! Ulrich

  3. Abért Tamás permalink
    2007/11/21 22:43

    Tisztelt Ulrich atya! Először is elnézést, hogy az előző hozzászólsáomnál nem használtam megszólítást.
    Szerintem az, hogy filmek ilyenek lettek (Mcfilmek) annak az oka, hogy erre van kereslet, amíg olyan hatalmas rendezők, mint pl. Tarr Béla vagy Lynch-nek úgy kell szószerint összekönyörögnie a filmjeire a pénzt, addig nem is lesz változás. Bár az említett rendezők közül Lynch elég zavaros és értelmetlen filmeket készít, de ő rendszeresen hangsúlyozza, hogy neki nem az a szándéka, hogy értsék, hanem hogy érezzék… Nyilván ezek nem olyan filmek amikre az átlagember elvisz egy lányt a moziba-megyünk címszó alatt. De szerintem Tarr Béla érthető, bár az ő hibája alapvetően a kicsit elnyújtott jelenetek, ami a figyelem lankadását okozza. De vele is láttam egy interjút, és abban be is számol erről. Azt mondja, hogy ahhoz, hogy tökéletesen át tudja adni ezt a reménytelen őrület közeli állapotot sajnos hozzátartoznak ezek a viszonylag hosszú snittek.
    Sajnos a feltörekvő filmesek közül is nagyon kevés kap esélyt, pláne pénzt, hogy egyáltalán bizonyíthasson. Így aztán nem kell csodálkozni, hogy futószalag művészetet csinálnak, és műanyagszívűvé válnak az emberek.

    Üdvözlettel Abért Tamás

  4. cecilia permalink
    2008/05/09 09:00

    Kedves Ulrich atya,

    Szerintem a Piaf-film is csak a Die Hard-ok és a Pókemberek kontraszjában tűnhetett jónak, engem inkább felbosszantott az a pofátlanság, hogy a rendező gátlástalanul kihasználta: ha öt percenként felcsendül egy Piaf-nóta, amitől mindenki elolvad (és tényleg, mert különben miért ült volna be egy Piaf-filmre), akkor úgyis végignézik a filmjét. Meg végülis szép színes. És a moziban hidegebb/melegebb (jobb idő) van, mint kint. De ez mind nem feledteti, hogy mintha elfelejtettek volna forgatókönyvet írni. Ritkán jövök ki moziból bosszankodva (megválogatom, mit nézek meg), de ezután úgy éreztem: átvertek. Számomra éppúgy egy marketing-fogás volt, mint a többi, csak nem árultak utána Piaf-bögrét.
    Üdvözlettel, cecilia

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s