Skip to content

„Forró könyvek”, amelyek megváltoztatják a világunkat

2011/11/23

 PÁRBESZÉD HÁZA – A HOLNAP TÉMÁI MA
2012. FEBRUÁR 1. Friedman, Thomas L. És mégis lapos a föld, 2008.
2012. MÁRCIUS 1. Jeffrey, Sachs. The Price of Civilization: Economics and Ethics after the Fall, 2011.
2012. MÁJUS 2. Guardiola-Rivera, Oscar. What if Latin America ruled the world? 2011.
2012. JÚNIUS 4. Diamond, Jared. Collapse. How Societies Choose to Fail and Succeed, 2005*
2012. OKTÓBER 3. Pearce, Fred. Peoplequake, 2011
2012. NOVEMBER 7. Kay, John. Obliquity: Why Our Goals Are Best Achieved Indirectly, 2011.
2012. DECEMBER 5. Collins, J. és Porras, J. Built to Last: Successful Habits of Visionary Companie, 2000.
Az előadás-sorozatban olyan könyveket és azok eszméit mutatjuk be, amelyek Amerikában és/vagy Nyugat-Európában nagy port kavartak fel, és vitát indítottak be a szertők téziseinek helytállóságáról. Nem akadémiai, elméleti vitákról van szó, hanem olyan kérdésekről, melyek nagyon sok ember, adott esetben akár mindannyiunk életét érinti vagy érinteni fogja. A bemutató, Kiss Ulrich jezsuita közgazdász és társadalomkutató nem veszi át kritikátlanul e külföldi sikerkönyvek ünnepelt szerzőinek téziseit, hanem alapos kritikának veti őket alá. Mindenek előtt azonban azt vizsgálja – és bennünket ez indított a magyarra – egy kivétellel – még le sem fordított művek ismertetésére és népszerűsítésére, milyen hatással lenne saját és gyermekeink életére, ha a könyvekben felvázolt fejlemények úgy következnének be, ahogy azt szerzői megjósolják?
Új, igen jelentős munkák megjelenése az eljövendő hónapokban a végső sorrendet megváltoztathatja, sőt esetleg egy-egy művet kicserélhetünk még fontosabbra, de a tervezett sorozat előadásai és témai logikusan épülnek egymásra. Elsőnek egy magyarra már lefordított írást ismertetünk, ami lehetővé teszi, hogy minden érdeklődő felkészülten kapcsolódjon bele a műhelyjellegű munkába, ahol tehát nem csak passzívan meghallgathatunk egy amúgy élvezetes és színes előadást, hanem saját kritikus hangunkat is hallathatjuk!
A kiindulópont Friedman nagy pátosszal és lelkesedéssel előadott tézisei a globalizációról és azokról az esélyekről, melyeket az Friedman szerint nyújt. Csak meg kell ragadni őket? Mi akadályoz meg ebben? Előítéletek, kényelem? Vagy netán Friedman figyelmét elkerülte volna némely buktató? Talán nem is olyan rózsás a helyzet? A következő hat könyv ezért a keretfeltételeket vizsgálja meg alaposabban! Jeffrey Sachs, aki a Dél-Amerikában és Oroszországban, illetve Lengyelországban végrehajtott sokkterápia atyjaként, érdemi szerzőjeként híresült el, a pénzügyi piacok fejlődését azóta igen kritikusan szemléli, amely az ex (?)-liberális közgazdász szigorú elemzését különösen izgalmassá teszi. Arra a kérdésre keres(sük) vele együtt a választ, hogyan rendezkedjünk be az egypólusúból kibontakozó sokpólusú világban? Májusban aztán egy kolumbiai nemzetközi jogász provokatív tézisén elmélkedhetünk: mi lenne, ha nem az angolszász filozófia és morál, hanem a latin-amerikai uralná a világot: milyen világ lenne az? A nyári szünet előtt még megvizsgáljuk azt is, mi okozta a múltban számtalan civilizáció összeomlását, Diamond Collapse című sokkoló könyve alapján. Elkerülhető a katasztrófa? A dekadencia és az összeomlás? Mit kell tennünk, hogy elkerüljük a végzetet és beindítsunk egy reneszánszt? A nyári szünet után egy kiemelkedően fontos témával foglalkozunk, a demográfiával. Látni fogjuk, hogy minden társadalmi reformterv, hát még egy esetleges reneszánsz, a demográfia függvénye. Erről szól a sorozat talán legmegrázóbb könyve, az „Emberrengés” (a „föld-rengés” analógiájára gyártott szójáték). Végre megtudjuk, valóban fenyeget-e túlnépesedés? Az öt össztársadalmi és makro ökonómiai elmélkedés után legutoljára a konkrét vállalatok szintjére szállunk le Collins-szal: mitől lesz tartósan sikeres – vagy mitől bukik el? Ehhez azonban érdemes és szükséges Kay-jel perspektívát és szemléletmódot váltanunk, és megtanulni „rézsút” gondolkodni: Descartes és a tiszta raxcionalizmus alkonya harangozza be a szép (?) új világot (Obliquity). Mindez, mint láthatjuk, izgalmas szellemi kalandnak ígérkezik. Megpróbáljuk Kiss Ulrich blogján majd nyomon követni, ahol az előadásokon elhangzottak megvitatására fórum is nyílik majd.
Ui. Figyelem, márciusban kivételesen nem a hónap első szerdáján, hanem elsején, csütörtökön találkozunk,  mivel 7-én kezdődik a 18. Management by Jesus szeminárium Siófokon!
* Jared Diamond könyve időközben megjelent magyarul is a Typotex gondozásában.
Advertisements
One Comment leave one →
  1. 2011/12/01 23:06

    Én arra is kíváncsi lennék, ami közelebbről érint minket, itt Európában. Két ezer esztendő állt rendelkezésére a keresztyénségnek, hogy a krisztusi tanítás szerint éljen úgy, hogy a Példa követhető legyen. Miért zárják be akkor a nagy felekezetek templomait pl. Amerikában, úgyszintén Hollandiában? – ott nem volt kommunizmus! Mi az oka, hogy olyan sokan, azok közül, akik nem töltenek be tisztségeket az Egyházban, és gondolkodni szeretnének, az ellenőrizhetetlen keleti egzotikumokban keresnek menedéket? Az egyházi kulisszák miket rejtenek még? Carissimus Kaszap boldoggá avatásának folyamata miért olyannyira túlnyújtott rétestészta?Vajon, mindent tudunk már a Bibliából? Miért akarják tőlünk újra elvenni az Ószövetséget? A középkorig az Egyház tiltotta, ma lejáratással akarják kivenni a kezünkből. Mik azok a titkok, amiket félteni kell tőlünk? Értjük-e az Úr Szolgájának tisztét, amikor mára szinte nincsen olyan társadalmi vezető réteg, amelyik körül ne zengene a "corruptio (1)" ?

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s