Skip to content

A Nyugat védőbástyája

2012/03/12

A Nyugat védőbástyája

Így lett Buda törökké

Kevés olyan mítosza van a magyarságnak, mint a „Nyugat védőbástyája” toposz, talán csak a „szabadság bajnoka” önmegtisztelő jelző kivételével. A két jelző a rendszerváltás idején csillagként történelmileg egyedülálló együttállásban jelent meg a nemzeti tudat egén.  Mostanában azonban eléggé fejfájást okoznak, mivel nemzeti szabadságharcunk a nagytőke ellen egyúttal hadüzenet a Nyugatnak, legalábbis mind a Nyugat főáramlatú közvéleménye, mind a hazai ellenzék szerint. Úgy tűnik, magunk ellen kell megvédenünk magunkat, hisz mi is a Nyugat része vagyunk, avagy?

Eléggé zavaró, de egyes történészek szerint egykor a sztyeppei népek nyugati védőbástyája a Kárpát-medence volt.  Makoldi Miklós régész, a Herman Ottó Múzeum munkatársa ezt fejtegette a miskolci egyetemen hallgatóinak. Előadásában összefoglalta a népvándorlás korában a Kárpát-medencétől Belső-Ázsiáig terjedő sztyeppe régió lovas nomád népeinek történetét, régészeti hagyatékát. Ismertette a szkíták, szarmaták, hunok, avarok, magyarok közös jellemzőjét. (…) Ezek a lovas nomád népek 2000 évig uralmuk alatt tartották a sztyeppét és kultúráik közös vonásai megalkották a sztyeppei civilizációt melynek a Kárpát-medence is része, annak védőbástyája lett. No lám, a nyugati bástyából lett volna a Nyugat bástyája? Mert volt idő, amikor a Nyugat a magyarok nyilaitól rettegett!

Ez is 1612 ...

Van, aki ezt visszasírja… Például a kuruc info: 400 év után ismét a Nyugat utolsó védőbástyája voltunk – a magyar Thermopülai emlékére”  Miért pont 400 év?kérdezhetnénk. Mi történt 1612-ben? Az erdélyi-török háború, amelyben a Porta szövetségeseként Havasalföld és a Krími Tatár Kánság is részt vett csapataival, valamint az erdélyi szászok is fellázadtak Báthory fejedelem ellen!. De melyik is volt itt a jó oldal? Ki védte a Nyugatot? Az bizony bonyolult, mivel például a székelyek is a fejedelem ellen szövetkeztek, miközben a török csapatokat Ghiczy András vezette, aki a fejedelemségért cserébe kész volt Jenő és Lippa várakat átengedni a töröknek. Báthory viszont a Habsburgokkal szövetkezett.  Végül a Porta Bethlen Gábort tette meg fejedelemnek. Ember legyen a talpán, aki kibogozza, ki itt a védőbástya, ki a szabadságharcos!  Ezek után a történeti párhuzam se olyan meghökkentő, amikor Lipusz Zsolt a kuruc.info nevében 1944. őszén a tordai szorosban  véli megvédeni a Nyugatot, a románokkal és a szovjetekkel szemben, akiknek sajnálatos félreértés következtében az angolszászok is szövetségesei. Lipusz következetes, mert arra panaszkodik, hogy „Ma Magyarországon mégis Churchillről, Rooseveltről, Ságvári Endréről, Leninről, Fürst Sándorról és más hasonszőrű gazemberekről (sic!) vannak közterületek elnevezve, stb.”. Nos, részben a hasonló árukapcsolások miatt tagad ki minket újabban a nyugati közvélemény fő áramlata. Eközben 2007 óta Védőbástya programunk is van, miután a takaros kis rendőrségi pr írás szerint a „Nyugat bizalmat szavazott nekünk a schengeni határ megnyitásával.” Azóta 1100 kilométeren kell őriznünk a határokat… ki ellen is? A bűnőzök ellen. Akik Keletről jönnek?

IMF ANNO 1612

De elemezzük csak kissé a védőbástya mítoszt! A wikiszótár nem ismeri, még nincs kész a szócikk, holott 500 éve védjük a Nyugatot. Az 1972-es Magyar Értelmező Szótár – a rendszerváltás előtt – csak annyit tud erről a főnévről, hogy 1. Bástya; 2. Fontos erkölcsi értékeket védelmező erő. Ez nyilván átvitt értelemben értelmezendő, amint Rákosi Mátyás elhíresült mondása is, hogy „Hazánk nem rés, hanem erős bástya béke frontján.”  A bástya azonban eredetileg az „erődítmény falából kiugró, a várfal oldalazó védelmét szolgáló (…) védőmű”. Valaminek, történetesen a várfalnak része, védi azt. Ha a Fal maga leomlik, nem sok hasznát vesszük. A mi metaforánk esetében a Nyugat nevű erődöt kellett védenünk. Persze a fogalom azt is sugallja, hogy a Nyugat egységes. Ez ritkán volt így. 1612-ben például, a portugálokat megverte a (Tiszteletreméltó) Brit Kelet-indiai Társaság Swallyban. Ne hüledezz!  Nagy-Britannia, mint olyan, csak 1707-ben jön létre, a Társaság, egy részvénytársaság, amolyan korabeli IFM, akkor már több mint száz éve csatázott. Akkor mit is védtünk 1612-ben?

Ha már ez nem olyan világos, mint szeretnénk, még kevésbé számíthatunk a hálára. Pedig elvárjuk, ha nem is a Nyugattól, akkor a szomszédoktól, amint azt egy blogoló, petrosz.virtus.hu  írja: „A hála, mint mondják, nem történelmi kategória: pedig az osztrák, szerb, horvát, szlovén és szlovák politika vezetőinek semmibe nem kerülne néhány elismerő szó, adott esetben bocsánatkérés Magyarország felé és pár gesztus, amely erősítené az együttműködést az országok között. Gondolok például arra, hogy a vegyes lakosságú területeknek különleges kezelést, autonómiát lehetne adni.”  Gondolom, a panaszos nem ismeri, mondjuk a szlovén helyzetet, de mi itt a mítosszal, nem annak esetleges hozamával foglalkozunk.  Miért is legyenek hálásak? Mert: „A magyarországi harcok nélkül a vasfüggöny alighanem keletebbre húzódott volna és sem az osztrákoknál sem a szlovéneknél nem jöhetett volna létre a mai szintű jólét.” Nos, Helmut Kohl kancellár 1989. decemberében, a magyar határnyitás évfordulóján a magyar parlamentben arról biztosította a honatyákat, hogy Németország nem felejti el a magyarok kiemelkedő szerepét a határok megnyitásában. Pár évvel később némely honfitársunk mintha úgy érezné, Merkel asszony nem ismeri nagy elődje és mentora e szavait. Vagy nem tulajdonít nagyobb jelentőséget nekik. Ha már húsz év távlatában sem kifizetődő a vitathatatlan érdemekre hivatkozni, akkor mi érteke van több száz év távlatában ezt tenni, amikor nem is olyan evidensek ezek az érdemek, mint mi gondoljuk? Kohl egyébként a neves beszédben azt ígérte, segít bennünket utunkon az egyesült Európába.

Advertisements
One Comment leave one →
  1. Albert Klein permalink
    2012/03/14 00:02

    Hát, igen!!! Ez mindig így volt, és így lesz!!! Magyarország, nyugateurópa felé, mindig egy “szükséges rosz” volt.
    Így bántak az Angolok és a Franciák M.O.-al szemben a Trianon alatt!!!
    Nem tudom honnan jönn ez az “iluzió” hogy más kép is lehetne…

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s