Skip to content

A különbségmenedzser

2012/03/21

Minden körte egyforma

“Vive la différence!” Egykor a nemek közötti áldott különbséget ünnepelte a francia mondás, később – mint minden nemes eszme – reklámmá züllött, manapság minden két csoport közötti különbséget ünnepel. Mi ezt az Ignácban, teljes nevén a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban interdiszciplinaritásnak mondjuk. A Google-on a szó 11600 találattal szép eredményt mutat fel. A klasszikus egyszakú és egysíkú kollégiumok eleinte megmosolyogtak minket, és még ma is nehezen értik mire jó mindez. Ezt ünneplik biológusok és irodalomtörténészek egyaránt. Sőt, Bakk Ágnes a kolozsvári Babeş Bolyai Tudományegyetem bölcsésze dolgozatában az irodalmi performanszt is tipikusan interdiszciplináris jelenségnek tartja. Amivel beléptünk a posztmodernbe. Szóval posztmodern kollégium vagyunk, ha ezt eddig nem is tudtátok. Hadd sokkoljam hallgatóimat azzal. hogy megjóslom: a XXI. században csak interdiszciplináris kollégiumok virágzanak majd, a tudományos gettók ideje lejárt.

Most már csak a kormányt és a 2/3-os többséget kéne meggyőznünk arról, hogy a jövőbe beruházni csak így érdemes, szakbarbárokra nem lesz szükség. Ennek oka a munkaerőpiac, és még inkább a munkakultúra gyökeres átalakulása, mely ilyen sokoldalú, laterálisan, rézsút gondolkodni képes embereket kíván meg. A taylorizmusnak és a fordizmusnak tudományban és gazdaságban egyaránt vége!

Az egész a modern kor hajnalán úgy kezdődött, hogy egy bizonyos Descartes írt egy nagyhatású alapművet, a Discours de la méthode-ban arra oktatta a jövő tudományos nemzedékeit, hogy szedjenek mindent szét darabjaira, és rakják újra össze. A gyerek, aki szétszed egy órát is ezt a módszert követi, legfeljebb ne mindegyik tudja újra összerakni, mint ahogy némely tudós sem. Így a világunk sem akar nagyon összeállni, miután alaposan szétszedtük darabjaira. A módszer ihlette az ipari forradalom futószalagjait, de a dekonstrukció, Derrida változata a heideggeri leépítésre, is ezt a logikát követi. A relativizmusnak e kései változatával most ne foglalkozzunk, inkább arccal a jövő felé!

Kovács János „különbségmenedzser”. Fikciós figura, Kovács Ágnes Lilla lehelt bele életet a Figyelő idei 11., azaz legfrissebb számában. A Figyelő egyébként nevéhez híven ügyel és figyel az idők jeleire. Én speciel ezt tanítom a vállalkozói szemináriumok résztvevőinek, és magam is ezt tanultam Márk evangéliumában. Így mutatja be:

Kovács János reggel tárgyalásra siet. Iratokat nem visz magával, ez fel sem merül, a laptopjára is csak fiatalsága mementójaként emlékszik. A nyakkendőjét viszont gondosan megigazítja: az abba beépített miniszámítógép a szemüvege belső oldalára vetíti majd az éppen szükséges adatokat a megbeszélés során. Névjegykártya? Pályakezdőként még neki is volt, ám üzleti partnerével már jó ideje egy kézfogással cserélik ki személyes adataikat. Kovács egyébiránt ötvenéves, cégénél az átlagéletkor 45 esztendő. Különbségmenedzserként tevékenykedik: feladata, hogy a vállalat nemzetközi csoportjainak eltérő kultúráit összehangolja, segítse a kommunikációt, a súrlódásmentes munkavégzést. Már öt éve dolgozik ott, így lassan tovább is áll majd. Nem mintha nem szeretné a munkáját, de már nem szokás egy projektnél tovább maradni egy helyen. Emberünk jól él, a marketingesek által selpies (second life people) vagy woopies (well off old people) néven emlegetett fogyasztói csoportot erősíti: gyerekei kirepültek, így jut ideje vásárolni, szórakozni, pénzt költeni. Képes volt újrakezdeni és ismét százszázalékosan teljesíteni, karriert építeni. Erre van is még húsz éve a nyugdíjig.”

Mint láthatjuk a jelen, vagy remélhetően a múlt, máris szeretné lenyelni a sarjadó jövőt, a címkézés selpie és woopie árulkodó: ha már kialakul, legyen fogyasztói célközönség, Erről holnap reggel a Mária Rádióban elmélkedem, most engem inkább a jövő pályaválasztás érdekel, mivel titeket, szakkollégistákat is az érdekel. Lehet itt persze filozofálni arról, hogy átengedhetjük-e a piacnak, hogy milyen szakmunkásokat, mérnököket,energetikusokat vagy éppenséggel különbségmenedzsereket „termeljen”.  Épp a Figyelő tavalyi TOP 200 foglalkozott azzal, hogy ki mit ad hozzá a gazdasághoz, illetve 2010-ben az állam és a piac felelősségéről és szerepéről elmélkedhettem együtt Stumpf Istvánnal, Király Júliával,  Bojár Gáborral és Fodor Istvánnal. Csak meg tudom  ismételni, amit ott mondtam: mindkettő lehet jó gazda és rossz gazda, de az együttműködés, az összehangolt cselekvés kötelező és létszükséglete a társadalomnak. Nos, a szakkollégium társadalmi feladat pont ez: legyen műhelye ennek az együttgondolkodásnak, át a szektorok, gazdasági ágazatok s technológiák vélt vagy valós határain. Ezeket átlépni végső soron transzcendencia. Ezért is hiszem, hogy a képzésünknek transzcendens gyökerűnek kell lennie, és ez nem hátrány, nem handicap, hanem utánozhatatlan előny.

Azt mondtam műhely. Ahhoz túl fiatalok és túl tapasztalatlanok a kollégisták, hogy egy az egyben egy thinktank szerepére pályázzanak, de itt tanulhatják meg, hogy legyenek jó csapatmunkások egy thinktankben. Ezt kell ápolnunk, védenünk és kiépítenünk szemben a specializálódás, a szakosodás kísértésével. Az beszűkíti idő előtt kreatív együttgondolkodás képességeidet. Legyél hát különbségmenedzser!

Reklámok
One Comment leave one →
  1. 2012/03/27 16:10

    Kedves Ulrich!

    Tetszik, amit írtál, és amiről legutóbbi találkozásunk alkalmával a Szent Ignác Szakkollégiumban beszélgettünk is egy ideig. De egy ideje az motoszkál a fejemben, hogy tulajdonképpen szakbarbárokra is szükség van. Egy adott, szűk szakterületen – mondjuk a bionikában – lehet, hogy valaki csőlátással viszi előbb egy remek kutatás ügyét, ami aztán a közösség javára gyümölcsözik, interdiszciplinárisan és mindenhogyan. Tehát egy-egy szakbarbárnak akár hálásak is lehetünk, hogy az életéből minden mást félretéve csak annak az egy szeletkének élt egész életében… Mit gondolsz erről?

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s