Skip to content

Sarló és Kalapács

2013/02/20

Ez is tilos?

Ez is tilos?

„Sérti a jogbiztonságot, és aránytalanul korlátozza a véleménynyilvánítás szabadságát a büntető törvénykönyvnek az önkényuralmi jelképek használatát tiltó szabálya” – döntött a taláros testület. Így aztán május elsején lehet sarlóval-kalapáccsal tüntetni, aggódik egyik-másik politikus. Van, aki persze az elhíresült „Na és”-sel válaszolna erre is. Ne menjünk bele a jogi szőrszálhasogatásba. amellyel az Emberi Jogok Európai Bírósága okoskodott, mely szerint a vörös csillag használata csak akkor jogellenes, ha az érintett kifejezésre juttatja, hogy egyetért az önkényuralmi törekvésekkel. Kérdem én, milyen itt a ráutaló magatartás? A május elsejei felvonulás annak számít? A gomblyukban hordott jelvény csak ornamentum, vagy tüntetés?

Megboldogult nagyapám jut eszembe. Ő az átkosban május elsején mellén első világháborús kitüntetéseivel vonult ki. Amikor ezért megszólították, váll rándítva felelte: Miért, maguk adtak? Hát nem adtak. Utólag is csodálkozom, hogy nem lett ennek következménye. Még pénzbírságot se róttak ki rá, ami az Alkotmánybíróság mostani döntése előtt kijárt minden név szerint felsorolt önkényuralmi jelkép hordásáért. Most pedig épp május elsejei hatállyal engedélyezetté vált mind az ötágú csillag, mind a horogkereszt, sőt az SS rúna is. Nyilvánosan, mert otthona melegében mindenki úgy parádézhat, ahogy akar. Vajnai Attila, aki a nemzetközi bíróságon perelt Magyarország ellen Szabó Bernadett a Népszabadságban közzétett fotója szerint a, nem bírta kivárni a Munka ünnepét, hanem gyorsan ki is tűzte zakójára az amúgy kissé túlméretezett  vörös csillagot. Tulajdonképpen tehát még büntetendő volt, hisz az Alkotmánybíróság csak május elsejétől engedélyezte a jelkép használatát.

Most a törvényhozáson a sor. Ehhez néhány szempont: az Alkotmánybíróság szerint indokolt lehet az emberi méltóság, valamint az alaptörvényből levezethető alkotmányos értékrend védelmében a tiltás. Csak világosan és egyértelműen kéne fogalmazni. KI ne fogadná el ezt az alapelvet? Az ördög ezúttal is a részletekben bújik el. Vajnai Attila szerint például az ötágú csillag „összetett jel”, és ezért kell másképp kezelni, mint a horogkeresztet. Aki nem értené, mitől összetett jelkép a vörös csillag, annak hagy segítsek: a csillag a munkásmozgalom jelképe is, és mint ilyen haladó eszmék szolgálatában áll. Az EJEB úgy fogalmazott, hogy „többes jelentéssel” bír. Sem Strasbourg, sem a mi Alkotmánybíróságunk nem tanulmányozta a jelképek kultúrtörténetét, ha ezen az alapon felmenti a vörös csillagot, míg elveti a horogkeresztet. Az ugyanis ősi vallási jelkép, a buddhizmus egyik szent szimbóluma, több ezer éves. Az ősi görögök is díszítették vele templomaikat, és ezért a reneszánsz építészek is szívesen használtak ornamentumként. A mai embert persze nem a szerencsére emlékezteti, mint az indiaiakat, sem a halhatatlanságra, mint a kínaiakat, hanem a haláltáborokra. Analóg módon az ötágú csillagról sem az Iszlám öt pillére jut eszünkbe, hanem a gulág.

Pellengérre állítva?

Pellengérre állítva?

Lehet, hogy e jelképek használatát egyáltalán nem tiltani kéne, hanem azokat kizárni a közösségből, akik nyíltan dicsőítik a rendszereket, melyek embertelenségeket követtek el ezek jegyében. Ám elismerem, ez nehezebb, mint a bíróságokra hárítani ítéletünket, és erkölcsi döntéseinket.

Mária Rádió – Jegyzetek – 3,5’ röpirat az etikáról 33

2013. február 21. csütörtök, 10:55, 17:25 és 21.55-kor.

Reklámok
No comments yet

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s