Húsvét 4. vasárnapja 2013 C év
Atyám, aki nekem adta őket, nagyobb mindenkinél
Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Juhaim hallgatnak szavamra. Ismerem őket, és ők követnek engem. Örök életet adok nekik, nem vesznek el soha, és senki sem ragadja ki őket a kezemből. Atyám, aki nekem adta őket, nagyobb mindenkinél: Atyám kezéből nem ragadhat ki senki semmit. Én és az Atya egy vagyok. Jn 10, 27-30
Atyám, aki nekem adta őket, nagyobb mindenkinél – Kiskamaszként még hencegtünk, hogy apánk a legerősebb. Aztán megingott bizalmunk, és egy ideig csak úgy emlegettük őt, az „öregem”. Amikor magunk is szülők lettünk, visszaemlékeztünk hullámzó érzéseinkre, és szégyenkezve rehabilitáltuk az „öreget”. Valahogy Isten népének is át kellett mennie ezeken a fejlődési szakaszokon. Csak remélhetjük, hogy felnőtté váltunk.
Apa erős…
Jó lenne persze ennél tovább lépnünk. Jézus ereje abban rejlett, és abban is rejlik, hogy egy az Atyával. Ilyen egység nem adatik meg embernek. Jézus azonban meghívott abba a közösségbe, melyet Ő és Atyja alkot. Ha ebbe belépünk, senki sem ragadhat ki Isten kezéből. Íme, mit jelent követni őt! Az örök élet a ráadás. Akarjuk?
2013. április 21.
Igen, akarjuk!
Jézus a hozzá és az Atyához,Szenlélekhez kapcsolódás átéléséhez a különböző
élethelyzetekben Rá/életére-ajándékaira-,evangéliumára-, törvényeire-/ hallgatást és követést fogalmaz meg.A hallgatással, figyelemmel az eseményekben megnyilvánulhat a minket személyesen ismerő jelenléte,hívása,amely megragadó és megismerésével, követésével ez a kapcsolódás megerősítést nyerhet.