Skip to content

Évközi 17. vasárnap C év

2013/07/26

„Ahogy János is tanította imádkozni tanítványait.”

Az ima kérés

Az ima kérés

Történt egyszer, hogy Jézus éppen befejezte imádságát. Ekkor egyik tanítványa arra kérte: „Uram taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János is tanította imádkozni tanítványait.” Jézus erre így szólt hozzájuk: „Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk! Szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk minden ellenük vétőnek. És ne vígy minket a kísértésbe.” Aztán így folytatta: „Tegyük fel, hogy valamelyiketeknek van egy barátja, aki éjfélkor bekopog hozzá, és ezt mondja: „Barátom, adj nekem kölcsön három kenyeret! Útról érkezett egy vendégem, s nincs mivel megkínálnom.” De az kiszól: „Ne zavarj engem! Az ajtó be van zárva, én is gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok fölkelni, hogy adjak neked.” Mondom nektek: Ha nem is kelne fel, hogy adjon neki barátságból, erőszakosság miatt mégis fölkel, és ad neki annyit, amennyire szüksége van. Mondom hát nektek: Kérjetek, és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek, és ajtót nyitnak. Van-e közületek olyan apa, aki követ ad fiának, amikor az kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér, akkor hal helyett tán kígyót ad neki? Vagy ha tojást kér, akkor talán skorpiót nyújt neki? Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.”

 

Ahogy Jézus imádkozott

Ahogy Jézus imádkozott

„Ahogy János is tanította imádkozni tanítványait.”  – Érthető, ha a tanítványok az ismert példaképhez hasonlították saját helyzetüket. Nem akartak elmaradni János tanítványai mögött! Ne felejtsük el, János és András a Keresztelő tanítványai voltak, mielőtt Jézushoz csatlakoztak volna. Hiányérzetük lett volna? Feltehetően igen. Hogyan is mérhették volna fel, hogy az együttlét Jézussal minden imát felülmúl? Meg aztán: látták, ahogy Jézus maga imádkozik, elmerülve az imában. Ez is vonzhatta őket. E kettős elvárásban kérték, hogy tanulhassanak meg „helyesen”  imádkozni.  Vajon csalódottak voltak az ima rövidsége és tömörsége miatt?

Jézus példabeszéde arra utal, hogy meg akarta értetni velük, hogy nem a fogalmazás költőisége, vagy filozófiai mélységei számítanak, hanem a vágyakozás intenzitása. Csak aki őszinte hittel kér, legkisebb kétely nélkül, az nyer meghallgatást, de az mindig. Ez a különös kígyós-skorpiós hasonlat lényege. S persze Jézus szinte mellékesen elárulja, hogy végső soron csak egyetlen egy dolgot kell kérni: a Szentlelket. Ő a megbocsátás lelke, Ó szentel meg, Ő hozza el közénk Isten országát! S vajon mindennapi kenyerünk?

Ui. Vajon miért nem azt kérték a tanítványok, hogy taníts meg úgy imádkozni, ahogy te imádkozol?

2013. JÚLIUS 28. Lk 11,1-13

Advertisements
One Comment leave one →
  1. 2013/07/28 12:24

    Dicsőség SZENTHÁROMSÁGOS EGY ISTENNEK,ezen kérdésért,amelyet tanítvány helyébe képzelve magam,s elgondolkozva , megpróbálok megválaszolni:mi az ami megakadályoz ,hogy úgy imátkozam,ahogy JÉZUS imátkozik,nap mint nap a Miatyánkban?
    Nem elégé való bizalmam.,félelmem,hogy ISTEN nem úgy fogja akaratom teljesíteni,ahogy én szeretném.
    S miért mertem e szavaim papírra vetni?-,hogy e rossz tulajdonságomból tanuljon velemmel együtt más is elkerülni,s soha se féljen gondjait ISTENRE bízni ,s SZENTLELKÉRE hagyatkozni ,aki a rosszat is jóvá tudja tenni.
    S merjük életünket az elküldött VIGASZTALÓRA BÍZNI !

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s