Skip to content

In memoriam Nelson Mandela (1918-2013) MR 54

2013/12/09

MIntakép

Mintakép

A napokban, december 5-én, elhunyt Nelson Mandela, volt dél-afrikai elnök. A kommentátorok szerte a világon éreztették hallgatóikkal, hogy itt többről van szó, mint egy neves politikusról. Mandela jelkép volt. Sok minden jelképe: az igazságosságnak, a szabadságnak, a hitelességnek, a békeszeretetnek – sorolhatnánk tovább. A nyolc boldogság szobrát is meg lehetett volna róla mintázni! Egy politikus esetében ez mindenképp rendhagyó. Már halála előtt legenda volt. Szinte elképzelni sem tudom már, hogy Verwoerd a rasszista búr elnök egykor elhitette a világgal, hogy Mandela egy elvetemült kommunista lázadó, egy bujtogató.

Persze, Mandela nem volt egy szent. Amikor az ellenzéki politika teljessé lehetetlenné vált és Dél-Afrika rendőrállammá, akkor harcot hirdetett, gerillaharcot. Mandela nem volt egy másik Gandhi – aki, talán emlékezünk még erre, – Dél-Afrikában épp a rasszizmus hatására és arra válaszul lett jogvédő, szabadságharcos, de mindenekelőtt az erőszakmentes ellenállás utolérhetetlen mintaképe és bajnoka. Mihelyst azonban Mandela és pártja, az ANC, győzött, nem utolsó sorban a nemzetközi szolidaritás követeztében, Mandela kinyújtotta jobbját a legyőzötteknek, és a békét mai napig fenntartotta, szinte egymagában. Sokan félnek is, hogy „meghalt Mandela, oda az igazság – és a béke”, de bármit is hoz a jövő, az ő érdeme lesz, hogy Dél-Afrika nem lépett sok szomszédja útjára, és demokratikus maradt, sőt afrikai léptékkel lendületesen fejlődik, nem úgy mint más afrikai államok.

Halála alkalmából elolvastam újra életrajzát. Izgalmas életpálya. Királyi családból származott, még ha a fehérek lekicsinylően „törzsfőnöknek” is nevezik őseit. A rómaiak sem voltak sokkal tisztelettudóbbak a barbárokkal szemben. A birodalom azonban letűnt, a törzsfőnökök nemzetet alapítottak. Törzsi alapon. Eközben Nelson Mandela megpróbálta a szinte lehetetlent: túllépve a törzseken, a magáén is, nemzetet és nemzetállamot alapított, két, sőt több fajból, melyek között ráadásul óriási szociális szakadékok is tátongnak. Majd a történelem mondja meg, hogy sikeres volt-e hosszú távon, de ha igen, biztos, hogy oroszlánrészt kell neki tulajdontani ebben a folyamatban. És a leendő és remélt siker kulcsa a megbocsátás, a békeszeretet, a másik megbecsülése. Bizony, még Európa is tanulhatna tőle! Az egykori 46664-es fogoly egyúttal a remény megtestesítője is, és az ún. „reálpolitika” megcáfolója, azé a tévhité, hogy csak az erő tesz lehetővé sikeres politizálást. Az ő ereje elsősorban szellemi volt, lelki. Elkelne még néhány Mandela másutt is!

Mária Rádió – Jegyzetek – 3,5’ röpirat az etikáról 54 (2013.12.11.) NELSON MANDELA

Reklámok
One Comment leave one →
  1. 2013/12/11 10:21

    Ezek után ,úgy érzem elmondhatom ,hogy NELSON MANDELA,hogy a mai világ KRISZTUSA volt ,aki HIT és EMBER SZERETETÉBŐL jelesre vizsgázott,s példaképünk lehet.Tehát -ma is meglehet élni,a krisztusi példázatot–ez tetszik ,a mai hitvallók életében ,melyre mindannyian hivatva vagyunk.Örvendek ,hogy sok mindennapokban is feltekínhető boldogunk s hitvallónk van–Pl ,ÉBNER JENŐ lazarista,marosfő-i ,meggyilkolt atya.,II.JÁNOS PÁL PÁPA,KALKUTTAI TERÉZ,SALKAHÁZI SÁRA,,s a névtelen hitvallók .Hisz minden keresztény feladata

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s