Skip to content

Évközi 8. vasárnap A év – Permanens aggódás

2014/02/24

aggodalom Évközi 8. vasárnapA holnap majd gondoskodik magáról! 

Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: Senki sem szolgálhat két úrnak: vagy gyűlöli az egyiket, a másikat pedig szereti, vagy ragaszkodik az egyikhez, a másikat pedig megveti. Nem szolgálhattok az Istennek is, a Mammonnak is.  Ezért azt mondom nektek: Ne aggódjatok az életetek miatt, hogy mibe öltöztök. Nem több az élet az életnél, a test a ruhánál? Nézzétek az ég madarait! Nem vetnek, nem s aratnak, és magtárakba sem gyűjtenek, hanem a ti mennyei Atyátok táplálja őket.  Nem értek ti sokkal többet azoknál? Ti aggodalmaskodók, melyiktek tudja életét egyetlen lépéssel megtoldani? És a ruházat miatt miért aggodalmaskodtok? Figyeljétek a mezők liliomait, hogyan nőnek, pedig nem fáradoznak és nem is szőnek.. Mondom nektek: Salamon még dicsősége teljében se öltözött úgy, mint egy ezek közül! Ha a mezei virágot, amely ma virul és holnap a kemencébe kerül, így öltözteti Isten, akkor titeket nem sokkal inkább, kicsinyhitűek? Ne aggodalmaskodjatok hát, hogy mit együnk, vagy: mit igyunk, vagy: mibe öltözzünk? Ezeket a pogányok keresik. Mert a ti mennyei Atyátok jól tudja, minderre szükségetek van. Ti mindenekelőtt az Isten országát és annak igazságát keressétek., és ezeket mind megkapjátok hozzá. Ne aggódjatok hát a holnap miatt! A holnap majd gondoskodik magáról!  Elég a mának a maga baja.  Mt 6,24-34

Mottó: A holnap majd gondoskodik magáról! – inti Jézus aggódó tanítványait a hegyi beszédben. Vajon mire gondolhatott? És hogyan gondoskodik a „holnap” önmagáról? Nekem ez a kérdés, mint egykori menedzsernek, különösen aktuális.  Egyetemista koromban s az üzleti iskolában arra oktattak tanáraim, hogy a vezető feladata meghatározni, megtervezni a jövőt. Ezért fizetnek.

Ki ne hagyjak egyet!

Ki ne hagyjak egyet!

Az  ipar, melynek szolgáltam, az egész gazdasági rendszer, arra épült, hogy gondoskodjunk az ember igényekről: Öltöztettük és etettük az embereket. És büszkék voltunk az eredményre. A közgazdászok is büszkék, hogy az utóbbi évtizedekben világszerte csökkent a nélkülözők száma. De vajon csökkent-e az aggódok száma? Nos, különös, de semmivel sem. Nőtt a jólét, de nőttek vele az igények is, az igényekkel pedig az aggodalom, hogy le,- és elmaradunk! Jézus szerint pogányok vagyunk, hisz „mindezt a pogányok keresik”… Nézhetjük persze nagyobb, makró ökonómiai vagy történelmi távlatokban, és akkor már nem amiatt aggódom, lesz-e kifli reggelire, vagy márkás cucc a bulira, hanem amiatt, hogy lesz-e elég energia, ivóvíz, vagy élettér tíz vagy húsz év múlva. A közgazdaság ebből él: a hiány félelméből.

Sőt, háborúkat, hideget és meleget, folytattunk és folytattunk és folytatunk, hogy szükségleteinket holnapra is biztosítsuk. Mindeközben a zöld forradalom hatálytalanította félelmünket a tömeges éhezés okán, és készek a technikák, hogy a világűrből gyűjtsünk energiát, de máris előhozakodunk új aggodalmakkal, új félelmekkel. Mintha a félelem, az aggódás lenne az állandó egy folytonosan változó képletben. Mindennek a végső oka: valójába nem bízunk az Atya szerető gondviselésében.  Ahogy egy ismerősöm tömören mondta: hittel nem lehet fűteni. És aggodalommal lehet? – kérdeztem. A kérdés nyitott marad!

2014. MÁRCIUS 02. 

Advertisements
One Comment leave one →
  1. csalótzky Annamária permalink
    2014/02/26 14:23

    Közvetve azért lehet aggodalommal fűteni.
    Gondolok arra, hogy a szorongás egy bizonyos mértéke fokozza a teljesitményt. A madarak bizony alaposan megdolgoznak azért,hogy életben maradjanak fiókáikkal együtt. A Teremtő igy „tervezte meg őket” . Teremt a számukra lehetőséget, de meg is dolgoztatja őket, ahogyan velünk is teszi. Se a lét,se az üdvösség nincs „ingyen”.
    A hiány félelme ? De miért is? Úgy vélem ezt mesterségesen gerjesztik.Státusszimbólumok épülnek ki időről időre újabbak manipulációval. Már nehezen tudjuk objektiven látni, valójában mire is van igazán szükségünk. Egyre vadabb rézfánfütyülőkről hisszük, hogy az kell és kell nekünk. Mert nem akarunk outsiderré lenni, bár sok-sok outsider már közösséget alkotna !!!!

    Vajh nem bálványimádás ez ? A tárgyi világ bálványozása ? Materializmus ?

    Node „ Mit használ az embernek,ha az egész világot megnyeri,de lelkének kárát vallja?”

    És akkor másképpen:
    Nota bene ! Cseri Kálmán tiszteletes úr hozta példának egy prédikációjában : Amerikában kigyulladt egy játékkaszinó,de a játékosok nem menekültek ki gyorsan,mert nyerésre álltak. Nyertek is! – de bennégtek.

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s