Skip to content

Virágvasárnap 2014 A év Az árul-ás ára

2014/04/09

Beárazták...

Beárazták…

Mit adtok nekem, ha kezetekbe juttatom őt?

A tizenkettő közül az egyik, akit karióti Júdásnak hívtak, elment a főpapokhoz, és megkérdezte tőlük: „Mit adtok nekem, ha kezetekbe juttatom őt?” Azok harminc ezüstöt ígértek neki. Ettől kezdve csak a kedvező alkalmat kereste, hogy kiszolgáltassa őt nekik. Mt 26, 14-16
Mottó: Mit adtok nekem, ha kezetekbe juttatom őt?

Virágvasárnap meghallgatjuk a teljes Passiót. Ezek után megszólalni is nehéz. Mit is kommentáljunk? Bevallom azonban megdöbbentett, hogy a hosszú idézet Júdás árulásával kezdődik. Az árulás ténye maga is képes felzaklatni minket, hisz bennünk is ott bujkál a félelem: Képes volnék én is erre? Netán rég elárultam őt? A magam módján, s ha igen, hányszor? Végül: az árul-ás szavunk az árul-ból, az árul az ár-ból származik… Mit ér az Ember, ha Messiás?

Ki az áruló?

Ki az áruló?

Az üzletember fejében még az a szentségtörő gondolat is felmerülhet – mintegy szakmai ártalomként – hogy miért érte be ilyen kevéssel Júdás? Ma már nincs érzékünk arra, mennyi is az annyi, sok-e, vagy kevés a 30 ezüst, de így is, úgy is, önkénytelenül keveselljük. A kommentárokból azért megtudhatjuk, hogy ennyit kellett adnia egy ökör gazdájának, büntetésük, ha barma a szomszéd rabszolgáját halálra öklelte. A rabszolgának pedig nincs nagy becsülete. Ma persze azt is mondhatnánk, hogy korszerűsítsük a példát: a gázolás ára. Hisz a gázoló felelőssége mégis csak egyértelmű, eltérően a gazdáétól: mit is tehetett volna az ökre ellenében?
Tovább töprengek, és ráérzek, hogy a főpapok ugyancsak megvetették Júdást. Politikusok lévén, habozás nélkül elfogadták ajánlatát, de megvetették az árulót. Ókori királyok kivégeztették őket. Persze a főpapoknak erre nem volt hatalma. Másfelől: Júdásnak úgy tűnik, nem volt tiszta fogalma az elárult „piaci értékéről”… Ha többet kér, azt is megkapta volna. Lehet persze, hogy motívumai összetettebbek voltak, mint sejthetjük az ajánlata kapcsán. A jutalom utáni érdeklődés miatt azonban a főpapok nem kérdezősködtek, miért is árulta el Mesterét. A motívumot mindjárt tálcán kínálta. Ez eloszlatta a főpapok esetleges gyanúját.
Sokat töprenghetünk még az okokon. De legalább olyan hátborzongató az utolsó mondat: Ettől kezdve csak a kedvező alkalmat kereste, hogy kiszolgáltassa őt nekik. Gondoljunk csak bele: napokig egyetlen gondolat megszállottja volt: hogy árulása siker es legyen. Ezek után nem volt már megállás, sem visszatérés, sem megtérés. A kocka el volt vetve. Egy fán már ott lengett a kötél.

2014. április 13.

Reklámok
One Comment leave one →
  1. Csalótzky Annamária permalink
    2014/04/09 23:11

    Azt gondolom, hogy bár Judás kapzsi IS volt, de az a nyomorult 3o ezüst még nem lett volna elég önmagában az áruláshoz. Ő a tökéletes egocentrikus és egyúttal az ambivalencia élő példája, annak minden gyötrelmével. Meg is büntette önmagát – magához méltóan.

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s