Skip to content

ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP A ÉV (2014)

2014/09/19

 

Tétlenség

Tétlenség

 „Mit ácsorogtok itt egész nap tétlenül?”

Abban az időben Jézus ezt mondta: „A mennyek országa hasonlít a gazdához, aki kora reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon a szőlejébe. Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal, kiküldte őket a szőlőbe. A harmadik óra körül megint kiment, s látta, hogy mások is ácsorognak itt tétlenül a piacon.  Megszólította őket: „Menjetek ki ti is a szőlőmbe, és majd megadom, ami jár nektek.” Azok ki is mentek. A hatodik ás kilencedik órában újra kiment, s ugyanígy tett. Amikor a tizenegyedik óra tájban is kiment, megint talált ott ácsorgókat. Megkérdezte tőlük: „Mit ácsorogtok itt egész nap tétlenül?” „Nem fogadott fel minket senki” – felelték. „Menjetek ki ti is a szőlőmbe” – mondta nekik.  Amikor beesteledett, így szólt a szőlősgazda vincellérjéhez: Hívd össze a munkásokat, és add ki bérüket, kezdve az utolsókon az elsőkig. Jöttek tehát, akik a tizenegyedik óta tájban álltak munkába, és fejenként egy dénárt kaptak.  Amikor az elsők jöttek, azt hitték, hogy ők majd többet kapnak, de ők is egy-egy dénárt kaptak. Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen. Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak – mondták –, s ugyanúgy bántál velük, mint velünk, akik viseltük a nap terhét és hevétBarátom – felelte egyiküknek –, nem követek el veled szemben igazságtalanságot. Nem egy dénárban egyeztél meg velem? Fogd, ami a tied és menj! Én az utolsónak is annyit szánok, mint neked. Vagy nem tehetem a sajátommal azt, amit akarok? Rossz szemmel nézed, hogy jól vagyok? Így lesznek az utolsók elsők, az elsők meg utolsók.” Mt 20, 1-16a

 

Mottó: „Mit ácsorogtok itt egész nap tétlenül?”

A történet minden alkalommal vitát váltott ki. Főleg a közgazdászok méltatlankodtak a „gazda” bérpolitikája miatt. Ez nem csak a szöveg első, köznapi olvasatában igaz, hanem ha átvisszük Isten országába – ahogy kell is, hisz a példabeszéd egyértelműen Isten országáról szól. Mint a tékozló fiú történetében az idősebb testvér méltatlankodik, érdemeit hangsúlyozva, és irigyli öccsétől a meg ne érdemelt szeretetet, úgy a korai munkások értetlenkednek, hogy miért nem kaptak többet a későbben érkezőknél. Válaszul a gazda szuverenitására hivatkozik, amely sokak számára nehezen megemészthető, mert a tulajdon teljes egyeduralmát elvetik. Akkor is, ha nem földi tulajdonról van szó, akkor is, ha Isten a tulajdonos, akinek jogai mégiscsak szilárdabb alapon nyugszanak, mint bármely szőlősgazdáé.

 

Még korai...

Még korai…

Mindeközben elsiklik két szempont, mely legalább olyan fontos, mind a valós életben, mind a teológiai olvasatban. Az első, hogy itt munkanélküliekkel van dolgunk. A másik, hogy a gazda, a munkaadó, keresi ismételten a potenciális dolgozókat, óráról-órára. neki fontos, hogy munkába álljanak, Olyannyira, hogy megdorgálja őket tétlenségükért. Kérdésem: Hogy lehet, hogy a gazda mindig és bármikor talál tétlenül ácsorgókat? Hol voltak ezek a harmadik, a hatodik, a kilencedik, sőt tizenegyedik órában? Miért nem voltak ott kora reggel, amikor a műszak elkezdődött? Mert a gazda ott volt.

Más kérdések is felmerülnek. Ugye, örültek a korán kelők esélyüknek? Nemde, minden munkanélküli örül, ha munkához jut? Ráadásul tisztes bérért, melyet elfogad? Miért és mettől fogva kezdtek az elsők a később érkezőeknél nagyobb bérben remélni? Próbáljuk beleélni magunkat helyzetükbe! Egyáltalán, ugye a zúgolódok mind korai béresek voltak? Mert ha történetesen mi magunk az utolsók között érkeztünk, ugye nem zúgolódunk? S cégül: nem érte meg a nap hevét eltűrni? Mindezt persze Isten országára kell vonatkoztatni. Miért akarunk onnan bárkit is kizárni?

 2014. SZEPTEMBER 21.

Advertisements
One Comment leave one →
  1. Csalótzky Annamária permalink
    2014/09/20 21:08

    Igen, milyen nehéz is Isten jóságát, nagyvonalúságát megértenünk,hiszen a mi világunk másképpen szerveződik. És hát az irigység rút sárgasága is meg-megkisért bennünket, amit aztán “igazságérzetnek” nevezünk.

    Az is feltünhet nekünk,hogy Isten a példázatban – ahogy máshol – az egyetlen egy elveszett bárányért is személyesen elmegy megkeresni,de a piactérre is kigyalolgol többször is, a nap folyamán, hogy ők is esélyt kapjanak munkavégzésre, keresetre.

    Utánuk nyúl újra és újra ahogy konkoly állapotunkban is türelmesen vár, mig kalász lesz belőlünk.

    Azért ez megrendítő és megszégyenítő, és hálára kötelező.

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s