Skip to content

Advent 2. vasárnapja B év 2014.

2014/11/30

Hinnél neki?

Hinnél neki?

János teveszőrből készült ruhát visel

Jézus Krisztus, az Isten Fia evangéliumának kezdete.  Izajás próféta megírta: Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy előkészítse utadat. A pusztában kiáltónak szava: Készítsétek el az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit. János ezért a pusztában hirdette a bűnbánat keresztségét a bűnök bocsánatára. Kivonult hozzá Júdea egész vidéke és Jeruzsálem minden lakója. Megvallották bűneiket, ő pedig megkeresztelte őket a Jordán folyóban. János teveszőrből készült ruhát viselt, csípőjét bőröv vette körül; sáskát és vadmézet evett. Ezt hirdette: Aki utánam jön, hatalmasabb nálam. Arra sem vagyok méltó, hogy lehajoljak és megoldjam a saruszíját. Én vízzel keresztellek titeket, ő pedig Szentlélekkel keresztel majd meg benneteket!  Mk 1, 1-8

 

A várakozás idejében, adventben, minden hétnek megvan a maga témája. Az első hété a virrasztás volt, készségessé, képessé tettük magunkat az Eljövendő befogadására, ráhangolódtunk.

A másodiké a bűnbánat: el kell hárítanunk az akadályokat, útbon hozzá, a Várthoz. A harmadik hét a hitelesség kérdését firtatja, a legitimitásét: kinek a nevében beszél János, kinek a nevében ígéri, hogy jön az Igazi? Mindezt a mára alkalmazva, a kérdés így szól: Mi kinek a nevében beszélünk? Végül a negyedik héten majd döntenünk kell: Igen mondunk-e, arra, akit vártunk? Valóban befogadjuk? S ezzel a „kör” mintegy bezárul. Hisz ha jól megfontoljuk, akkor a bűnbánat egyfajta előkészület erre a befogadásra, azaz annak mintegy előfeltétele. Csak a tiszta szívűek láthatják meg az Istent!

János a tiszta szívű. Szabad ember. Lerúgta magáról a társadalmi kötelékeket, a konvenciókat, és szinte vademberré vált, megszabadítva önmagát a civilizáció csábításaitól.

János az együgyű: csak egy hírt hirdet, semmi mást. Ígéretet tesz valami hallatlanra. Míg a tömeg fantáziáját különc viselkedése, öltözete és szokásai ébresztik fel, ő azt mondja nekik: Hát ti ezen csodálkoztok? Na, majd lesz min csodálkoznotok. János az elvárásokat felfokozza. És ebben a felfokozott elvárásban a csodaváróknak odaszól: Ne bámészkodjatok, hanem csatlakozzatok hozzám, legyetek ti is hírnökei az Eljövendőnek! Legyünk egyetlen csapat, a felkészítő készülőké. Nos, ehhez a csapathoz kell nekünk is csatlakoznunk. S nekünk nem kell különcködnünk, hogy odafigyeljenek. Ma az üzenet maga a különcség.

2014. december 7.

Videon

Reklámok
One Comment leave one →
  1. Csalótzky Annamária permalink
    2014/11/30 22:00

    Ma már nagyon nehéz figyelmet felkelteni bármivel is.Túl sok már a meghökkentés, a performance. Meg is teltünk már mindezekkel. De változnak a jelek is, nem orientálnak a régi norma szerint. Az egyházi ember polgári ruhában jár, a karmester ujságmintás zakóban zsűrizik, az orvos nem ölt fehér köpenyt és nincs aranykeretes szemüvege.
    Valaha , a 7o-es években zeneművészeket kellett tolmácsként a reptérről bekisérnem . Izgalmas feladat volt.A legnehezebb volt eltalálni a tömegben az orgonaművészt. Az egyik eszementnek tűnt,a másik sekrestyésnek.A hangszeres és az operista eltalálása persze gyerekjáték volt.:))
    igen, mi a mai követők a magatartásunkkal adjunk hírt. A reggeli rorátén, a napi áldozással, az adventi koszorú gyertyájának mindennapos meggyújtásával, s mellette a családi imaórával. Jöjjön ez “divatba !”

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s