Évközi 2. vasárnap B év 2015
T A L Á L K O Z Á S 01
Mihelyt meglátta Jézust
Abban az időben ott állt (Keresztelő) János két tanítványával, és mihelyt meglátta Jézust, amint közeledett, így szólt: Nézzétek, az Isten Báránya! Két tanítványa hallotta, hogy (János) ezt mondta, és követni kezdte Jézust. Amikor Jézus megfordult, s látta, hogy követik, megkérdezte: Mit kívántok? Azok azt felelték: Rabbi – ami annyit jelent, hogy Mester –, hol laksz? Jöjjetek, nézzétek meg! – mondta nekik. Elmentek tehát vele, megnézték, hogy hol lakik, és aznap nála maradtak. Ez a tizedik óra körül volt. A kettő közül, akik hallották ezt Jánostól és követték (Jézust) az egyik András volt, Simon Péter testvére. Ő először Simonnal találkozott, és szólt neki: Megtaláltuk a Messiást, vagy más szóval a Fölkentet, és elvitte Jézushoz. Jézus rátekintett, és így szólt hozzá: Te Simon vagy, János fia, de Kéfásnak, azaz Péternek fognak hívni. Jn 1,35-42
Mottó: Mihelyt meglátta Jézust
Látogatás
A történet elején két szempár, két tekintet találkozik. János és Jézus tekintete, Vajon hányszor találkoztak már? Hisz unokatestvérek voltak. Még meg sem születtek, János már ujjongott Jézus jöttén. Nem kellett őt látnia, hogy boldog legyen. Tanítványainak szemét azonban ki kellet nyitnia: Nézzétek, az Isten Báránya! S ők attól kezdve a próféta szemeivel látták őt. Látták, de meg is akarták ismerni. Ezért követték. Oda, ahol az ember legjobban megismerhető: saját otthonába. És Jézus, aki majd annyira szeret vendégeskedni, tanítványaival együtt, most vendégül látja őket. A találkozást soha nem felejtik el. Ezért is emlegetik évek múltán az órát, amikor találkoztak vele. S nekünk milyen emlékeink vannak a találkozásról? Találkozott-e már tekintetünk az övével?
