Skip to content

Évközi 23. vasárnap B év (2015)

2015/09/04

Beszélsz, s nem értenek

Beszélsz, s nem értenek

„Eléje hoztak egy dadogva beszélő süketet.”

Abban az időben: Jézus elhagyta Tirusz vidékét, és Szidonon át a Galileai-tóhoz ment a Tízváros határába. Itt eléje hoztak egy dadogva beszélő süketet, és kérték, tegye rá a kezét. (Jézus) félrevonta őt a tömegből, a fülébe dugta az ujját, majd megnyálazott ujjával megérintette a nyelvét. Föltekintett az égre, fohászkodott, és így szólt: „Effata, azaz: Nyílj meg!” Azon nyomban megnyílt a füle, megoldódott a nyelve és érthetően beszélt. Jézus megparancsolta nekik, hogy a dologról ne szóljanak senkinek. De minél jobban tiltotta annál inkább hirdették. Szerfölött csodálkoztak, és hangoztatták: „Csupa jót tett: a süketeket hallóvá teszi, a némákat pedig beszélőkké!”  Mk 7, 31-37

 

Beszélnek hozzá, de nem hall

Beszélnek hozzád, de nem hallod

„Eléje hoztak egy dadogva beszélő süketet.”– Ez valóban a nem-kommunikáció csúcsa! Bizarr kombináció! A süketnéma látszólag sokkal szerencsétlenebb, hisz csak jelbeszéddel értetheti meg magát, és ehhez az kell, hogy a beszédpartnere is értse e jeleket. Persze, ha idegen nyelvterületen kell megértetnünk magunkat, hasonló helyzetbe kerülünk: ha nincs szerencsénk, és a megszólított nem érti nyelvünket, kézzel-lábbal magyarázkodhatunk, és csak elemi dolgokat tudunk közölni, mondjuk, hogy éhesek vagyunk vagy szomjasak. A süketnéma nincs sokkal rosszabb helyzetben, sőt, az esetek többségében számíthat a másik részvétére. Családjában, ha van neki, feltehetően egy vagy két családtag kedvéért elsajátítja a jelbeszédet. Csak türelemre van szükség, azaz szeretetre.

Mennyivel inkább szüksége van környezete türelmére annak, aki, a példabeszéd névtelen hőséhez hasonlóan nem csak süket, azaz nem hallja, amit mondanak neki, hanem kétségbeesetten próbálkozik elmondani, mit érez, mit gondol. A köznapi emberek, akik nem családja, nem is barátai, inkább otthagyják őt, mert a dadogás bizony idegesítő. S míg a süketnémát sajnáljuk, részvéttel vagyunk iránta, addig a dadogó feldühíthet.

Szóval: neki kettős szeretet-adagra van szüksége. És ezt kapja meg Jézustól, aki nem csak meghallgatja, nem csak megszánja, hanem képessé teszi a teljes kommunikációra. Ez pedig azt jelenti, hogy meg tudom hallgatni a másikat és a másik meghallgat engem. Ez utóbbi azonban nem automatikus: hány ember, aki tud beszélni, szenved attól, hogy nem hallgatják meg? Mi köznapi emberek nem tudunk sem süketet, sem dadogót meggyógyítani, de mindnyájan tudnánk egymásra odafigyelni. Ez ma kisebb csoda lenne. Néha már az is felér csodával, hogy érthetően beszélünk.

2015. szeptember 6.

Meghallgathatod/megnézheted a Bonum TV-n is!  http://bonumtv.hu/vasarnapi-gondolatok-0é

Advertisements
No comments yet

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s