Skip to content

Az öregség öröksége – távol és közel

2016/01/06

Van még küldetés(ünk)!

Van még küldetés(ünk)!

Karácsony nyolcadában, közvetlenül az aprószentek ünnepének másnapján Lukács evangéliumának története Simeon és Anna tanúságtételéről. S mindez a Szkövetkezik ent Család ünnepét követően. Nem hiszem, hogy ez puszta véletlen lenne. Az Egyház úgy választotta meg e szövegeket, hogy személyesen, egzisztenciális mélységeiben szólítson meg mindnyájunkat. Megható és felemelő, hogy a magányos öregek, Simeon és Anna képviseletében szerepet, sőt fontos szerepet kapnak az üdvtörténetben.

Erről beszélt több alkalommal katekézisében Ferenc Pápa is: „Jóllehet a társadalom manapság hajlik arra, hogy kiselejtezzen bennünket, de az Úr biztosan nem! Az Úr soha nem vet el bennünket. Arra hív, hogy kövessük őt minden életkorban, mert az öregkornak is megvan a maga kegyelme és küldetése, az Úrtól kapott igazi hivatása. Az öregség egy hivatás! Még nem az a pillanat, amikor „behúzzuk az evezőket a bárkába”. Az élet ezen időszaka kétségtelenül más, mint az előzőek, fel kell „fedezni” azt magunknak, mert a társadalmaink jelenleg sem lelkileg, sem erkölcsileg nem készek arra, hogy az élet ezen időszakának megadják annak a teljes értékét.” – így szól az idézet. Az egyházfő emlékeztetett arra is, hogy maga is e korosztály tagja.

Fred és Mick - két barát

Fred és Mick – két barát

Paolo Sorrentino, Oscar és Cézar-díjas filmrendező csak 46 éves, de legújabb filmje, az Ifjúság csodálatra méltó empátiával mutatja be a 70 évesek életállapotát és egyúttal küldetését is. Két öreg és hétpróbás barát, művészek, az egyik karmester és zeneszerző, a másik filmrendező, Fred Ballinger és Mick Boyle svájci szabadságuk alatt múltról és jövőről elmélkednek, no meg a sorsról.  A sors sok szállal köti össze őket, mivel a zenész Fred (Michael Caine) lánya, Léna, Julianhoz, a filmbeli filmrendező Mick, fiához, ment feleségül. A film és a történet elején Lena lelkesen készül vakációra Polinéziába – messzebbre nem is lehetne. A még-após – mert hamarosan kiderül, hogy Lénát férje egy popsztár kedvéért otthagyja, míg – a történetesen szintén Oscar-díjas – Harvey Keitel a filmbeli stáb egyik fiatal női tagját az alpesi kilátó távcsövét megfordítva szemlélteti a múlt és jövő viszonyát.

Távol és közel

Távol és közel

Amikor – eredeti rendeltetésének – megfelelőn a távba nézünk vele, minden közelinek tűnik, a távoli hegycsúcs szinte érinthető. Ez a jövő – filozofál a rendező. Ha azonban megfordítjuk, és a közeli teraszon ácsorgó többi stábtag felé fordítjuk, immár nagyon messzinek tűnnek. Ez a múlt – magyarázza a Mester. Ez a jelenet szerintem a film értelmezésének kulcsa. Nem mellékes üzenete: nem érdemes a megváltozhatatlan múlton merengeni, de soha nem késő alkotó kedvvel a jövőbe tekinteni. A Michael Cain által mesterien alakított Fred Ballinger ezt megérti, és végül elfogadja, hogy felesége, aki demens betegként dereng egy velencei öregotthonban, nem birtokolhatja már sem őt, sem az egykor neki dedikált nagy zeneművet – az egyetlent, amiért emlékeznek rá, az alkotóra. Most már elbocsáthatod szolgádat – idézhetnénk Simeont.

Lk 2,22-35 és 2,36-40 (Simeon és Anna tanúsága) után szabadon

MR_Budapest

Mária Rádió – Jegyzetek – 3,5’ röpirat az etikáról 86 (2016.01.07) ÖREGSÉG ÉS ÖRÖKSÉG 14:25 és 22:50

Advertisements
No comments yet

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s