Skip to content

Évközi 2. vasárnap C év (2016)

2016/01/15

A szolgák azonban, akik a vizet merítették, tudták.

Töltsétek meg!

Töltsétek meg!

Abban az időben: Menyegzőt tartottak a galileai Kánában, amelyen Jézus anyja is ott volt. Jézust is meghívták a menyegzőre, tanítványaival együtt.  Amikor fogytán volt a bor, Jézus anyja megjegyezte: Nincs több boruk.  Jézus azt felelte: Mit akarsz tőlem, asszony? Még nem jött el az én órám. Erre anyja szólt a szolgáknak: Tegyetek meg mindent, amit csak mond! Volt ott hat kőkorsó, a zsidóknál szokásos tisztálkodás céljára, mindegyik két-hárommérős. Jézus szólt a szolgáknak: Töltsétek meg a korsókat vízzel! Meg is töltötték azokat színültig. Ekkor azt mondta nekik: Most merítsetek belőle, és vigyétek oda a násznagynak. Odavitték. Amikor a násznagy megízlelte a borrá vált vizet, nem tudta, honnan való. A szolgák azonban, akik a vizet merítették, tudták. A násznagy hívatta a vőlegényt, s szemére vetette: Először mindenki a jó bort adja, s csak amikor megittasodtak, akkor az alábbvalót. Te meg mostanáig tartogattad a jó bort. Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában. Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne.  Jn 2,1-11

 

Mindenki fontos lehet

Mindenki fontos lehet

A szolgák azonban, akik a vizet merítették, tudták. Lám, milyen jelentősek az asszisztensek, a mellékszereplők.  A filmek végén a stáblista felsorolja, ki mindenki és mivel járult hozzá az alkotáshoz.  A nézők ilyenkor felállnak, és kimennek, mert valójában stáblista csak az érintetteknek fontos. Referencia, és eldicsekedhetnek vele barátaiknak, családjaiknak. A kánai menyegzőn szolgálóknál sem volt ez másképp. Az ő szerepük azonban nem ért véget a „forgatással”. Valójában akkor kezdődött. Tanúk lehetnek és az örömhír hirdetői. Úgy maradhatott fenn emlékük, hogy részesei váltak az emlékezetne a Mesterről, aki mindezt végbe vitte. A csodát. Itt valójában minden a megszokott mederben megy. A szolgák dolga, hogy feltöltsék a korsókat. A násznagyé, hogy törődjön a vendégekkel. Mégsem ő vette észre a hiányt, hanem egy vendég. Mária. Mégsem ő oldotta meg a krízist, hanem egy másik vendég, Jézus. Jézus ilyen vendég: diszkréten segít. Persze, ó, ha van egy közbenjárónk, aki szól érdekünkben. Mi ezt ma imának hívjuk.

S mi akkor a szolgák feladata? A szolgálat, kétségtelenül. S mégis a diakónia, több mint egy kéznyújtás, egy diszkrét segítség. Tanúk lehetnek, tanúnak lette meghívva. Mindenki értelmezheti immár, hogy ő-e a násznagy, vagy ő a szolgák egyike? Vagy éppenséggel Mária? A főszerep azonban adott: a díszvendégé, Jézusé!

Kiss Ulrich SJ

2016. január 20.

Reklámok
2 hozzászólás leave one →
  1. Albert Illés permalink
    2016/01/15 23:32

    Köszönöm ! Még ilyen késői órában is szorgoskodsz. ! Üdv. szegedről.

  2. 2016/01/16 10:47

    Hála ATYÁM ,hogy már első csodád által is kifejezed–víz ,borrá változtatása —,hogy TE mennyire képes vagy csodát tenni —s a másokért való élés,munkálkodás szelemében minden lehetséges.,hisz ezért jöttél!
    Segíts Atyám megtanulnom az együtt működés örömére s mindannyiunkat ez a vágy töltsön el,s akkor hiszem BÉKE LESZ A FÖLDÖN,s eljön KRISZTUS ORSZÁGA

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s