Pünkösdvasárnap C év (2016)
Zárva tartották az ajtót.
RÁCS MÖGÖTT
Amikor a hét első napján beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett, és így szólt hozzájuk: Békesség nektek! Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: Békesség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket. E szavak után rájuk lehelt, és így folytatta: Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot. Jn 20, 19-23
Bezárkózunk
Zárva tartották az ajtót. – Jézus mégis bejött! Hányszor mentette meg Ő a helyzetet, amikor mi bezárkóztunk? Hallani sem akartunk róla. Nem adta fel. Nem adott fel minket. Nem adott fel engem!
Bezárkóztunk, mert féltünk, mint a tizenegy az első húsvétkor. Vagy kényelemből. Vagy hova sorolnád az európai erődépítést? Ki se, be se. Azaz egyelőre csak befelé zárultak be a kapuk, de már a turizmust, ezt a másik modern népvándorlást is fenyegeti a félelem és a kényelem. Maradjunk otthon. Ez kockázatmentesnek tűnik.
Békesség nektek! – milyen aktuális ez a köszöntés is! Arra bizony nagy szüksége lenne háborgó és nyugtalan lelkünknek. A belső békétlenség újabb oka, hogy a Feltámadott elkerül minket. Azaz valójában mi kerüljük el őt. Nem akarjuk látni még megsebzett oldalát sem. Szégyenlősen és/vagy zavartan elfordulunk. De hiába. Előbb utóbb Jézus belép hozzánk. Előbb utóbb meg kell érintenünk a sebeket. Előbb utóbb el kell jönnie a Léleknek!
2016. május 15.
A karácsonyi ünnepkör alkalmával szoktam elgondolkodni, hogy nálunk mennyire az lett a szokás, hogy szenteste délutánján bezárkózunk, s senki se ki se be.
Syed becsengetet a DHL-en keresztül csomagot hozot ,aláirtam miútán kedvesen köszöntötem Servus ,Pakisztáni, épitészetet végzet és három gyereke van,a tavaly volt édesapja meglátogatni fiát itt Ausztriában -nem érti hogy lehet hogy Jézus Isten fiát miért teremtette a Szüzanya testében és nem ugyanugy mint azt a Jézust ki neki muslimnak is prófétája ,mondtam várjon tegyen jót családjával és másokal és szivében Isten-Alah segitségével majd el jön a valász….világaink különbözöek félünk amedig megismerjük egymást el nem zárkózhatunk egymásmelet aztán együt továb elhetünk elenségként elvesztünk
Az ünnepekhez kétféle szokás kapcsolódik a mi családunkban itt és most: a család együtt tölti a pl a húsvét vagy a karácsony egyik napját. Összejön sok helyről és egy pillanatra megáll és befele néz. Megerősödik. Utána barátokat hívunk a második napra és azok is megállnak velünk együtt. Beszélgetünk, egymásra figyelünk. Utána mindenki visszatér a rohanós mindennapi életéhez.