Skip to content

Évközi 17. vasárnap C év (2016)

2016/07/22

KÖZÖS IMA

KÖZÖS IMA

„Uram taníts meg minket imádkozni”

Történt egyszer, hogy Jézus éppen befejezte imádságát. Ekkor egyik tanítványa arra kérte: „Uram taníts meg minket imádkozni, mint ahogy János is tanította imádkozni tanítványait.” Jézus erre így szólt hozzájuk: „Amikor imádkoztok, ezt mondjátok: Atyánk! Szenteltessék meg a te neved. Jöjjön el a te országod. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. Bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk minden ellenük vétőnek. És ne vígy minket a kísértésbe.” Aztán így folytatta: „Tegyük fel, hogy valamelyiketeknek van egy barátja, aki éjfélkor bekopog hozzá, és ezt mondja: „Barátom, adj nekem kölcsön három kenyeret! Útról érkezett egy vendégem, s nincs mivel megkínálnom.” De az kiszól: „Ne zavarj engem! Az ajtó be van zárva, én is gyermekeim is ágyban vagyunk. Nem tudok fölkelni, hogy adjak neked.” Mondom nektek: Ha nem is kelne fel, hogy adjon neki barátságból, erőszakosság miatt mégis fölkel, és ad neki annyit, amennyire szüksége van. Mondom hát nektek: Kérjetek, és adnak nektek, keressetek és találtok, zörgessetek, és ajtót nyitnak. Van-e közületek olyan apa, aki követ ad fiának, amikor az kenyeret kér tőle? Vagy ha halat kér, akkor hal helyett tán kígyót ad neki? Vagy ha tojást kér, akkor talán skorpiót nyújt neki? Ha tehát ti, bár gonoszak vagytok, tudtok jót adni gyermekeiteknek, mennyivel inkább adja mennyei Atyátok a Szentlelket azoknak, akik kérik tőle.” Lk 11,1-13

 

Meg kell tanulni

Meg kell tanulni

„Uram taníts meg minket imádkozni” – Milyen szerencsések is vagyunk, hogy a tanítványok ezt kérték az Úrtól, és nem mást! Valójában kérésük maga is ima volt. Vajon öreg napjaikra eljutottak erre a felismerésre? Arra, hogy az ima a mi imánk, a mi atyánkhoz? A közösség imája, nem kiváltságok kérése magunknak? Hisz János és Jakab, mint jól tudjuk, ezzel is próbálkoztak. Megfeledkeztek az Úr imájáról.

Mint ahogy mi is gyakran megfeledkezünk róla, holott legtöbbünknek napi imája. Nem olyan értelemben feledkezünk meg róla, hogy el se mondjuk, hanem úgy, hogy nem gondoljuk komolyan minden mondatát. Ezért is fűzött hozzá Jézus néhány markáns példát, hogy érzékeltesse, milyen lelkülettel forduljunk az Atyához. És persze, azzal zárta az intelmeket, hogy mindenekelőtt a Szentlelket kérjük Atyjától. Ezt megkapjuk, minden érdem nélkül!  Kérjük tehát!

 

2016. július 24.

 

 

Advertisements
No comments yet

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s