Skip to content

Mit állít, ki órát állít?

2016/10/20

Nézőpont kérdése?

Nézőpont kérdése?

Mit állít, aki órát állít?

Ha tavasszal, amikor előre kellett állítani az órát, késtél másnap, akkor most, ha megint feledékeny vagy, zárt ajtók előtt állsz majd munkahelyeden. Az alon Régió[1] (nyugat-dunántúli regionális magazin) megszavaztatja olvasóit, akarnak-e téli/nyári időszámítást, meg évente kétszeri váltást? Csak 13 % véli, hogy „Jó ez így, ahogy kitalálták”. További 26 % szerint „Minek állítani tavasszal, legyen mindig a téli szerint”. A többség, 47 % szerint, „a nyári időszámítás télen is megfelelne.” Ha ez népszavazás lenne, érvénytelen lenne, hisz a fele se támogatja az ötletet. Persze, minden attól függ, hogyan tesszük fel a kérdést? Ha a kérdés az lenne, monjuk: „Akarja-e hogy ne kelljen évközben váltani az időszámítást?” – vagy: „Akarja-e hogy egységes időszámítás legyen”, akkor az össznépi óraállítási sportnak befellegzett.  Persze egyik válasz sem foglalkozik azzal, hogy minden találtál ki az egészet?

Nos, erre többnyire az a válasz, hogy energiát takarítunk. Nos, mindössze 15 % hiszi ezt el. Azaz: 15 % vallja, hogy „jelentős energia-megtakarítást eredményez az országnak”. A szakemberek is ezt állítják: a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt, becslései szerint az óraátállítással a magyar fogyasztók évente négy-ötmilliárd forintot takarítanak meg villamos energia költségeikből. Úgy látszik ez a tudat nem közkincs. Valószínűleg legalább a megtakarított pénzt kéne kommunikációra költeni, hogy tudatosítsuk a nagy megtakarítást.

A politika azonban akciózik az ötlettel. A Jobbik egyik országgyűlési képviselője az óraátállítás megszüntetésére vonatkozó határozati javaslatot nyújtott be az Országgyűlésnek, amelyet a költséghatékony termeléssel és a lakosság mentális egészségének javulásával indokolt. Az indítvány szerint a jövőben a nyári időszámítás lenne a kötelező. A nyugati határszélen ezzel a többség oldalán állna.

Négy Európa vagy egy

Négy Európa vagy egy

Más lehet a helyzet a keleti határon. Mert van ugyan egyezményes koordinál világidő, ez az UTC, [2] de Európa megosztott. Ukrajna és Románia, és ezzel Erdély és Kárpátalja, Dél-Afrikával közös zónában fekszik. Ez a UTC + 2 óra – Európában a Finnországtól Görögországig terjedő területeket  foglal magába, és ezee felül Afrikában Líbia, Egyiptom és az Egyenlítőtől délre található területek, a Közel-Kelet és ráadásul szigetek az Indiai-óceánban. Ezzel szemben hazánk “időotthona” a UTC + 1 óra – amely Európában a Spanyolországtól Lengyelországig, ill. a Svédországtól Máltáig terjed és Afrikában Algériától Namíbiáig és néhány sziget az Atlanti-óceánban.

Nos, sietek megjegyezni, hogy Kína – földrajz ide-földrajz oda, egyetlen időzónába tartozik. Aki ingázik, mondjuk Nagyvárad és Szeged között, örülne, ha Európa is egységes zónába tartozna. Miniszterelnökünk megüzenhetné ezt Brüsszelnek. Gondoljunk csak bele: ha 44 nyarán megelőzzük a kiugrásban román szomszédainkat, akkor most a reakció gyorsaságénak függvényében, vagy egész Erdélyben magyar időszámítás lenne, vagy a 2. bécsi döntés értelmében Észak-Erdélyben UTC+ 1, Dél-Erdélyben UTC+2 időzóna lenne. Marosvásárhelyen egyik esetben sem kellene átállítanom az órámat, amikor Pestről megérkezem. Bevallom azonban, hogy igazán európai megoldás az lenne, ha egy zónához tartozna egész Európa.  Akár Nagy-Britannia is: amolyan fordított Brexit: Brexin. Hogy ez lehetséges, azt 1942-ben Franco mutatta meg.

Átálltak

Átálltak

Spanyolországot 1942-ben ő csatolta a közép-európai időzónához, hogy a spanyol területeken is ugyanolyan idő szerint éljenek, mint a Németországban. A spanyol parlament ezt szeretné megfordítani: egy friss jelentés szerint Spanyolországnak Portugáliával és Nagy-Britanniával kellene egy időzónában lennie. A parlamenti bizottság jelentése szerint Spanyolország több mint hetven éve „nem a jó időzónában van,” ezért most azt fontolgatják, hogy egy órával eltolják azt. A lépést indokolná, hogy a jelentés szerint az időzónaváltás jó hatással lenne a spanyolok evési, alvási szokásaira és a munkájukra is.

No, ez érdekes. Igaz, Barcelonában például, esti 11-kor vacsoráznak, de hogy ez a termelékenységet károsítaná, azt legfeljebb a német rezidensek gondolják, akik amúgy feltételezhetően örülnek, hogy őshazájuk és a vendég ország, ahol öregkorukban letelepedtek, egy időzónában fekszik. Minden esetre a turizmusnak nem tenne jót az atlanti fordulat. És a politikai üzenet is kétes.

Marad az egészségügyi érv: A hetven éve fennálló rendszert azért tartják aggasztónak a spanyol honatyák, mert honfitársaik így csaknem egy órával kevesebbet alszanak, mint amit az Egészségügyi Világszervezet elegendőnek tartana. Ez kihatással van a stresszre, a balesetekre, az iskolai és munkahelyi teljesítményre is. A rossz időzónára fogják azt is, hogy a spanyolok miért esznek, hagyják abba a munkát és alszanak el később, mint európai szomszédjaik. – eddig az idézet. Persze az érvelés kissé demagóg. Az alvás ideje az egész nyugati társadalomban csökken! Mennyi alvás is kéne?

National Sleep Foundation

A National Sleep Foundation közleménye szerint a tizenévesek alvásigénye napi 9 óra, a felnőtteké 7-9 óra. Az alvásigény az életkor előrehaladtával csökken. A „Whitehall II. kutatás eredményei szerint a 35 és 55 év közöttiek számára az ideális alvásidő 7 óra (a hat óránál kevesebbet és a 8 óránál többet alvók rosszabbul teljesítettek a szellemi feladatok megoldásában)[3] Amúgy az MbJ (Management by Jesus) szeminárium keretében rendszeresen felmérjük, mennyit alszik a magyar vállalkozó. Nos, 1-1 ½ órával kevesebbet, mint amennyit a kérdezettek maguk ideálisnak tartanak.

„A szakértők szerint mindössze a felnőttek 10 százalékának van az átlagnál jelentősen kevesebb (vagy több) alvásra szüksége. Ha az alváson spórolunk, fáradtan és kimerülten éljük le az életünket.” [4] –int a hvg.

Sok tévhit ellenére, íme a szakember véleménye: David Dinges, a Pennsylvania Egyetem alváskutatója szerint az alvás stabilizálja az éber agyműködést, fokozza az éberséget, és hozzásegít a gyorsabb információ feldolgozáshoz. De ha jótékony az alvás, miért kísérletezünk folyton annak minimálisra csökkentésével? Az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ adatai szerint az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedben közel 20 perccel csökkent az átlagos alvásidő, így az jelenleg napi hat óra negyven perc. A 30-44 éves férfiak töltenek a legkevesebbet az ágyban: harminc százalékuk állítja, hogy éjjelente hat óránál is kevesebbet alszik. Ám ezért nemcsak a termelékenység csökkenésével, hanem az egészségünkkel is fizethetünk. (uo.)

Hipp és Hopp

Hipp és Hopp

Szóval, ne az órát okoljuk, hanem életvitelünket. Amúgy, amíg nem jön létre az egységes európai időzóna, a mostani elkallódott egy órát javaslom, toldjuk meg önkéntesen eggyel, amelyet szenteljünk elmélkedésre: Uram vagy szolgám-e az idő? Én ezt teszem, ahányszor csak Ferihegyen leszállok a repülőről, Marosvásárhelyről jövet, s órám szerint nem is voltam úton… Hoppanáltam. Meghívlak benneteket társas hoppanálásra. [5]

 

 

 

 

[1] http://www.alon.hu/fokusz/2016/10/oraatallitas-iden-ekkor-kezdodik-a-teli- [2] https://hu.wikipedia.org/wiki/Egyezm%C3%A9nyes_koordin%C3%A1lt_vil%C3%A1gid%C5%91

[3] https://hu.wikipedia.org/wiki/Alv%C3%A1s

[4] http://hvg.hu/plazs/20111021_tenyek_tevhitek_alvasrol

[5] https://hu.wikipedia.org/wiki/Hoppan%C3%A1l%C3%A1s

Advertisements
One Comment leave one →
  1. 2016/10/20 15:40

    Szellemes és ismeretterjesztő remek fejtegetés. Köszönöm, így a tanulni vágyok nem maradnak “hoppon”!
    No így a felszólítást követve örömmel vagyok az egyike a “hopponállólóknak”!

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s