Évjözi 6. vasárnap_A év (2017)
Tilalom
Én pedig azt mondom nektek
Abban az időben: Jézus így szólt tanítványaihoz: „Mondom nektek: Ha igaz voltotok nem múlja felül az írástudókét és farizeusokét, nem juttok be a mennyek országába. Hallottátok, hogy a régieknek ezt mondták: Ne ölj! Aki öl, méltó az ítéletre. Én viszont azt mondom nektek, hogy méltó az ítéletre mindaz, aki haragszik testvérére. Hallottátok a parancsot? Ne törj házasságot! Én pedig azt mondom nektek, hogy aki bűnös vággyal asszonyra néz, szívében már vétkezett vele. Hallottátok továbbá, hogy a régieknek ezt mondták: Hamisan ne esküdj, és tartsd meg az Úrnak tett esküdet! Én pedig azt mondom nektek: Egyáltalán ne esküdjetek! Legyen a ti beszédetek „igen, igen, nem, nem”; ami ennél több, az a gonosztól van.” Mt 5, 20-22a, 27-28. 33-34a 37
Megálljt parancsol
Mottó: Én pedig azt mondom nektek – e mondat súlya abban mutatkozik meg, hogy a tízparancsolat örök igéit írja felül. Ezt csak a szerző, Isten maga teheti meg. Nyilvánvaló, hogy Jézus ezt is jelezte határozott parancsával. De itt nem erőfitogtatásról van szó. Jézus a cselekedetek etikáját a szándék etikájával mélyíti el. Nem csak akkor vétkezünk, amikor olyasmit cselekszünk, ami tilos, hanem már akkor is, amikor lelkünkben megteremtjük a bűn előfeltételeit: a haragot, a bűnös vágyat, a felelőtlen beszédet. A harmadik példa különösen magasra emeli a lécet: legyen beszédünk és persze mögöttes szándékunk is félreérthetetlen; legyen egyértelmű. Amit kijelentünk, annak eskü, az Istenre történő hivatkozás nélkül is legyen súlya, kötelező ereje. Most már csak el kell képzelni egy olyan társadalmat, ahol mindez megvalósul. Kezdjük a haraggal? Annak felszámolásával? Vagy a reklámmal, mely szüntelenül bűnre csábít? A nagy fogadkozásokkal? Mert hallottuk: nem kell ünnepélyes eskü, szavunk is elég. Fontoljuk hát meg! Ki merjük mondani az igent, amikor igent kell mondani, és nemet, amikor nemet kell mondani?
- FEBRUÁR 12. ÉVKÖZI 6. VASÁRNAP „A” ÉV
köszönöm Atyám ,hogy még jobban felhivod figyelmem ,a kimondott szavak súlyára.Segíts mindig meg felelelő időben s megfelelő módon beszélnem
Az evangéliumból arra is következtethetünk,hogy Jézus harmóniát akar munkálni bennünk :a szándék és tettek harmóniáját.Mind a kettőt hangsúlyozza,mert kölcsönhatásban vannak egymással.A sorrenben a szándékot,a belsőt helyezi előtérbe,amelyet kifejezve a tettekhez,a megvalósuláshoz szükséges feltételek is létrejönnek,beteljesednek a szándékok.Vannak esetek,amikor a tetteket kell hangsúlyozni,amikor megvannak a feltételek,nincs idő vagy lehetőség a mérlegelésre.
Jézus a szavaival Istennel,a környezettel,a természettel is harmóniát munkál.Ott találjuk az elfogadás és adás kettősségét a szeretetben ,az egyén és közösségét a környezetben,energia befogadást és leadást a természetben,az anyagvilágban.A ma általánosan használt távközlési technikában is fontosak azok az áramkörök, amelyek az igen-nem állapotok között valtakoznak/a digitális technikában ezt a kifejezést használják/Igy az ezekre adott igen-nem jelek sorozatával kifejezett üzenetek zavarokat kiszűrő továbbitása lehetséges.
Lehet gondolni a gyakran hangoztatott célra irányúló szándékokra, tettekre.A pszichológia szerint ezek is a kettősség elvén valósulnak meg:ha az egyre világosabb,részletekben gyarapodó célra igent mondunk,az attól eltérítőkre nemet,a cél megvalósulhat.A lelkiismeretünk dönt arról,hogy jó célt válasszunk,a rosszat elutasitsuk.Jézus mint tudjuk nemcsak a törvényekről szólt,hanem a szívről a személyes odaadottságról is. Imáinkban,énekeinkben az Istenhez mi is úgy szólunk,hogy vegye el azt,ami Tőle elvezet és adja meg azt,ami hozzávezet.