Skip to content

Évközi 16. vasárnap A év – Képzavar

2017/06/22

Magyarázd meg nekünk a (…) példabeszédedet!”

 

 

Képzavar

Abban az időben: Jézus egy másik példabeszédet is mondott a tömegnek: „A mennyek országa hasonlít ahhoz az emberhez, aki jó magot vetett a földjébe. Amikor szolgái aludtak, jött az ellensége, és konkolyt szórt a búza közé, aztán elment. A vetés szárba szökött és kalászt hányt, de a konkoly is felütötte a fejét. A szolgák elmentek a gazdához és megkérdezték: Uram, ugye jó magot vetettél földedbe? Honnét került hát bele a konkoly? Az így válaszolt: Ellenséges ember műve. A szolgák tovább kérdezték: Akarod, hogy elmenjünk és kigyomláljuk? Nem – válaszolta –, nehogy a konkolyt gyomlálva vele együtt a búzát is kitépjétek! Hagyjátok, hadd nőjön mind a kettő az aratásig! Aratáskor majd szólok az aratóknak: Előbb a konkolyt szedjétek össze, kössétek kévébe és égessétek el, a búzát pedig gyűjtsétek csűrömbe!”

Egy másik példabeszédet is mondott nekik: „A mennyek országa hasonlít a mustármaghoz, amelyet fogott a gazda és elvetett földjében. Ez kisebb minden más magnál, amikor azonban felnő, nagyobb minden veteménynél, fává terebélyesedik, úgyhogy jönnek az ég madarai, s fészket raknak ágai között.

Ismét más példabeszédet mondott: „A mennyek országa hasonlít a kovászhoz, amelyet fogott az asszony, belekeverte három mérő lisztbe, s az egész megkelt tőle.”

Ezeket mind példabeszédekben mondta el Jézus a népnek, s példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Így beteljesedett a próféta szava, mely így szólt: Példabeszédre nyitom ajkam, hirdetem, ami a világ teremtésétől fogva el volt rejtve.

Akkor elbocsátotta a népet, s bement a házba. Odamentek hozzá tanítványai, és kérték: „Magyarázd meg nekünk a szántóföldről és a konkolyról szóló példabeszédedet!” Így magyarázta meg nekik: „Aki a jó magot veti, az az Emberfia. A szántóföld a világ, a jó mag az ország fia, a konkoly pedig a gonoszság fia. Az ellenség, aki veti, az ördög. Az aratás a világ vége, az aratók az angyalok. Ahogy a konkolyt összeszedik, és tűzre vetve elégetik, úgy lesz a világ végén is. Az Emberfia elküldi angyalait, hogy szedjenek össze országában minden botrányt és minden törvényszegőt. Ezeket tüzes kemencébe vetik, ott sírás és fogcsikorgatás lesz. Akkor az igazak ragyogni fognak, mint a nap Atyjuk országában. Akinek van füle, hallja meg! Mt 13,24-43

 

Mottó: Magyarázd meg nekünk a (…) példabeszédedet!

Meg tudod különböztetni?

Legutóbb is utaltam már arra, hogy a legfrappánsabb példabeszéd is csak poézis, szépirodalom, ha nem kapunk segítséget, mit is értsünk a hallottakon. A tanítványok sem átallottak rákérdezni, és kérték Mesterüket, magyarázza meg, mire is tanítja őket példáival. És Jézus szívesen magyarázott. Az, hogy tanítása mindig egyetlen téma körül forgott, hisz Jézus a szó teljes és valós értelmében egy-együgyű volt, ti. Isten országa volt minden mondanivalója, egyszerre bizonyult könnyebbségnek és végső nehézségnek. Könnyebbségnek, amennyiben újabb és újabb példákkal világított meg, mit is ért Ő Isten országán, és így végső soron mindenki megtalálhatta a neki legtöbbet mondó példát. A háziasszony a kovász képét érthette meg jobban, a földműves a mustármagát. Persze egyúttal kissé meg is zavarhatta a hallgatót, aki szó szerint képzavartól szenvedett. Hogy is lehet Jézus kapu is, pásztor is, hogy is mehet be mintegy saját magán keresztül?

Ha a tanítványok magyarázatra szorultak, akkor a mai ember még inkább! Sem kovászt, sem mustármagot nem ismer – kevés kivétellel. Ezért nagy felelősség hárul az igehirdetőkre, az értelmiségre és a nép vezetőire. Először megkell értenie a képek mögött felsejlő üzenetet. Aztán át kell ültetni mai nyelvre. S persze ügyelnünk kell, hogy nagy igyekezetünkben búza helyett nehogy konkolyt hintsünk el!

Ui.

Ami a Bibliában görög nyelven szerepel, az: ζιζάνιον (dzidzanion) = konkolyperje, szédítő vadóc (Lolium temulentum), a búzához hasonlító, még lisztté őrölve is bódító, narkotizáló, mérgező növény. Ez egyben mutatja az ellenség szándékát és módszerét.

A magyar köztudatba is az jött át, hogy ez egyenlő a vetési konkollyal (Agrostemma githago), pedig nem. A szédítő vadóc görög nevéből (dzidzanion), származik a francia zizanie = viszály szó.

2017. JÚLIUS 23. ÉVKÖZI 16. VASÁRNAP – „A” ÉV

Reklámok
No comments yet

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s