Skip to content

FORGANDÓ SZERENCSE 1_NEM BIZTOS, HOGY MESE

2018/02/14

Szerencsés János

Fortuna szekerén okosan ülj (Faludi Ferenc)

Minap az M2-n egy német mesefilmet láttam, a Grimm-mese megfilmesítését, a Szerencsés János történetét. Minden gyerek ismeri, sőt minden felnőtt, így hallgatóim is. A mese maga egy klasszikus tréfa-mese,[i] megnevettet. A gyereket arra készteti, hogy elgondolkodjon, mi is a szerencse, és tanítja a polgári értékrendre is, meg a józan gondolkodásra. A főhős, János, azzal érdemli ki a Szerencsés nevet, hogy bármi is történik vele, mindig sugárzik a boldogságtól.

Az aranyrög

Pedig amikor azt, amije a legértékesebb, elcseréli valami másra, ami pillanatnyilag értékesebbnek, mert hasznosabbnak tűnik, rossz, sőt egyre rosszabb cserét csinál, amivel mindig a cserepartner jár jól. Szimbolikus, hogy a cserebere alaptőkéje egy aranyrög, amit hétévi munkáért kap gazdájától, munkája béreként. Egy aranyrög. Nos, ha meggondolom, közgazdász professzorok vizsgatézisnek is feladhatnák, hogy a cserekereskedelemről szóló elméleteiket illusztráltassák diákjakkal. Az értéktöbblet, a hozzáadott érték itt paradox módon szubjektív, a boldogság, amelynek a mondás szerint nincs ára, miközben a csereérték, főleg ha fix alaphoz – és ugyebár sokáig aranyalapú volt a világkereskedelem – viszonyítjuk, egyre romlik.

Szerencsés János közgazdász mértékkel egy szerencsétlen flótás.

A film

Nem úgy a német mesefilm változatban. Christian Theede rendezőnek hála az 1989-ben született színész Anton Spieker végig sugárzik a boldogságtól, miközben üzletfeleinek arcán csak a vélt jó vásár pillanatában csillan fel valami röpke öröm. A nemes úr, aki lovát adja cserébe az aranyrögért, arcán döbbenet ül ki, amikor János elárulja, hogy nehéz terhe egy aranyrög. Vagy a kapzsiság villan fel? Amikor kibontja a rögöt a batyuból, érdemes figyelni az arcát. Amúgy az arany kedvéért leszáll a lóról, feladja felsőbbrendűségét, amit addig fitogtatott, sőt szó szerint letérdel az arany előtt. Érdemes megnézni – vagy gyermekekkel megnézetni – filmet úgy, hogy a szereplők a jelenetekből kibontakozó jellemét, de mindenekelőtt az értékhez és az üzlethez való viszonyukat figyeljük és elemezzük. A nemes úr arca megmerevedik, amikor vállára veszi az aranyrögöt. János – akit eddigre a nemes már barátjának nevez – igazat mondott, az arany nehéz teher. Ez megmarad az irányelv a további csereberék folyamán is, János minél többet veszít az emberek szemében, annál boldogabb. De igazán boldog akkor lesz, amikor elveszíti az utolsó cserobjektumot, a köszörűkövet, mely kútba esik, és már semmi terhet sem kell cipelnie. Most már futva siethet édesanyjához, a tengerhez, mely persze a szabadság jelképe. A filmben Elisabeth-tel együtt, akivel az út elején találkozik, és egy kereskedő lánya. Ő látszólag az ellenkező pályán halad, bár érdekes módon végül azonos irányban, mert apja nagy örömére egyre ügyesebb üzleteket köt. De végül az, ami kilóban nem mérhető, arannyal nem vásárolható, a boldogság, amit a fiú sugároz, mindennél jobban vonzza, és vele tart. Futva, és mi legszívesebben vele futnánk. Jó volna ilyen Szerencsés Jánossal találkoznunk. Még jobb volna, ha magunk lennénk szerencsések, úgy mint a filmben. Cserélnénk Jánossal?

(Folytatjuk: Következő elmélkedésünk – Meseországból jöttem, mesterségem címere)

 

Mária Rádió – JEGYZETEK 123 (2018.02.15.) FORGANDÓ SZERENCSE

[i] https://meseld.hu/nemet-mesek/grimm-mesek/161-grimm-a-szerencses-janos

Reklámok
No comments yet

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s