Skip to content

Szentháromság vasárnapja “B év” (2018)

2018/04/28

A hiányzó 12.

… a tizenegy tanítvány elment Galileába.  

Abban az időben a tizenegy tanítvány elment Galileába, fel arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte a földre. Egyesek azonban még mindig kételkedtek. Jézus odament hozzájuk, és ezt mondta nekik: Én kaptam meg minden hatalmat az égen és a földön. Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet! Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek! És íme, veletek vagyok mindennap a világ végéig! Mt 28,16-20

 

 

Add a könnyed!

Mottó: … a tizenegy tanítvány elment Galileába. – Tizenegyen! Erről bizony Júdás lemaradt. Hivatalos volt az utolsó vacsorára, és megbánhatta volna az árulást, ahogy Péter megbánta, és sírva fakadt. Júdás nem tudott sírni. Bűnösségét belátta ugyan, amikor a főpapoknak így kesergett: „Vétkeztem, elárultam az igaz vért.” A kései bánat azonban a főpapokat nem hatotta meg: „A te dolgod!” – válaszolták neki. A pénzt hiába akarta visszaadni, erre már késő volt. A bűnbánatra nem.

Egy kedves jó református barátommal ezen töprengtünk. Ha Júdás predesztinálva volt, árulása pedig az üdvtörténet megkerülhetetlen mozzanata, miért olyan rossz a 12. apostol megítélése? Mit tehetett volna mást? – érvelt barátom. Nos, Jézus mutatott neki egy kiutat, amikor megkérdezte árulóját a getszemáni kertben: „Barátom miért jöttél?” És Jézus eközben mélyen Júdás szemébe nézett. Jézus megbocsátott neki. Nem mintha Júdás árulása valóban az üdvösség szükséges előfeltétele volna – ahogy némely kortársunk érvel – hanem mert ismerte lelki nyomorát, éjszakákba nyúló töprengését, tépelődését.

A fiúkat arra tanítják, hogy legyenek férfiasak. A nők sírhatnak, mi nem. Édesapámat egyszer, egyetlen egyszer láttam sírni. E pillanatot nem tudom felejteni. Emlékeimben elválaszthatatlan ez a sírás az ő alakjától, lényétől. Ezért jobban tudtam szeretni, mintha mindig kemény és „férfias” maradt volna. Kezdem érteni, mit értett Szent Ignác a könnyek adományán. Júdásnak nem adatott meg. Milyen ember lehetett Júdás apja, Simon?

Meghallgathatod/megnézheted a Bonum TV-n is! http://bonumtv.hu/musorok/vasarnapi-gondolatok/

Lásd még 2012.06.03 https://www.youtube.com/watch?time_continue=64&v=FzUYRu4SklU

Vasárnapi gondolatok

Vasárnap 0:30 – Vasárnapi evangéliumi elmélkedés ismétlése 3:30-kor, 9:30-kor, 16:30-kor és 21:30-kor.

  1. MÁJUS 27. SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA – „B ÉV”

 

Reklámok
One Comment leave one →
  1. Mérő Mátyás permalink
    2018/04/28 19:36

    Isten után sírni tudni a legmagasabb szint a lelki fejlődésben. Köszönöm szépen a szép elmélkedést.

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s