Tovább a tartalomra

Évközi 11. vasárnap “B” év (2018)

2018/05/28

Hasonlítanak?

Olyan mint…

Abban az időben Jézus ezt mondta a tömegnek: „Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe. Utána akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja, hogyan. A föld magától hoz termést: először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor pedig a termés engedi, az ember mindjárt fogja a sarlót, mert itt az aratás.” Majd folytatta: „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük? Olyan, mint a mustármag, amely, amikor elvetik a földbe kisebb minden más magnál a földön. Mikor azonban elvetik, kikel és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyékában laknak.” Sok hasonló példabeszéddel hirdette nekik az igét, mert így tudták megérteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Mikor azonban egyedül volt tanítványaival, minden megmagyarázott nekik. Mk 4, 26-34

Hasonlít? De ugye, nem kacsa?

Olyan mint… –  Az iskolában a gyerek  megtanulja, hogy hasonlatnak nevezzük azt, amikor a hasonlító és a hasonlított között valamilyen hasonlóság, közös vonás van. A képi elem és a tárgyi elem nincs egymással azonosítva, hanem csak párhuzamban állnak.” Amikor Arany János Toldiját idézzük: Mint komor bikáé, olyan a járása, Mint a barna éjfél, szeme pillantása, Mint a sértett vadkan, fú veszett dühében … a gyerek érti, hogy változatlanul egy emberről van szó és nem egy bikáról vagy vadkanról. Vallási szövegeknél viszont jó erre emlékezni, mert akkor kevésbé zavarodunk össze, amikor például, Jézus szinte ugyanabban a mondatban előbb „ajtónak” majd „jó pásztornak” mondja magát. Aki ezeket a szövegeket szó szerint, elsődleges értelmükhöz ragaszkodva értelmezi, az ugyancsak összezavarodik. Jézus a „hasonlat nem azonosság” alaptézist azzal teszi világossá hallgatósága számára, hogy gyakran a hasonlított, itt Isten országa, megértésére, érzékelésére rögtön több hasonlót kínál fel. A mai idézetben a búzát és a mustármagot. Mindkét esetben magról van szó, de a gabona esetében Jézus a természet erejét hangsúlyozza szemben az emberi munkával, míg a mustármagnál a növény terebélyes voltát. A mai, a gazdálkodástól elidegenedett városlakónak persze mindkét estben kis fantáziára lesz szüksége, mert mindent készen vesz a boltban, és nem figyeli a növekedést. Ezért aztán önkénytelenül abban a tévhitben él, hogy elég lesz majd a polcról leemelni a kívánt árut. Ma egy negatív hasonlat kívánkozik ide: Az Isten országa nem szupermarket… (és nem is önkiszolgáló bolt…) Ki-ki egészítse ki, miért nem?

JÚNIUS 17. ÉVKÖZI 11. VASÁRNAP – „B” ÉV

Meghallgathatod/megnézheted a Bonum TV-n is! http://bonumtv.hu/musorok/vasarnapi-gondolatok/

Lásd még: https://www.youtube.com/watch?time_continue=64&v=FzUYRu4SklU

Vasárnapi gondolatok

Vasárnap 0:30 – Vasárnapi evangéliumi elmélkedés ismétlése 3:30-kor, 9:30-kor, 16:30-kor és 21:30-kor.

 

Reklámok
2 hozzászólás leave one →
  1. Csalótzky Annamária permalink
    2018/05/28 18:33

    1. Igen, “similitudo dissimilis” 2. Nem elveszem, hanem kapom, ha szeretetemmel igyekezetem. (Kiérdemelni, méltóvá lenni nem tudok)

  2. Csalótzky Annamária permalink
    2018/05/28 18:35

    Mindig megcsodálom a telitalálat illusztrációkat. A kacsát, a macska/nyulat. :)))

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s