Tovább a tartalomra

Évközi 3. vasárnap “C” év (2019)

2019/01/01

A tora felolvasása

Ma beteljesedett az Írás, amelyet az imént hallottatok.

Már sokan vállalkoztak arra, hogy a körünkben lejátszódott eseményeket leírják, úgy, ahogy ránk maradt azoktól, akik kezdettől fogva szemtanúi és szolgái voltak az isteni igének. Most jónak láttam én is, hogy elejétől kezdve mindennek pontosan utánajárjak, és sorban leírjak neked mindent, tiszteletre méltó Teofil, hogy meggyőződjél róla, mennyire megbízhatók azok a tanítások, amelyekre oktattak.

Abban az időben: Jézus a Lélek erejével visszatért Galileába. Híre elterjedt az egész környéken. Szokása szerint bement szombaton a zsinagógába, és olvasásra jelentkezett. Izajás próféta könyvét adták oda neki. Szétbontotta a tekercset, és éppen arra a helyre talált, ahol ez van írva. Az Úr Lelke van rajtam. Fölkent engem és elküldött, hogy örömhírt vigyek a szegényeknek, s hirdessem a foglyoknak a szabadulást, a vakoknak a látást, hogy szabaddá tegyem az elnyomottakat, és hirdessem: elérkezett az Úr esztendeje. Összetekerte az írást, átadta a szolgának és leült. A zsinagógában minden szem rászegeződött. Ő pedig elkezdte beszédét: Ma beteljesedett az Írás, amelyet az imént hallottatok. Lk 4,1-4; 14-21

 

Beteljesedett

Mottó: Ma beteljesedett az Írás, amelyet az imént hallottatok. –  Folytassuk az előző hetek pedagógiáját, és olvassuk úgy az evangéliumot, mint Jézus lassan kibontakozó messiási tudatának történetét. A zsinagógában történtek vitathatatlanul egy újabb hatalmas lépés, hogy a názáreti mesteremberből előbb népének vezére, majd az emberiség vezetője lehessen. Ezúttal a kulcs a Szentírás, annak gazdag hagyománya. Vajon ki mondhatta valaha, Jézushoz hasonlóan, hogy ma beteljesedett az Írás, amelyet az imént hallottatok? Nyilvánvalóan senki, csakis ő. És bár „szokása szerint ment be szombaton a zsinagógába”, és szokása szerint jelentkezett olvasásra, a kinyilatkoztatás ereje az egyedi értelmezés, az a merész lépés, hogy a jövendölést önmagára vonatkoztatta. Ez nemhogy másnak és máshol, de neki magának is csakis pont akkor és ott adatott meg. Először a történelemben. Majd újra a Kereszten!

A szöveg tétele: „Az Úr lelke van rajtam” nyert ott és akkor teljesen aktuális, és főleg igen messze menő értelmezést. Most van a megváltás ideje. És neki volt küldetése arra, hogy szabadulást hozzon.

Ha ma olvassuk ugyanazt a szöveget, az egyes szám első személy persze idézetet jelent, de ugyanakkor több mint puszta nyelvi emlék, az egyszer volt esemény felidézése. Ma is aktuálissá kell tennünk az ígéretet. A kornak és a helynek megfelelően. S az Úr lelke száll rénk, s megadja ezt a valószínűtlen előjogot. Amely feladat is.

2019. JANUÁR 27. ÉVKÖZI 3. VASÁRNAP – „C” ÉV

Reklámok
No comments yet

Szólj hozzá!

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s