Tovább a tartalomra

Évközi 26. vasárnap “B” év (2018)

2018/09/03

Nem tart velünk

Elszigetelődés

Abban az időben: János apostol így szólt Jézushoz: Mester, láttunk valakit, aki a te nevedben ördögöt űz ki, de nem tart velünk. Megtiltottuk neki, mert nem követ minket. Jézus ezt válaszolta: Ne tiltsátok meg neki! Aki a nevemben csodát tesz, nem fog egykönnyen szidalmazni engem. Aki nincs ellenük, velünk van. Aki inni ad nektek akár csak egy pohár vizet is az én nevemben – azért, mert Krisztuséi vagytok –, bizony, mondom nektek, nem marad jutalom nélkül. De aki megbotránkoztat egyet is e kicsinyek közül, akik hisznek bennem, jobb volna annak, ha malomköveket kötnének a nyakára, és a tengerbe dobnák. Ha a kezed megbotránkoztat, vágd le! Jobb csonkán bemenned az életre, mint két kézzel a kárhozatra jutnod, az olthatatlan tűzre. Ha a lábad megbotránkoztat, vágd le! Jobb sántán bemenned az életre, mint két lábbal a kárhozat olthatatlan tüzére kerülnöd. Ha a szemed megbotránkoztat, vájd ki! Jobb fél szemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel a kárhozatra jutni, ahol a férgük el nem pusztul, és a tüzük ki nem alszik. Mk 9, 38-43. 45. 47-48

 

 

KÖZÖSSÉG

Mai mottónk: Nem tart velünk – A zárt szemlélet, mely a világot két részre osztja, „mi”-re és „azok”-ra, nagyon úgy tűnik, már Jézus korban is jelen volt, mint az egyház nagy kísértése. A societas perfecta doktrína egyenesen azt hirdette, hogy az Egyházban minden megtalálható, amire az üdvösséghez szükségünk van. Nincs szükségünk a világra! Előképe Arisztotelész, aki a poliszt, a városállamot tekintette tökéletes közösségnek. Ezt a szemléletet Aquinói Szent Tamás is átvette, és igazolni volt hivatott az Egyház elszigetelődését, bezárkózását, amikor az olasz Risorgimento felszámolta a pápai államot, és a pápa a Vatikán foglya lett. Mint ismeretes (vagy már el is felejtettük volna?), XXIII. János pápa szabadította ki a kalitkából, amikor meghirdette a zsinatot: nyissuk ki az ablakokat, volt a jelmondat, aggiornamento.

Mindezt előre vetíti a beszélgetés, amely János apostol és Jézus között zajlott le. Mondanivalója egyértelmű: Nem azért kaptunk gyógyító erőt, hogy a „mieinknek” tartsuk fenn. Hogy mintegy belépőjegyet kérjünk. Ezzel szemben, jaj annak, aki bezárja a kapukat! Ki-kialkalmazza ezt saját és közössége életére. a valós ökumené magába foglal minden jóakaratú embert. A jóakarat az egyetlen feltétel.

 

2018. SZEPTEMBER 30. ÉVKÖZI 26. VASÁRNAP – „B” ÉV

Reklámok

Évközi 25. vasárnap „B” év (2018)

2018/09/02

FÉLÜNK KÉRDEZNI

Féltek megkérdezni

Abban az időben: Jézus és tanítványai átmentek Galileán. De Jézus nem akarta, hogy valaki megtudja ezt, mert a tanítványait készült oktatni.  Ezt mondta nekik: „Az Emberfiát az emberek kezére adják, megölik, de miután megölték, harmadnapra feltámad.” Ők nem értették ezeket a szavakat, de féltek megkérdezni.  Ezután Kafarnaumba értek. Amikor már otthon voltak, Jézus megkérdezte tőlük: Miről vitatkoztatok az úton? Tanítványai azonban hallgattak, mert az úton egymás között arról tanakodtak, hogy ki a nagyobb közülük. Leült, odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította, majd magához ölelte, és ezt mondta nekik: „Aki befogad egy ilyen gyermeket az én nevemben, engem fogad be. Aki pedig engem befogad, nem engem fogad be, hanem azt, aki küldött engem.”

Mk 9, 30-37

 

Mai mottónk: Féltek megkérdezni – a fül, mint az odafigyelés eszköze megelőzi a beszédet – valljuk Jézussal.

Mer kérdezni

Hogy hozzáférjünk az igazsághoz, kérdezni kell. Sokan nem kérdeznek, mert ostobának tűnnek maguk szemében. A gyerek gátlástalanul kérdez. Így tanul. A kamasz nem kérdez, mert hiún azt hiszi, már mindent tud. A mai történet elbeszélését Márk azzal kezdi, hogy Jézus a tanítványait készült oktatni. A tanulás a kommunikáció elengedhetetlen eszköze. Ha nem tanulunk, nem gyarapodhatunk tudásban, és ha az emberek észreveszik, hogy valójában nem is vagyunk kíváncsiak véleményükre, végképp elhal a beszélgetés, a kommunikáció. A tanulás előfeltétele a kíváncsiság, az pedig kérdéseket szül. Azzal, hogy kérdezünk, jelezzük, hogy tudjuk, hogy tanulnunk kell, és készek is vagyunk rá. Mitől féltek a tanítványok? Szégyellték vélt tudatlanságukat? Lám, Jézus nem félt kérdezni, Jó példával járt elől, és kérdezett. Kényelmetlen dolgokat is. És, hogy kedvet támasszon a kérdezésre, az örökké kérdező gyermeket állította eléjük példaképül.

 

2018. SZEPTEMBER 23. ÉVKÖZI 25. VASÁRNAP – „B” ÉV 

Évközi 24. vasárnap “B” év (2018)

2018/09/02

HALLOTTA MÁR?

Majd összehívta a népet és tanítványait,

Abban az időben: Jézus elment tanítványaival Fülöp Cezáreájának vidékére. Útközben megkérdezte tanítványait: „Kinek tartanak engem az emberek?” Azok így válaszoltak: „Némelyek Keresztelő Jánosnak, mások Illésnek, ismét mások valamelyik prófétának.” Erre megkérdezte tőlük: „Hát ti mit mondotok, ki vagyok?” Péter válaszolt: „Te vagy a Messiás!” Ekkor Jézus a lelkükre kötötte, hogy ne szóljanak erről senkinek. Ezután arra kezdte tanítani őket, hogy az Emberfiának sokat kell szenvednie, a vének, a főpapok és az írástudók elvetik, megölik, de harmadnapra feltámad. Ezt egészen nyíltan megmondta. Erre Péter félrevonta és szemrehányást tett nekik. De ő hátrafordult, ránézett tanítványaira, és így korholta Pétert: „Távozz tőlem, sátán, mert nem Isten szándéka szerint gondolkodsz, hanem emberi módon.Majd összehívta a népet és tanítványait, s így szólt hozzájuk: „Ha valaki követni akar, tagadja meg magát, vegye fel keresztjét, és kövessen. Mert aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt, de aki elveszíti életét értem és az evangéliumért, megmenti azt.” Mk 8, 27-35

 

A többség is tévedhet

Mai mottónk: „Majd összehívta a népet és tanítványait, – Legutóbb az Effata néven elhíresült történetről elmélkedtünk. Arról, hogy előbb kell megnyílnia fülünknek, és csak azután a szánknak. Legutóbb az egyén kommunikációját elemeztük, kis közösségben. Ezúttal a tömegkommunikációról elmélkedünk és arról, hogy legelsőként szívünknek kell megnyílnia. Mert a véleményünket arra alapozzuk, hogy mit mondanak az emberek: Manapság ezt közvéleménynek nevezik. Rengetegen befolyásolnak minket, nagyon sokaknak kiadjuk fülünket és a halottakból összebarkácsoljuk azt a világképet, amiről szentül hisszük, hogy ez a legprivátabb véleményünk. Jézus rávezette tanítványait, és remélhetőleg minket is hogy ne dőljünk be ilyen-olyan szóbeszédnek. Világossá tette, hogy az, amit róla a tömegek gondolnak, valójában nem számít, hanem az, amit a tanítványok mondanak. S persze, mi tudjuk, hogy Péter sem saját bölcsességéből nyilatkozott, hanem Isten kegyelméből. Az elengedhetetlen volt, hogy függetlenítsék magukat a közvéleménytől, és megvallják – mihelyst megismerték – az igazságot. Olyan fontosnak tartotta ezt, hogy miközben még óvva intette őket, hogy idő előtt elhencegjenek tudásukkal, felszólította nem csak őket, hanem az egész népet, hogy vállalják a szenvedést, ha meg akarják ismerni az igazságot. Ennek feltétele, hogy lemondanak az emberi gondolkodásmódról. A tömegnek, a többségnek nincs feltétlenül igaza, az Igazság nem aritmetikai gyakorlat.

2018. SZEPTEMBER 16. ÉVKÖZI 24. VASÁRNAP – „B” ÉV

Évközi 23. vasárnap “B” év (2018)

2018/09/02

„Effata.”

Abban az időben: Jézus elhagyta Tirusz vidékét, és Szidonon át a Galileai-tóhoz ment a Tízváros határába. Itt eléje hoztak egy dadogva beszélő süketet, és kérték, tegye rá a kezét. (Jézus) félrevonta őt a tömegből, a fülébe dugta az ujját, majd megnyálazott ujjával megérintette a nyelvét. Föltekintett az égre, fohászkodott, és így szólt: „Effata, azaz: Nyílj meg!” Azon nyomban megnyílt a füle, megoldódott a nyelve és érthetően beszélt. Jézus megparancsolta nekik, hogy a dologról ne szóljanak senkinek. De minél jobban tiltotta annál inkább hirdették. Szerfölött csodálkoztak, és hangoztatták: „Csupa jót tett: a süketeket hallóvá teszi, a némákat pedig beszélőkké!”  Mk 7, 31-37

 „Effata” – a néhai milánói érsek, Martini bíboros, az egyházmegyéjében évente pasztorális kommunikációs heteket szervezett. A bázistól a csúcsig az egész egyházmegye a kommunikációról elmélkedett. Minden évnek megvolt a központi irányadó és inspiráló szövege. Az 1990-1991-es egyházi év mottója az Effata, a Nyílj meg volt. Abban az évben a  lelkipásztori levelét azzal kezdte Martini, hogy őszintén bevallotta, rádöbbent, mennyire nehéz jól kommunikálni!  

Bővebben…

22. évközi vasárnap “B” év (2018)

2018/09/01

Az ősök hagyományai

Hagyomány

Egy alkalommal köré gyűltek a farizeusok néhány Jeruzsálemből való írástudóval együtt. Látták, hogy egyik-másik tanítványa tisztátalan, vagyis mosatlan kézzel eszi a kenyeret. A farizeusok és általában a zsidók ugyanis nem esznek addig, amíg meg nem mossák a kezüket könyökig, így tartják magukat a vének hagyományaihoz. És ha piacról jönnek, addig nem esznek, míg meg nem mosakszanak. S még sok más hagyományhoz is ragaszkodnak: így például a poharak, korsók, rézedények leöblítéséhez. A farizeusok és írástudók tehát megkérdezték: „Miért nem követik tanítványaid az ősök hagyományait, miért eszik tisztátalan kézzel a kenyeret?” Ezt a választ adta nekik: „Találóan jövendöl rólatok, képmutatók, Izajás, amikor így ír: Ez a nép ajkával tisztel, ám a szíve távol van tőlem. De hiábavalóan tisztelnek, mert tanaik, amelyeket hirdetnek, csak emberi parancsok. Az Isten parancsait nem tartjátok meg, de az emberi hagyományokhoz, a korsók és poharak megmosásához és sok ehhez hasonlóhoz ragaszkodtok.” Ismét magához szólította a népet. „Hallgassatok rám mindnyájan – mondta –, és értsétek meg:

Mert belülről, az ember szívéből származik minden gonosz gondolat, erkölcstelenség, lopás, gyilkosság, házasságtörés, kapzsiság, rosszindulat, csalás, kicsapongás, irigység, káromlás, kevélység, léhaság. Ez a sok rossz mind belülről származik, és tisztátalanná teszi az embert.” Mk 7,1-8.14-15. 21-23

Az ősök hagyományai – A farizeusok és Jézus párbeszédben háromszor is felmerül a „hagyományok” kifejezés. Kulcsszó. Mindazt tartalmazza, amit a kultúra szóval szoktunk le – és körülírni. Ezek a szokások, melyeket az egymást követő nemzedékek továbbadnak, mely az ún. szocializáció hordozói, szavatolják, hogy ne kelljen újra és újra feltalálni a spanyolviaszt, hanem az előző nemzedékek tapasztalata a mostan élők javára váljon. Hagyományok nélkül soha nem épült volna fel a civilizáció. Miért támadja akkor Jézus népe hagyományait, és miért védik azokat a farizeusok foggal és körömmel?

Tisztátalan?

A vallásokat is döntően meghatározzák a hagyományok. Egy-egy kultúra kései szakaszában – és ilyenben találjuk a Jézus korabeli zsidóságot – azonban a hagyományok megmerevedek, megkövülnek. Elfelejtjük azok gyökereit, a miértet: miért írja elő a vallás, hogy tegyünk ezt vagy azt, vagy éppenséggel ne tegyük? Sőt, abbéli félelmünkben, hogy nem adunk elég tiszteletet az identitásteremtő törvényeknek, még szaporítjuk is azok számát: biztos, ami biztos. Jézus azonban a hiteles forráshoz vezet el bennünket, Önvizsgálatra, őszinte magunkba tekintésre szólít fel minket. Akkor felfedezzük rejtve maradt rossz tulajdonságainkat is, amelyek valóban elválasztanak minket az Istentől. A kapcsolatot úgy állíthatjuk helyre, hogy lelkiismeretvizsgálatot tartunk. Ha ezt megtesszük, akkor akár fel is függeszthetjük a hagyományokat, Üdvösségünk már nem függ azoktól.

Meghallgathatod/megnézheted a Bonum TV-n is! http://bonumtv.hu/musorok/vasarnapi-gondolatok/

Vasárnapi gondolatok: Vasárnap 0:30 – Vasárnapi evangéliumi elmélkedés ismétlése 3:30-kor, 9:30-kor, 16:30-kor és 21:30-kor

2018. SZEPTEMBER 02. ÉVKÖZI 22. VASÁRNAP – „B” ÉV

Évközi 21. vasárnap “B” év (2018)

2018/07/24

elhagyták

 „és többé nem jártak vele.”

Jézus tanítványai közül, akik (szavait) hallgatták, többen azt mondták: „Kemény beszéd ez. Ugyan ki hallgatja?” Jézus tudta, hogy tanítványai méltatlankodtak miatta, azért így szólt hozzájuk: „Ez megbotránkoztat titeket? Hát, ha majd azt látjátok, hogy az Emberfia fölmegy oda, ahol azelőtt volt! A Lélek az, ami életre kelt, a test nem használ semmit. A szavak, amelyeket nektek mondok, Lélek és élet. De vannak közöttetek, akik nem hisznek.”  Jézus ugyanis kezdettől fogva tudta, hogy kik nem hisznek benne, és hogy ki fogja őt elárulni. Aztán így folytatta: „Ezért mondom nektek, hogy senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya meg nem adja neki.” Ettől kezdve tanítványai közül sokan visszahúzódtak, és többé nem jártak vele. Jézus azért a tizenkettőhöz fordult: „Ti is el akartok menni?” Simon Péter ezt válaszolta neki: „Uram, kihez menjünk? Az örök élet igéi nálad vannak. Mi hittünk, és tudjuk, hogy te vagy az Isten Szentje”. Jn 6, 60-69

Fogyófélben

Mottó: „és többé nem jártak vele.” Hogy kérdezzem meg tőle szépen, akar-e járni velem? – tépelődik a mai tizenéves.[i] Mennyit is kínlódtunk ezzel, amikor magunk is tizenévesek voltunk! „Szeret – nem szeret” – a virágszirom-tépés odébb van. János evangélista elbeszélésében felnőtt emberek tépelődnek tinédzserekhez hasonlóan, hogy eszményképük méltó-e hozzájuk, vagy szakítsanak vele. És sokan szakítanak. Mert nem elég Jézushoz a kíváncsiság, a rokonszenv, de még a szeretet sem, hit is kell hozzá. Hinni mindabban, amit mond és amit tesz. Aki megbotránkozik, annak persze szeretete sem felnőtt, hanem megmarad az ábrándos ifjú szintjén. Jézus azonban nem marad egedül. A tizenkettő vele marad. Köztük egy áruló.

 

Meghallgathatod/megnézheted a Bonum TV-n is! http://bonumtv.hu/musorok/vasarnapi-gondolatok/

Vasárnapi gondolatok: Vasárnap 0:30 – Vasárnapi evangéliumi elmélkedés ismétlése 3:30-kor, 9:30-kor, 16:30-kor és 21:30-kor

2018. AUGUSZTUS 26. ÉVKÖZI 21. VASÁRNAP – „B” ÉV

[i] https://www.gyakorikerdesek.hu/felnott-parkapcsolatok__szerelem__3756991-hogy-kerdezzem-meg-szepen-hogy-akar-e-jarni-velem

Évközi 20. vasárnap “B” év (2018)

2018/07/24
  1. AUGUSZTUS 19. ÉVKÖZI 20. VASÁRNAP – „B” ÉV

Az élet fája

Ha nem eszitek az Emberfia testét (…), nem lesz élet bennetek.

Abban az időben így beszélt Jézus a zsidók sokaságához: „Én vagyok a mennyből alászállott, élő kenyér. Aki ebből a kenyérből eszik, örökké élni fog. Az a kenyér, amelyet én adok, az én testem a világ életéért.” Vita támadt erre a zsidók között: „Hogyan adhatja ez testét eledelül nekünk?” Jézus így felelt nekik: „Bizony, bizony mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok az ő vérét, nem lesz élet bennetek. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, annak örök élete van, és én feltámasztom őt az utolsó napon. Mert az én testem valóban étel, és az én vérem valóban ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, és én őbenne. Amint engem az élő Atya küldött, és én az Atya által élek, úgy az is, aki engem eszik, énáltalam él. Ez az égből alászállott kenyér! Nem az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak! Aki ezt a kenyeret eszi, örökké él!” Így tanított Jézus a kafarnaumi zsinagógában.

Moore törvénye

Jn 6, 51-58

 

Mottó: Ha nem eszitek az Emberfia testét (…), nem lesz élet bennetek.

 

Immár harmadik hete elmélkedünk Jézus hihetetlen ajánlatán és ígéretén, hogy önmagát adja ételül és italul nekünk. Ha egyszer elfogadjuk, hogy ez lehetséges, és Jézus akarja is, és képes is rá, a továbbgondolás már nem olyan nehéz: örökké élhetünk. Újabban a szilícium völgy urai arról ábrándoznak, és azt ígérik, hogy örök életet adnak. A szerényebbek beérik 1000 évvel, a legmenőbbek a halált száműzik még gondolataikból is. S milyen táplálékot kínálnak? Információkat, adatokat, „Big Data”. Mintha bizony halandó voltunk kizárólag hiányos ismereteinknek, tudatlanságunknak lenne betudható. Az élet valódi egyenlete azonban ez:  Ha nem eszitek az Emberfia testét (…), nem lesz élet bennetek.

Az élet tudománya a biológia. A kibernetika azonban élet (és étel) nélküli „örök” életet kínál. A megszámlálhatatlanul (Értsd: élő ember által megszámolhatatlan) sok adatot a végtelennel azonosítja. Mindez csak idő kérdése – vallják. A kérdés, akarunk-e olyan „örök” életet, ahol ételünk-italunk a Big Data? Mi hiányzik ebből az egyenletből? (Tegyük fel, hogy a számtalan és a végtelen közötti különbség lényegtelen, és majd Moore törvénye megold mindent!) Az élet maga. Ha nem eszitek az Emberfia testét, nem lesz élet bennetek. – szól a figyelmeztetés. Nem az, amit „atyátok ettek és meghaltak.” De nem is az, amivel az MI-t (AI) etetik. 0 és 1.

2018. AUGUSZTUS 19. ÉVKÖZI 20. VASÁRNAP – „B” ÉV

“Már a sci fi birodalmába visz Aubrey de Grey jóslata, aki a Népszabadságnak 2013-ban adott budapesti interjújában azt mondta, 20-30 év múlva megszületik az első, ezer évig élő ember.” Lásd: http://novekedes.hu/most-80-evig-elunk-atlagosan-de-hamarosan-122-ig-fogunk/ 

Meghallgathatod/megnézheted a Bonum TV-n is! http://bonumtv.hu/musorok/vasarnapi-gondolatok/

Vasárnapi gondolatok: Vasárnap 0:30 – Vasárnapi evangéliumi elmélkedés ismétlése 3:30-kor, 9:30-kor, 16:30-kor és 21:30-kor