Skip to content

Évközi 11. vasárnap “B” év (2018)

2018/05/28

Hasonlítanak?

Olyan mint…

Abban az időben Jézus ezt mondta a tömegnek: „Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe. Utána akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja, hogyan. A föld magától hoz termést: először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor pedig a termés engedi, az ember mindjárt fogja a sarlót, mert itt az aratás.” Majd folytatta: „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük? Olyan, mint a mustármag, amely, amikor elvetik a földbe kisebb minden más magnál a földön. Mikor azonban elvetik, kikel és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyékában laknak.” Sok hasonló példabeszéddel hirdette nekik az igét, mert így tudták megérteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Mikor azonban egyedül volt tanítványaival, minden megmagyarázott nekik. Mk 4, 26-34

Hasonlít? De ugye, nem kacsa?

Olyan mint… –  Az iskolában a gyerek  megtanulja, hogy hasonlatnak nevezzük azt, amikor a hasonlító és a hasonlított között valamilyen hasonlóság, közös vonás van. A képi elem és a tárgyi elem nincs egymással azonosítva, hanem csak párhuzamban állnak.” Amikor Arany János Toldiját idézzük: Mint komor bikáé, olyan a járása, Mint a barna éjfél, szeme pillantása, Mint a sértett vadkan, fú veszett dühében … a gyerek érti, hogy változatlanul egy emberről van szó és nem egy bikáról vagy vadkanról. Vallási szövegeknél viszont jó erre emlékezni, mert akkor kevésbé zavarodunk össze, amikor például, Jézus szinte ugyanabban a mondatban előbb „ajtónak” majd „jó pásztornak” mondja magát. Aki ezeket a szövegeket szó szerint, elsődleges értelmükhöz ragaszkodva értelmezi, az ugyancsak összezavarodik. Jézus a „hasonlat nem azonosság” alaptézist azzal teszi világossá hallgatósága számára, hogy gyakran a hasonlított, itt Isten országa, megértésére, érzékelésére rögtön több hasonlót kínál fel. A mai idézetben a búzát és a mustármagot. Mindkét esetben magról van szó, de a gabona esetében Jézus a természet erejét hangsúlyozza szemben az emberi munkával, míg a mustármagnál a növény terebélyes voltát. A mai, a gazdálkodástól elidegenedett városlakónak persze mindkét estben kis fantáziára lesz szüksége, mert mindent készen vesz a boltban, és nem figyeli a növekedést. Ezért aztán önkénytelenül abban a tévhitben él, hogy elég lesz majd a polcról leemelni a kívánt árut. Ma egy negatív hasonlat kívánkozik ide: Az Isten országa nem szupermarket… (és nem is önkiszolgáló bolt…) Ki-ki egészítse ki, miért nem?

JÚNIUS 17. ÉVKÖZI 11. VASÁRNAP – „B” ÉV

Meghallgathatod/megnézheted a Bonum TV-n is! http://bonumtv.hu/musorok/vasarnapi-gondolatok/

Lásd még: https://www.youtube.com/watch?time_continue=64&v=FzUYRu4SklU

Vasárnapi gondolatok

Vasárnap 0:30 – Vasárnapi evangéliumi elmélkedés ismétlése 3:30-kor, 9:30-kor, 16:30-kor és 21:30-kor.

 

Reklámok

Évközi 10. vasárnap “B” év (2018)

2018/05/28

Anyád és testvéreid kint vannak, és keresnek

Rokonok

Abban az időben: Amikor hazament, ismét nagy tömeg gyűlt össze, úgyhogy még evésre sem maradt idejük. Amikor övéi ezt meghallották, mentek, hogy megfogják, mert azt mondták, hogy megzavarodott. A Jeruzsálemből jött írástudók így nyilatkoztak róla: „Beelzebul szállta meg.” És: „Az ördögök fejedelmének segítségével űzi ki az ördögöket.”Ám ő összehívta őket, és mondott egy hasonlatot nekik: Hogy űzhetné ki sátán a sátánt? Ha valamely ország meghasonlik magával, az az ország nem állhat tovább fenn. Ha egy ház meghasonlik magával, az a ház nem állhat fenn tovább. Ha a sátán saját maga ellen támad, és így meghasonlik magával, nem maradhat meg, hanem elpusztul. Senki sem törhet be az erős ember házába, és nem rabolhatja el a holmiját, hacsak előbb meg nem kötözi az erős embert. Csak akkor rabolhatja ki a házát. Bizony mondom nektek, hogy minden bűn és minden káromló szó, amit csak kiejtenek az emberek fiai a szájukon, bocsánatot nyer. De aki a Szentlelket káromolja, nem nyer bocsánatot mindörökké, bűne örökre megmarad.” Mert ezt mondták róla: „Tisztátalan lélek van benne.” Amikor anyja és rokonai odaértek, kint maradtak, beküldtek érte és hívatták. Sokan ültek körülötte, szóltak neki: „Anyád és testvéreid kint vannak, és keresnek.” így válaszolt: „Ki az én anyám és kik az én testvéreim?” Aztán végighordozta tekintetét a körülötte ülőkön, s csak ennyit mondott: „Ezek az én anyám és testvéreim! Aki teljesíti az Isten akaratát, az az én testvérem, nővérem és anyám.”Mk 3,20-35

 

Mottó: Anyád és testvéreid kint vannak, és keresnek

Kint maradtak…

Emlékeztek arra a jelenetre, amikor Jézust szülei a templomban találják meg, mert elszakadt a nagycsaládtól és beült az írástudók közé tanulni. Szemrehányásukra, hogy „miért tetted ezt velünk?” . Jézus ezt felelte szüleinek: „Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy nekem az én Atyám dolgaiban kell lennem?” (Lk 2, 49) Lukács úgy kommentálja a történetet, hogy „anyja megőrizte szívében mindezeket a szavakat.” (Lk 2,51) Vajon kint várva, hogy fia kijöjjön, eszébe jutottak a húsz évvel korábban történtek? Feltételezem, hogy a szegény édesanya lélektanilag két tűz közé került: egyfelől tudatában volt annak, hogy fiának küldetése van, másfelől aggódott érte, amikor hallotta a család zúgolódását. Tizenkét évesen az önállóvá válás egy természetes folyamatnak tűnt, a mostani szembeszállás a társadalom megszokott rendjével rémületbe ejtette őket. Nem csak Jézust féltették, mint édesanyja, hanem magukat is, a család jó hírnevét. A mai individualista nevelésben részesült ember el se tudja képzelni, mennyire függtek őseink a családtól, a klántól. Mekkora hatalma volt az egyébnek felett! Jézus azonban új közösséget hozott létre, ahol mindenki Isten akaratét kereste. Isten lett a családfő, konkrétan Jézus. E z valódi forradalom volt.

Jézus családja nem akart ehhez az új közösséghez tartozni. Kint maradtak. Úgy gondolták, elég üzenni nekik, majd csak észre tér. Nem így történt. Ma is, aki Jézushoz csatlakozik, többnyire sok értetlenséggel találkozik a saját családjában. Ma is sok édesanya kérdezi, miért tetted ezt velem? Ma is sok családban bolondnak tartják, aki Jézushoz köti életét. Kint várnak, ki akarják hívni a megtévelyedettet. Az pedig ma is csak azzal tud válaszolni: Ezek az én anyám és testvéreim!

 

JÚNIUS 10. ÉVKÖZI 10. VASÁRNAP – „B” ÉV

Meghallgathatod/megnézheted a Bonum TV-n is! http://bonumtv.hu/musorok/vasarnapi-gondolatok/

Lásd még: https://www.youtube.com/watch?time_continue=64&v=FzUYRu4SklU

Vasárnapi gondolatok

Vasárnap 0:30 – Vasárnapi evangéliumi elmélkedés ismétlése 3:30-kor, 9:30-kor, 16:30-kor és 21:30-kor.

 

 

ÚRNAPJA “B” év (2018)

2018/05/25

Hol van a szállás, ahol a húsvéti vacsorát tanítványaimmal elfogyaszthatom?

Előkészületek

A kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, amikor a húsvéti bárányt feláldozták, tanítványai megkérdezték (Jézust) „Mit akarsz, hová menjünk, hogy elkészítsük számodra a húsvéti vacsorát?” Erre elküldte két tanítványát ezekkel a szavakkal: „Menjetek a városba. Találkoztok ott egy emberrel, aki vizeskorsót visz. Kövessétek őt, aztán ahova bemegy, ott mondjátok meg a házigazdának: A Mester kérdezi, hogy hol van az a szállás, ahol a húsvéti vacsorát tanítványaimmal elfogyaszthatom? Ő mutat majd nektek egy étkezésre berendezett, tágas emeleti termet. Ott készítsétek el nekünk”. A tanítványok elmentek, s a városba érve mindent úgy találtak, ahogy megmondta; és elkészítették a húsvéti vacsorát. Vacsora közben kezébe vette a kenyeret, megáldotta megtörte, és ezekkel a szavakkal adta nekik: „Vegyétek, ez az én testem”. Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik, és mindnyájan ittak belőle. Ő pedig így szólt: „Ez az én vérem, a szövetségé, amely sokakért kiontatik. Bizony mondom nektek: nem iszom többé a szőlő terméséből, addig a napig, amíg az újat nem iszom az Isten országában.” Ezután zsoltárt énekelve kimentek az Olajfák hegyére.  Mk 14,12-16, 22-26

 

Mottó: Hol van a szállás, ahol a húsvéti vacsorát tanítványaimmal elfogyaszthatom?

 

A történet rejtélyes. A vizeskorsót hordozó ember kiléte, kapcsolata Jézussal, és szerepe a történetben sok spekulációra ad alkalmat. Logikusnak tűnik, hogy Jézus tisztelői és támogatói közé tartozott, miközben a tanítványok nem ismerték. Mindez arra int, hogy miként a tanítványoknak el kellett fogadnia, hogy nem exkluzív címzettjei a tanításnak, és Jézusnak jóval több a követője, mint amit tudtak, vagy sejtettek, mi is, a mai tanítványok, el kell, hogy fogadjuk, hogy azok, akik a szociológusok statisztikái szerint, „gyakorolják” hitüket, nem az egyedüli hívők.

Svájci kutatók három országban, 20 500 főt vontak be egy nagy volumenű vizsgálatba. A kutatásban résztvevő személyek az alábbi 3 csoport valamelyikébe tartoztak:

  • Vallási közösség tagjai, és hitüket gyakorolják is.
  • Vallási közösség tagjai, de hitüket nem gyakorolják.
  • Nem tartoznak egy vallási felekezetbe sem

Nem csak ők “gyakorolják”

Nos, a különbség nem pusztán statisztikai kategória: az első csoport tagjai, azaz azok az emberek, akik rendszeresen gyakorolják hitüket:

– Elégedettebbek életükkel.
– Nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az élet értelmének.
– Többször és könnyebben képesek a kedvességre, szeretetre.
– Könnyebben bocsátanak meg környezetüknek.
– A hála és remény pedig mindennapjaik része.

A kutatás nem tér ki arra, hogy mik lehetnek azok a tényezők, amelyek hozzájárulnak a fenti képességek magasabb szintű birtoklásához. Miért bocsát meg könnyebben a vallását közösségben gyakorló ember a felé ártó szándékkal közeledőnek? Eddig az idézet. Az apologéta, a hit „védelmezője” mindennemű bírálattal szemben, hajlamos ezzel megelégedni. Ismételten kimutatták, hogy aki nem csak névleg hívő, hanem gyakorló, az „jobb ember”. Nos, akkor mi a vízhordó ember státusza? Ő ugye, nem vett rést az első eucharisztiában? Nem volt a belső kör tagja. s mégis, ő tette lehetővé, hogy a tanítványok együtt ünnepeljenek Mesterükkel. Jó lenne megbecsülni a diszkrét háttérembereket, akik segítik a közösséget, bár látszólag „kívülállók”. Előttünk rejtve maradnak, de az Úr előtt nem!

Meghallgathatod/megnézheted a Bonum TV-n is! http://bonumtv.hu/musorok/vasarnapi-gondolatok/

Lásd még 2012.06.03 https://www.youtube.com/watch?time_continue=64&v=FzUYRu4SklU

Vasárnapi gondolatok

Vasárnap 0:30 – Vasárnapi evangéliumi elmélkedés ismétlése 3:30-kor, 9:30-kor, 16:30-kor és 21:30-kor.

2018 JÚNIUS 03. ÚRNAPJA – B ÉV

Szentháromság vasárnapja “B év” (2018)

2018/04/28

A hiányzó 12.

… a tizenegy tanítvány elment Galileába.  

Abban az időben a tizenegy tanítvány elment Galileába, fel arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte a földre. Egyesek azonban még mindig kételkedtek. Jézus odament hozzájuk, és ezt mondta nekik: Én kaptam meg minden hatalmat az égen és a földön. Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet! Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek! És íme, veletek vagyok mindennap a világ végéig! Mt 28,16-20

 

 

Add a könnyed!

Mottó: … a tizenegy tanítvány elment Galileába. – Tizenegyen! Erről bizony Júdás lemaradt. Hivatalos volt az utolsó vacsorára, és megbánhatta volna az árulást, ahogy Péter megbánta, és sírva fakadt. Júdás nem tudott sírni. Bűnösségét belátta ugyan, amikor a főpapoknak így kesergett: „Vétkeztem, elárultam az igaz vért.” A kései bánat azonban a főpapokat nem hatotta meg: „A te dolgod!” – válaszolták neki. A pénzt hiába akarta visszaadni, erre már késő volt. A bűnbánatra nem.

Egy kedves jó református barátommal ezen töprengtünk. Ha Júdás predesztinálva volt, árulása pedig az üdvtörténet megkerülhetetlen mozzanata, miért olyan rossz a 12. apostol megítélése? Mit tehetett volna mást? – érvelt barátom. Nos, Jézus mutatott neki egy kiutat, amikor megkérdezte árulóját a getszemáni kertben: „Barátom miért jöttél?” És Jézus eközben mélyen Júdás szemébe nézett. Jézus megbocsátott neki. Nem mintha Júdás árulása valóban az üdvösség szükséges előfeltétele volna – ahogy némely kortársunk érvel – hanem mert ismerte lelki nyomorát, éjszakákba nyúló töprengését, tépelődését.

A fiúkat arra tanítják, hogy legyenek férfiasak. A nők sírhatnak, mi nem. Édesapámat egyszer, egyetlen egyszer láttam sírni. E pillanatot nem tudom felejteni. Emlékeimben elválaszthatatlan ez a sírás az ő alakjától, lényétől. Ezért jobban tudtam szeretni, mintha mindig kemény és „férfias” maradt volna. Kezdem érteni, mit értett Szent Ignác a könnyek adományán. Júdásnak nem adatott meg. Milyen ember lehetett Júdás apja, Simon?

Meghallgathatod/megnézheted a Bonum TV-n is! http://bonumtv.hu/musorok/vasarnapi-gondolatok/

Lásd még 2012.06.03 https://www.youtube.com/watch?time_continue=64&v=FzUYRu4SklU

Vasárnapi gondolatok

Vasárnap 0:30 – Vasárnapi evangéliumi elmélkedés ismétlése 3:30-kor, 9:30-kor, 16:30-kor és 21:30-kor.

  1. MÁJUS 27. SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA – „B ÉV”

 

Pünkösdvasárnap “B év” (2018)

2018/04/28

Nem vagytok hozzá elég erősek

de nem vagytok hozzá elég erősek

Szenvedése előtt Jézus így szólt tanítványaihoz: Ha eljön a Vigasztaló, akit az Atyától küldök, az Igazság lelke, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam. Tegyetek ti is tanúságot rólam, hiszen kezdettől fogva velem voltatok. Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek. Hanem, amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek. Megdicsőít engem, mert az enyémből kapta, amit majd hirdet nektek. Minden, ami az Atyáé, az enyém is. Azért mondtam, hogy az enyémből kapja, amit majd hirdet nektek. Jn 15, 26-27, 16,12-15

 

Megtanulunk járni

Mottó: de nem vagytok hozzá elég erősek – Nemde, Jézus mintha gyermekekhez szólna? Szent Pál az első korintusi levélben töredékesnek mond minden tudást, ezekkel a szavakkal: „Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyermek, úgy gondolkoztam, mint a gyerek, úgy ítélkeztem, mint a gyerek. De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyerek szokásait.” (1 Kor 13,11) Bizony, mondja Jézus, a hit dolgában még gyermekek a tanítványok! A kisfiú azzal hetvenkedik, hogy az ő apja a legerősebb, és úgy érzi, az apa mindenhatósága őt is védi. Sok csalódáson és keserű tapasztalaton, igen, szenvedésen, át kell esnie, hogy félelemmentesen tegyen tanúságot az Úrról, mintha maga az Úr beszélne. Ehhez erőt ad nekik az együtt öltött idő és annak tapasztalatai. Ez azonban nem elég. A mindennapokban is velük kell, hogy legyen Jézus, missziójuk első pillanatától az utolsóig. És pontosan erre tesz ígéretet! Ma ezt az ígéretet és annak beteljesedését ünnepeljük: a Lélek eljövetelét. És íme, kialakult a kommunikációs láncolat az Atya, a Fiú és a hívek között, a tanítványokon keresztül, de valójában a Lélekben. Bizonyos fokig máris megvalósul Szent Pál próféciája: „akkor majd színről színre látunk.” Csak kitartsunk addig is. És e kitartás csak a hit, a remény és szeretet egységében lehetséges. Pünkösd ezen egység ünnepe.

Meghallgathatod/megnézheted a Bonum TV-n is! http://bonumtv.hu/musorok/vasarnapi-gondolatok/

Lásd még: http://bonumtv.hu/vasarnapi-gondolatok-kiss-ulrich-170604/ 2017.16.04 (tavalyi gondolatok)

Vasárnapi gondolatok

Vasárnap 0:30 – Vasárnapi evangéliumi elmélkedés ismétlése 3:30-kor, 9:30-kor, 16:30-kor és 21:30-kor.

2018 MÁJUS 20. PÜNKÖSDVASÁRNAP – B ÉV

Urunk mennybemenetele “B év” (2018)

2018/04/27

Figyelmet érdemel

Felvétetett a mennybe

Abban az időben Jézus megjelent a Tizenegynek, és így szólt hozzájuk: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki nem hisz, elkárhozik. A híveket ezek a jelek fogják kísérni: A nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken beszélnek, kígyókat vehetnek a kezükbe, és ha valami mérget isznak, nem árt nekik. Ráteszik a kezüket a betegekre, és azok meggyógyulnak.” Az Úr Jézus, miután ezeket elmondta nekik, felvétetett a mennybe, és helyet foglalt az Isten jobbján. Ők pedig elmentek, és mindenütt hirdették az evangéliumot. Az Úr együtt munkálkodott velük, és az igehirdetést megerősítette a jelek által, amelyek kísérték őket. Mk 16, 15-20

 

Felemelő

Mottó: Felvétetett a mennybe – A felvétel különös szó. A modern nyelvekben elsősorban az egyetemi és egyéb iskolai felvételek jutnak eszünkbe, amikor valakit egy intézmény befogad. Akit felvettek, az boldog, akit nem, az elkeseredett. De felveszünk, azaz magunkra öltünk egy ruhát, és felvételt készítünk, amikor fényképezünk, vagy a stúdióban rögzítjük a képeket és/vagy hangot. A valóságot rögzítjük, a mulandót megörökítjük. Urunk felvételéről a mennybe nem készült felvétel. De persze mennybemenetel aktív szereplőt, mennybevitel egyfajta passzív történést jelez.
Amikor a vallás átveszi a kifejezést, találunk párhuzamokat a jelenségek között, de azért eltéréseket is. Illés próféta privilégiuma volt, hogy felvétessen a mennybe, élőként. Jézus mennybemenetele, majd Mária felvétele a mennybe más jellegű. Jézusnak előbb fel kellett támadnia a halálból, Mária azonban a halál helyett és nem utána, ment testestül-lelkestül a mennybe. A mennybemenetel kerüli a „felment” igét, ami az űrhajózás korában irritáló. Fent és lent – azt ma már csakis jelképesen értjük. Egész nyelvünk hemzseg a tér fogalmából levezetett kifejezésektől, melyek valójában metaforák. Ha azt mondjuk, hogy valami felemelő, akkor nem a fizikai elmozdításra gondolunk. A felvétel a mennybe és hasonlók eleve kerülik a tér/idő fogalmainkat, csak éppen a szavak szintjén erre esélyünk sincs, hisz nem tudunk nyelvileg sem a tértől, sem az időtől elvonatkoztatni. Az ókor embere ezt úgy oldotta meg, hogy a testi és a lelki állapot, közeg között éles különbséget tett. A mennybemenetel ezt az elválasztást megkérdőjelezi. Ismét eggyé lesz, ami a Teremtő szándéka szerint egy.

2018 MÁJUS 13. URUNK MENNYBEMENETELE – B ÉV

Meghallgathatod/megnézheted a Bonum TV-n is! http://bonumtv.hu/musorok/vasarnapi-gondolatok/

Lásd még:  https://ulrichblog.wordpress.com/2015/05/15/urunk-mennybemenetele-b-ev-2015/   illetve:

https://ulrichblog.wordpress.com/2012/05/18/urunk-mennybemenetele-b-ev-2012/ (korábbi gondolatok)

Vasárnapi gondolatok

Vasárnap 0:30 – Vasárnapi evangéliumi elmélkedés ismétlése 3:30-kor, 9:30-kor, 16:30-kor és 21:30-kor.

 

HÚSVÉT 6. VASÁRNAPJA – „B” ÉV (2018)

2018/04/27

A szeretet nem múlik el

Amint engem szeret az Atya

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben. Ha megtartjátok parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, ahogy én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök ezzel teljes legyen. Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket. Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint annak, aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit parancsolok nektek. Nem mondalak titeket többé szolgának, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert mindazt, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok, maradandó gyümölcsöt. Bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Azt parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást. Jn 15,9-17

 


Kezdetektől fogva

Mottó: Amint engem szeret az Atya csakugyan magas a mérce! Jézus nem kevesebbet állít, mint azt, hogy magatartása a tanítványokkal szemben teljesen egyértékű azzal a magatartással, melyet az Atya mutat irányába. És erre egyetlen szó igaz és helyes: szeretet. E rövid beszédben nyolcszor ismétli a szót: szeretet. Ötször szerepel a parancs, parancsol és háromszor mondja a tanítványokat barátainak. E három szó elégségesen, de egyúttal teljesen leírja a kapcsolatot, ami egyfelől az Atya és a Fiú, másfelől a Fiú és barátai, a tanítványok között fennáll. Jézus nem kevesebbet mond, mint azt, hogy e két kapcsolat azonos értékű és jellegű. Sőt mi több, a parancs sem más, mint hogy szeressék egymást. Ha ezt megteszik, akkor hoznak maradandó gyümölcsöt, akkor teljesítik hivatásukat, küldetésüket. Persze, a „szeressétek egymást” nem puszta érzelmi állapotot jelez. Akkor hiteles, amikor a tanítvány elmegy a végsőig, élete feláldozásáig. És csakugyan, János – akinek e sorokat tulajdonítjuk – kivételével mind vértanúk lesznek. János azonban a szeretett tanítvány. Van tehát nagyobb szeretet is annál, hogy feláldozzuk életünket? A Mesterért élni felér azzal, hogy meghalunk érte vagy egymásért.

Meghallgathatod/megnézheted a Bonum TV-n is!  http://bonumtv.hu/vasarnapi-gondolatok

2018 MÁJUS 06. HÚSVÉT 6. VASÁRNAPJA – „B” ÉV