Tovább a tartalomra

ÉVKÖZI 13. VASÁRNAP – „B” ÉV (2021)

2021/05/28

Tolongás

Amikor Jézus ismét átkelt a hajón a túlsó partra, nagy sokaság sereglett köré, de ő a tenger partján maradt. Idejött hozzá az egyik zsinagógai elöljáró, név szerint Jairus, aki meglátva őt, lába elé borult, 23 és esedezve kérte: “Kislányom halálán van, jöjj, tedd rá a kezed, hogy meggyógyuljon, és életben maradjon.” Jézus ekkor elindult vele. A nagy sokaság is követte őt, és tolongott körülötte.  Egy asszony pedig, aki tizenkét éve vérfolyásos volt, sok orvostól sokat szenvedett, mindenét ráköltötte, de semmi hasznát sem látta, hanem még rosszabbul lett; amikor meghallotta, amit Jézusról beszéltek, eljött, és a sokaságban hátulról megérintette a ruháját, mert így gondolkodott: “Ha megérintem akár csak a ruháját is, meggyógyulok.” És azonnal elapadt a vérzés forrása, és érezte testében, hogy kigyógyul a bajából. Jézus is azonnal észrevette, hogy erő áradt ki belőle, ezért a sokaságban megfordulva így szólt: “Ki érintette meg a ruhámat?” Tanítványai így feleltek: “Látod, hogyan tolong körülötted a sokaság, és azt kérdezed: ki érintett meg engem?” Jézus erre körülnézett, hogy láthassa azt az asszonyt, aki ezt tette. Az asszony pedig, mivel tudta, mi történt vele, félve és remegve jött elő; leborult előtte, és elmondta neki a teljes igazságot. Ő pedig ezt mondta neki: “Leányom, a hited megtartott téged: menj el békességgel, és bajodtól megszabadulva légy egészséges.” Még beszélt Jézus, amikor a zsinagógai elöljáró házától érkezők ezt mondták: “Leányod meghalt. Miért fárasztod még a Mestert?”  Jézus is meghallotta, amit mondtak, és így szólt a zsinagógai elöljáróhoz: “Ne félj, csak higgy!” És senkinek sem engedte meg, hogy vele menjen, csak Péternek, Jakabnak és Jánosnak, a Jakab testvérének. Amikor megérkeztek a zsinagógai elöljáró házához, látva a zűrzavart, a hangosan sírókat és jajgatókat, 39bement, és így szólt hozzájuk: “Miért csináltok ilyen zűrzavart, és miért sírtok? A gyermek nem halt meg, csak alszik.” Erre kinevették; de ő mindenkit kiküldve, maga mellé vette a gyermek apját, anyját és a vele levőket, bement oda, ahol a gyermek feküdt. Majd megfogva a gyermek kezét, ezt mondta neki: Talitha kúmi!” – ami azt jelenti: “Leányka, neked mondom, ébredj fel!” A leányka pedig azonnal felkelt és járkált, mert tizenkét éves volt már. Azok pedig azt sem tudták, hova legyenek a nagy ámulattól a Jézus azonban szigorúan meghagyta nekik, hogy ezt senki meg ne tudja; aztán szólt, hogy adjanak enni a leánykának. (Mk 5, 21- 43)

Mottó: “Leányka, neked mondom, ébredj fel!”

Legutóbb a halálfélelemről elmélkedtünk, és Jézus vigasztaló jelenlétéről, melytől elmúlik a félelem. S lám, a mai történetben Jézus nem csak a félelemtől szabadít meg, hanem annak okától, a haláltól is. Volt-e a mai történetben szereplő kislánynak halálfélelme? Ha volt, halálával okafogyottá vált. S amikor visszakapta életét, ami ugyebár nem a dolgok megszokott rendje, nem ő aggódott az életéért, hanem a Mester, amikor megparancsolta, adjanak neki enni. Jézus szemében a halál csak álom, az élet az étel, és az étel az élet. A vérfolyásos asszony párhuzamos története arra tanít, hogy a remény, a hit, is úrrá lehet félelmeiken, és szabaddá tehet. Ezért inti a kislány apját: „Ne félj, csak higgy!” S békeségre int minket is, amikor a meggyógyított asszonyhoz fordul. Menjünk hát békességgel!

2021. JÚNIUS 27. ÉVKÖZI 13. VASÁRNAP – „B” ÉV

ÉVKÖZI 12. VASÁRNAP – „B” ÉV

2021/05/21

Félelem

Aznap alkonyatkor Jézus így szólt hozzájuk: „Keljünk át a túlsó partra.” Erre elbocsátották a népet, és magukkal vitték úgy, ahogy ott volt a bárkában. Más csónakok is csatlakoztak. Nagy szélvihar támadt, a hullámok a bárkába csaptak, úgyhogy az már-már megtelt. Ő a bárka végében egy vánkoson aludt. Felkeltették: „Mester – kérdezték –, nem törődöl vele, hogy elveszünk?” Erre fölkelt, parancsolt a szélnek, és utasította a tavat: „Csendesedj! Némulj el!” A szél elült, s nagy nyugalom lett. Ekkor hozzájuk fordult: „Miért féltek ennyire? Még mindig nincs bennetek hit?” Nagy félelem fogta el őket. „Ki ez – kérdezték egymástól –, hogy még a szél és a víz is engedelmeskedik neki?”  (Mk 4, 35-41)

Mottó: Ő a bárka végében egy vánkoson aludt–  

Bizalom

Akit álmatlan éjszakák gyötörnek, irigyli mindazt, akinek hó az álma. A kisgyerekek, akik nem szeretnek lefeküdni, főleg, ha vendégünk van, mégis pillanatok alatt elalszanak, és az „igazak álmát alusszák.” A felnőttek világában az ébrenlét természetesnek tűnik, és irritálja őket, ha egyik társukat a környező nyugtalanság és zaj nem zavarja, Nemtörődömségnek tudják be, az elvárt szolidaritás megtagadásának. Pontosan ez következik be a vihartól megrémült apostolok esetében is. Pedig hamar kiderül, hogy ha Jézus velünk van, nincs okunk félelemre! Pontosan ez a történet tanúsága! De miért is félnek úgy a felnőttek? A halálfélelem, mely mindig velük és bennük van, veszély esetén előtör a tudat alól, és akár mindent ural is. A gyermek vitalitással, életerővel telített, nem ismer halálfélelmet. Mi felnőttek ezt egyfajta tudatlanságként értékeljük. A történet rejtett tanúsága, hogy a bizalom egy velünk született tulajdonság. Ha elfelejtjük, mi vagyunk a tudatlanok. Úgy is fogalmazhatnánk: még nem jutottunk el a túlsó partra!

2021. JÚNIUS 20. ÉVKÖZI 12. VASÁRNAP – „B” ÉV

ÉVKÖZI 11. VASÁRNAP – „B” ÉV

2021/05/21

Magától hoz termést?

Abban az időben Jézus ezt mondta a tömegnek: „Isten országa olyan, mint amikor az ember magot vet a földbe. Utána akár alszik, akár ébren van, éjjel vagy nappal, a mag kicsírázik és szárba szökken, maga sem tudja, hogyan. A föld magától hoz termést: először szárat, aztán kalászt, majd telt szemet a kalászban. Mikor pedig a termés engedi, az ember mindjárt fogja a sarlót, mert itt az aratás.” Majd folytatta: „Mihez hasonlítsuk az Isten országát? Milyen példabeszéddel szemléltessük? Olyan, mint a mustármag, amely, amikor elvetik a földbe kisebb minden más magnál a földön. Mikor azonban elvetik, kikel és minden kerti veteménynél nagyobb lesz. Nagy ágakat hajt, úgyhogy az ég madarai az árnyékában laknak.” Sok hasonló példabeszéddel hirdette nekik az igét, mert így tudták megérteni. Példabeszéd nélkül nem szólt hozzájuk. Mikor azonban egyedül volt tanítványaival, minden megmagyarázott nekik. Mk 4, 26-34

Mottó: A föld magától hoz termést –  

Búzamag

Voluntarista, emberközpontú világunkban ez a mondat sokakat megbotránkoztat. Másokat a természet, vagy a Föld istenítésére csábít. A New Age hívei a Földet Geaként, istennőként ünneplik. A materialista váll rántva tudomásul veszi, hogy az anyag életet hoz elő, és magában tárolja az erőt, a nehezen megmagyarázhatót, ami ily csodákat művel. Márk evangéliuma ezzel szemben realista és természetes képet rajzol a jelenségről. Képes rácsodálkozni, mint egy gyermek, és elfogadni, hogy a világban, melyet zsúfolásig megrakott kezeinek művével, a legcsodálatosabb dolgok mégsem az ember alkotásai. Sőt, megfordítja a logikát: a szellem, a lélek uralmát, uralomra jutását analóg módon, természetes, nem ember által irányított és uralt folyamatként mutatja be. Így lesz a piciny mag Isten országának jelképe. Ez megérteti velünk a csodálatos folyamatot, megakadályozza, hogy gőgösen kisajátítsuk, hogy ne magunkénak tudjuk, hanem megértsük, hogy kezdettől fogva Istennek műve, már akkor is, amikor még oly pici, hogy számunkra könnyen észrevétlen marad. Nem kell keresni, hanem meg kell látni, észre kell venni, fel kell ismerni.

2021. JÚNIUS 13. ÉVKÖZI 11. VASÁRNAP – „B” ÉV

2016. ÚRNAPJA – B ÉV

2021/05/21

2016. JÚNIUS 06. ÚRNAPJA B ÉV

Teste és Vére

A kovásztalan kenyerek ünnepének első napján, amikor a húsvéti bárányt feláldozták, tanítványai megkérdezték (Jézust) „Mit akarsz, hová menjünk, hogy elkészítsük számodra a húsvéti vacsorát?” Erre elküldte két tanítványát ezekkel a szavakkal: „Menjetek a városba. Találkoztok ott egy emberrel, aki vizeskorsót visz. Kövessétek őt, aztán ahova bemegy, ott mondjátok meg a házigazdának: A Mester kérdezi, hogy hol van az a szállás, ahol a húsvéti vacsorát tanítványaimmal elfogyaszthatom? Ő mutat majd nektek egy étkezésre berendezett, tágas emeleti termet. Ott készítsétek el nekünk”. A tanítványok elmentek, s a városba érve mindent úgy találtak, ahogy megmondta; és elkészítették a húsvéti vacsorát. Vacsora közben kezébe vette a kenyeret, megáldotta megtörte, és ezekkel a szavakkal adta nekik: „Vegyétek, ez az én testem”. Majd fogta a kelyhet, hálát adott, odanyújtotta nekik, és mindnyájan ittak belőle. Ő pedig így szólt: „Ez az én vérem, a szövetségé, amely sokakért kiontatik. Bizony mondom nektek: nem iszom többé a szőlő terméséből, addig a napig, amíg az újat nem iszom az Isten országában.” Ezután zsoltárt énekelve kimentek az Olajfák hegyére. (Mk 14,12-16, 22-26)

Mottó: mindnyájan ittak belőle.

Ő is ivott belőle!

Vagyis Júdás is. Ez lett az utolsó alkalom, hogy együtt volt társaival és az Úrral. Ez kétszeresen is megdöbbentő a mai közösség számára.

Egyfelől azt is jelentheti, hogy a meghívás az eucharisztiára nem érdem kérdése. Hány embert is kizárnánk, mint méltatlant! Elvileg Jézusra és Jézushoz nem méltók. De hát lehet valaki is méltó rá? Nem mindenképp kegyelem a meghívás? Persze, ha nem is valljuk be, a kirekesztés valós (bár rejtett) motívuma, hogy mi, a közösség, nem akarunk egy szinten lenni vele. Kirekesztjük. Többnyire azzal az indokkal, hogy hozzánk nem illik, nem méltó. És szabályokkal írjuk körül, hogy ki és miért nem méltó a közösségre, így kerülve a személyeskedés vádját, vagy akár látszatát is.

A döbbenet másik oka, hogy az eucharisztikus közösség még korántsem szavatolja, hogy a szentek közössége is vagyunk. Lehet, és tapasztalataink szerint bizony előfordul, hogy aki velünk együtt osztozott Krisztus vérében és testében, nyilvános, vagy rejtett tettekkel megtagadja ugyanazt a közösséget. De íme, itt az ígéret: Jézus majd újra iszik a szőlő terméséből, amikor „az újat issza” az Isten országában. Azaz, lesz még egy királyi lakoma, ahol nem kell lopakodva körülnéznünk, hogy a jelenlevők méltók-e a jelenlétre. Készítsük hát elő a helyet!

2016. JÚNIUS 06. ÚRNAPJA B ÉV

URUNK MENNYBEMENETELE – B ÉV

2021/04/27

JELEK

Abban az időben Jézus megjelent a Tizenegynek, és így szólt hozzájuk: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. Aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül, aki nem hisz, elkárhozik. A híveket ezek a jelek fogják kísérni: A nevemben ördögöket űznek ki, új nyelveken beszélnek, kígyókat vehetnek a kezükbe, és ha valami mérget isznak, nem árt nekik. Ráteszik a kezüket a betegekre, és azok meggyógyulnak.” Az Úr Jézus, miután ezeket elmondta nekik, felvétetett a mennybe, és helyet foglalt az Isten jobbján. Ők pedig elmentek, és mindenütt hirdették az evangéliumot. Az Úr együtt munkálkodott velük, és az igehirdetést megerősítette a jelek által, amelyek kísérték őket. Mk 16, 15-20

Mottó: Az Úr együtt munkálkodott velük

Hit és keresztség

Jézus húsvéti katekézise változatlan. Megerősíti a küldetést, figyelmeztet a siker előfeltételeire, de egyúttal hatalmas ígéretet tesz neki. A megígért együttműködés felülmúlja minden elképzelésüket. Olyan jeleket kapnak, hogy megbízatásuk hitelességéhez immár nem férhet kétely. Hatalmat kapnak. Az Úr delegál, és immár vissza is vonulhat. A felhatalmazás teljes körű. Az ígért jelek azok, amelyek Jézus földi misszióját is kísérték. Ördögöt űznek és gyógyítanak, ahogy Jézus tette. Sőt sebezhetetlenek, míg Jézus sebezhető volt. Van azonban egy feltétel: a hit. És a hitnek is megvan a maga jele: a keresztelés. Fontos ez az „és”: hit és keresztség. Nekünk, akiknek jutott keresztség, jutott ezzel járó feladat is. Küldetés. Egyetlen feltétel a hit. Megéri hát!

2021. MÁJUS 16. URUNK MENNYBEMENETELE – B ÉV

SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA – „B ÉV”

2021/04/27

2021. MÁJUS 31. SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA – „B ÉV”

Keresztelés a Jordán vízében

Abban az időben a tizenegy tanítvány elment Galileába, fel arra a hegyre, ahova Jézus rendelte őket. Amikor meglátták őt, leborultak előtte a földre. Egyesek azonban még mindig kételkedtek. Jézus odament hozzájuk, és ezt mondta nekik: Én kaptam meg minden hatalmat az égen és a földön. Ezért most menjetek el, és tegyetek tanítványommá minden nemzetet! Kereszteljétek meg őket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében! Tanítsátok meg őket mindannak megtartására, amit parancsoltam nektek! És íme, veletek vagyok mindennap a világ végéig! Mt 28,16-20

A világ végéig…

Mottó: És íme, veletek vagyok mindennap a világ végéig!

Amint a hónap elején előre jeleztem, ez a hónap a küldetés hava, és ezen belül újból és újból megfogalmazza a lenyűgöző ígéretet, hogy a tanítványokat végig segíteni fogja missziójukban: egy percig sem maradnak magukra, árván, elhagyottan. Ami igazán különös, hogy a szolidaritás bőséges jelei dacára, még mindig vannak kételkedők. Pedig, amint láttuk, a teljes Szentháromság bekapcsolódott a nagy műbe! De úgy tűnik, a kétely sem akadály, a feladat ugyanaz marad: el kell vinni az örömhírt minden népnek. És meg kell keresztelni azokat az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében. S ez a nagy paradoxon: a hitvallás megelőzi a teljes bizonyosságot, és megerősíti a kételkedőket hitükben. S mily csodás: minden keresztvetésben, minden imában megismételjük a gesztust, és a gyenge ember Isten erejéről tesz tanúságot. A világ végéig!

2021. MÁJUS 31. SZENTHÁROMSÁG VASÁRNAPJA – „B ÉV”

PÜNKÖSDVASÁRNAP – B ÉV

2021/04/26

TANÚSÁGTÉTEL

Szenvedése előtt Jézus így szólt tanítványaihoz: Ha eljön a Vigasztaló, akit az Atyától küldök, az Igazság lelke, aki az Atyától származik, ő majd tanúságot tesz rólam. Tegyetek ti is tanúságot rólam, hiszen kezdettől fogva velem voltatok. Még sok mondanivalóm volna, de nem vagytok hozzá elég erősek. Hanem, amikor eljön az Igazság Lelke, ő majd elvezet benneteket a teljes igazságra. Nem magától fog beszélni, hanem azt mondja el, amit hall, és a jövendőt fogja hirdetni nektek. Megdicsőít engem, mert az enyémből kapta, amit majd hirdet nektek. Minden, ami az Atyáé, az enyém is. Azért mondtam, hogy az enyémből kapja, amit majd hirdet nektek. Jn 15, 26-27, 16,12-15

Mottó: Tegyetek ti is tanúságot rólam

Segítség

Az előző vasárnapokon láthattuk, hogy Jézus állhatatosan buzdít követésére, kifejti a nekünk szánt missziónkat, és újabb és újabb segítséget nyújt, hogy sikeresek legyünk. S íme, még egyszer radikálisan megnöveli ezt a nélkülözhetetlen háttértámogatást! Lassan adagolja, tudván, hogy nem elég erősek. Ha egy percig is kételkedtünk volna a támogatás hatékonyságában, most tesz végső ajánlatot: az Igazság Lelkét! Nem kell immár kizárólag a múlt emlékeiből, a korábbi együttlétből energiát kölcsönözni, hanem konkrétan és valóságosan az Atya maga lesz a végső Erőforrás. Teszi ezt a Szentháromság rejtélyes együttműködésében: a Lélek közvetíti, amit Jézus maga kapott az Atyától. Most már csak egy apró lépés, hogy Isten végkép kitárulkozzon, hogy, felfedje legnagyobb titkát, a hármas egységet. Rajtunk, hogy tanúskodjunk róla és általa. Egy nagy kaland kezdődik!

 

2021. MÁJUS 23. PÜNKÖSDVASÁRNAP – B ÉV

HÚSVÉT 6. VASÁRNAPJA – „B” ÉV

2021/04/26

Szeretet

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Amint engem szeret az Atya, úgy szeretlek én is titeket. Maradjatok meg az én szeretetemben. Ha megtartjátok parancsaimat, megmaradtok szeretetemben, ahogy én is megtartottam Atyám parancsait, és megmaradok az ő szeretetében. Ezeket azért mondtam nektek, hogy az én örömöm legyen bennetek, és örömötök ezzel teljes legyen. Az az én parancsom, hogy szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket. Nagyobb szeretete senkinek sincs, mint annak, aki életét adja barátaiért. Ti barátaim vagytok, ha azt teszitek, amit parancsolok nektek. Nem mondalak titeket többé szolgának, mert a szolga nem tudja, mit tesz az ura. Barátaimnak mondalak benneteket, mert mindazt, amit hallottam Atyámtól, tudtul adtam nektek. Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok, maradandó gyümölcsöt. Bármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja nektek. Azt parancsolom nektek, hogy szeressétek egymást. Jn 15,9-17

Mottó: Arra rendeltelek, hogy elmenjetek és gyümölcsöt hozzatok, maradandó gyümölcsöt  

ÖRÖM

Múlt vasárnap már kifejtette tanítványainak Jézus, hogy bőséges termést vár tőlük, de ne aggódjanak, velük lesz, szoros egységben! Immár nem csak bőséges termést kíván és ígér, hanem maradandó gyümölcsöt. Megismétli ajánlatát, kérjenek, bármit és megadja nekik! A mostani nyomatékkal megismételt, megerősített küldetés útravalójaként elmondja nekik, mit is jelent a szőlőtő és a szőlővessző titokzatos egysége? Mintaképe az Atya és a Fiú egysége! És az egyetemes közeg, amiben mindez lezajlik, a szeretet. Íme, az erő, mely egységet, íme, az egység, mely bő termést hoz! S határtalan örömöt! Azaz nem utolsó sorban Isten barátságát! Van hát minek örülni!

 

2021 MÁJUS 09. HÚSVÉT 6. VASÁRNAPJA – „B” ÉV

 

HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA – „B” ÉV

2021/04/26

Szőlővessző – ígéret marad

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Én vagyok az igazi szőlőtő, és Atyám a szőlőműves.  Minden szőlővesszőt, amely nem hoz gyümölcsöt, lemetsz rólam, azt pedig, amely gyümölcsöt hoz, megtisztítja, hogy még többet teremjen. Ti már tiszták vagytok a tanítás által, amelyet hirdettem nektek. Maradjatok bennem, akkor én is bennetek maradok. Miként a szőlővessző nem hozhat gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok bennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők. Mert nélkülem semmit sem tehettek. Aki nem marad bennem, azt kivetik, mint a szőlővesszőt, és elszárad. Összeszedik, tűzre vetik és elégetik. Ha bennem maradtok, és szavaim is bennetek maradnak, akkor bármit akartok, kérjétek, és megkapjátok. Azáltal dicsőít meg Atyám, hogy bő termést hoztok, és tanítványaim lesztek. Jn 15,1-8

Mottó: Mert nélkülem semmit sem tehettek

Az erő a tőkében van

Május négy vasárnapja egyfajta katekézis az Egyházról, a születő közösségről, melyet Jézus épp útra küld, még egyszer megerősítve az elveket, melyek biztosítják, hogy a közösség teljesíteni tudja küldetését. A mai evangélium e missziós küldetés nyitánya, előszava. Az egyházi alaptörvény legfontosabb törvényét tartalmazza. A közösség csakis alapítójával egységben lehet sikeres, eredményes. Jézus szokása szerint egy erős képpel világítja meg ezt a megkerülhetetlen alapelvet. A szőlővessző és a szőlőtő metaforájával, A kortársak ezt azonnal értették, beleértve a kép további finomítását a metszés műveletével. A Közösségnek nem maradhat tagja, aki meddő. Jézus félreérthetetlenül kifejti, hogy „nélkülem semmit sem tehettek.” Az autonómia, az önközpontúság kísértésé halálos veszélyt rejt, figyelmezteti őket. Csak tüzelőnek jó. De nincs ok csüggedésre! Jézus a figyelmeztetést megtetézi egy nagylelkű ígérettel. Bármit kérjünk is, azt megkapjuk! Csak kérnünk kell!

HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA – „B” ÉV

2021/04/01

Ismernek?

Abban az időben Jézus így szólt: „Én vagyok a jó pásztor. A jó Pásztor életet adja a juhokért. A béres azonban, aki nem pásztor, akinek a juhok nem sajátjai, otthagyja a juhokat, és elfut, amikor látja, hogy jön a farkas. A farkas azonban elragadja és szétkergeti őket. A béres azért fut el, mert béres, és nem törődik a juhokkal. Én vagyok a jó Pásztor. Ismerem enyéimet, és enyéim ismernek engem, mint ahogy az Atya ismer engem, és én ismerem az Atyát. Életemet adom a juhokért. De más juhaim is vannak, amelyek nem ebből az akolból valók. Ezeket is vezetnem kell. Hallgatni fognak szavamra, és egy nyáj lesz és egy pásztor. Azért szeret engem az Atya, mert odaadom az életemet, hogy majd ismét visszavegyem. Nem veszi el tőlem senki, magam adom oda, mert van rá hatalmam, hogy odaadjam, és van á hatalmam, hogy visszavegyem. Ezt a parancsot kaptam Atyámtól”. Jn 10,11-18

Mottó Ismerem enyéimet

Jó pásztor?

Hogy a jó Pásztor ismeri övéit, azt eleve feltételezzük, hisz ez a jó vezető egyik sajátja, sőt az elsődleges ismertető jele. Igaz, az nem feltétlenül általános, hogy a pásztor is elmondhatja, hogy övéi ismerik őt! Hány lelkipásztor meri ezt ma álltani? De érezzük, hogy itt kellene lennie szimmetriának, csak épp nincs mindig így. Pedig a jó vezető akkor jó, ha olyan, mint az evangélium jó pásztora. És az a bizonyos Jó Pásztor magasra helyezte a lécet! Az Atya és a Fiú kapcsolata a minta, a mérce.  S ez nem csak a mindenkori pásztornak feladat és kihívás, hanem a híveinek is. Itt az ideje, hogy lelkiismeretvizsgálatot tartsunk: Kapcsolatunk a mindenkori pappal valóban a krisztusi mintát követi? Bízunk a papunkban, s ő bízik bennünk? Vagy kiderül, hogy béresek vagyunk? Aki szolgáltatást vár, és nem szolgálatot ad?

2021. ÁPRILIS 25. HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA – „B” ÉV Jn 10,11-18