Skip to content

Management by Jesus szeminárium és könyvbemutató

2017/09/19

Reklámok

MEGHÍVÓ 2017. OKTÓBER12.

2017/09/18

M E G H Í V Ó

Kedves Barátaim,

KÖNYVEM

Három éve, az MbJ Mozgalom indulásának 10. évfordulója alkalmából nagy sikerű szimpóziumot rendeztünk a Párbeszéd Házában, melynek témája a Startup vállalkozások voltak. Idén, miután tavasszal megjelent könyvem, felmerült az igény sokak részéről, mind az MbJ alumni soraiba, mind az ÉrMe tagságában és vezetőségében, hogy jó lenne frissíteni, hisz már a könyv is igen sok “pluszt”, valós többletet tartalmaz a korábbi állapothoz képest, de azóta a képzési program egy széleskörű etikai mozgalommal bővült. Szeretnénk a nagyközönségnek bemutatni mind a Vállalkozók Tízparancsolatát, melyet a Keresztény Német Vállalkozók Szövetségétől vettünk át, mind az általam az elmúlt 13 MbJ év tapasztalata alapján megfogalmazott Mbj Tízparancsolatot, melyhez bárki csatlakozhat, akinek a vállalati felelősségvállalás nem üres jelszó, hanem önkéntesen vállalt, de valóban felelős etikai alapállás, elkötelezettség a becsületes siker iránt. Változatlanul valljuk ugyanis, hogy siker nem mond ellen a becsületes, etikai magatartásnak. Sőt, azon alapszik! Ezt a meghívott előadók, köztük neves nagyvállalati vezetők is tanúsítani fogják.

Csák János

A keynote speech-re ezért Csák Jánost kértük fel, aki mind topmenedzseri, mind médiavállalkozói, és végül diplomáciai küldetésben, azaz a közéletben is megtapasztalta, hogy a hiteles és etikai vezetés a siker valódi játékszabálya.

A szimpózium további sajátsága, hogy Csák János kivételével valamennyi „előadó” párbeszédben egy kollégával fejti ki a véleményét az adott témáról, mely egyébként könyvem egy-egy fejezete és ezzel persze a szeminárium adott modulja. Más szóval, az MbJ alumni, a korábbi végzősök, ráismernek majd a szemináriumi tapasztalatokra, az ott tanultakra, míg az érdeklődők felismerhetik, hogy az elmélet nagyon is gyakorlatias, és kedvet kaphatnak nem csak a szemináriumi részvételre, de a tanítás megvalósítására saját szervezetükben, cégükben.

Mindenkit szeretettel várunk az október 12-i II. Szimpóziumon a Fővárosi Közgyűlés Dísztermében.

http://mbj.hu/

Itt jelentkezhetsz: http://mbj.hu/esemeny/szimpozium/

 

 

 

 

MR “Az Utolsó Vacsora”

2017/09/14

UTOLSÓ VACSORA I.

A bemártott falat

Az utolsó vacsora a szinoptikusoknál a Passió történetének szerves része, de ugyanakkor prófétai jel, amely a születő közösség alaptörvénye és alapító élménye lesz. Az esemény ábrázolása a szinoptikusoknál azonos forgatókönyv szerint a vacsora előkészítésével veszi kezdetét és a kivonulással az Olajfák hegyére zárul le. A beszámoló Márknál különösen szűkszavú. Két elemet tartalmaz csupán, az eucharisztia alapítását és azt megelőzően az árulás megjövendölését. Ez a jövendölés megismétlődik majd az Olajfák hegyén, de ott már nem Júdásról szól, hanem a többi tizenegyről és kiemelten Péterről (Mk 14, 30). Az eucharisztia alapításának kerettörténete tehát az árulás, ami még inkább a szenvedéstörténet részévé teszi a leírást. Máténál az elbeszélés folyamata teljesen megegyezik. Hasonló a helyzet Lukácsnál, de nála Jézus az előkészületet Péterre és Jánosra bízza, míg Máténál és Márknál a tanítványok a közös megbízást kapnak.

Bővebben…

Évközi 25. vasárnap A év

2017/08/31

Tétlenül

Mit ácsorogtok itt egész nap tétlenül?

Abban az időben Jézus ezt mondta: A mennyek országa hasonlít a gazdához, aki kora reggel kiment, hogy munkásokat fogadjon a szőlejébe. Miután napi egy dénárban megegyezett a munkásokkal, kiküldte őket a szőlőbe. A harmadik óra körül megint kiment, s látta, hogy mások is ácsorognak itt tétlenül a piacon.  Megszólította őket: Menjetek ki ti is a szőlőmbe, és majd megadom, ami jár nektek. Azok ki is mentek. A hatodik ás kilencedik órában újra kiment, s ugyanígy tett. Amikor a tizenegyedik óra tájban is kiment, megint talált ott ácsorgókat. Megkérdezte tőlük: Mit ácsorogtok itt egész nap tétlenül? Nem fogadott fel minket senki – felelték. Menjetek ki ti is a szőlőmbe – mondta nekik. Amikor beesteledett, így szólt a szőlősgazda vincellérjéhez: Hívd össze a munkásokat, és add ki bérüket, kezdve az utolsókon az elsőkig. Jöttek tehát, akik a tizenegyedik óta tájban álltak munkába, és fejenként egy dénárt kaptak. Amikor az elsők jöttek, azt hitték, hogy ők majd többet kapnak, de ők is egy-egy dénárt kaptak. Amikor átvették, zúgolódni kezdtek a gazda ellen. Ezek az utolsók csak egy órát dolgoztak – mondták –, s ugyanúgy bántál velük, mint velünk, akik viseltük a nap terhét és hevétBarátom – felelte egyiküknek –, nem követek el veled szemben igazságtalanságot. Nem egy dénárban egyeztél meg velem? Fogd, ami a tied és menj! Én az utolsónak is annyit szánok, mint neked. Vagy nem tehetem a sajátommal azt, amit akarok? Rossz szemmel nézed, hogy én jó vagyok? Mt 20, 1-16a

 

Munkamélküliek

Mottó: Mit ácsorogtok itt egész nap tétlenül?
Akinek van biztos kenyere mindig is könnyen neheztelt a munkanélkülire. Szállj magadba, és felfedezel ilyen indulatokat magadban is! Örülünk, amikor valaki hosszas eredménytelen keresés után végre talál egy munkát? Többnyire csak, amikor hozzátartozónk vagy barátunk a szerencsés. A tartós munkanélkülire megvetéssel tekint sok ember. Az ő hibája. Nem is keres munkát – okoskodnak ezek. A „gazda” azonban, vagyis az Úr, ismételten kimegy a piacra, hogy ellenőrizze, nincs-e ott munkára várakozó. És mindig talál újabbakat. Valójában a mottóként idézett kérdés: „Mit ácsorogtok itt egész nap tétlenül?” valójában nem a munkakeresőknek szól, hanem közvetve azoknak a bírálóknak, akik ugyan ott ácsorognak, de nem keresnek munkát. Mert bizony könnyen és felelőtlenül ítélkezik, aki nincs rászorulva másokra. A gazda nagyon úgy tűnik a választ akarta kiprovokálni az érintettekből, hogy tétlenségük oka, hogy nincs, ki felfogadja őket. A történet folytatásából az is kiderül, hogy a munkakeresők között sincs szolidaritás. Ők is irigykednek egymásra, és hála helyett a gazda iránt, frusztrációt éreznek, hogy másnak „jobb a sorsa”. A szűkösségre épülő szocializmusban, az irigység kultúrájában erre egy vicc született.

A hentes előtt hosszú sor kígyózik. 10 óra tájban a hentes kiszól, hogy a reakciósok menjenek haza, mert nekik ma már nem jut a húsból. Azok szétszélednek. Egy órára rá a hentes megüzeni, hogy a párttagok is hazamehetnek, mert egyáltalán nincs hús. Mire azok méltatlankodnak: Már megint a reakciósok jártak jól. Az adott csoportok neve a mindenkori ideológiánk alapján kicserélhető. A történet sajnos mindig újra aktuális.

 

2017. SZEPTEMBER 24.

Évközi 24. vasárnap

2017/08/31

Mivel nem volt miből megfizetnie

Megbocsátás

Akkor odalépett hozzá Péter és megkérdezte: „Uram, ha vét ellenem testvérem, hányszor kell neki megbocsátanom? Talán hétszer?” „Mondom neked – felelte Jézus –, nem hétszer, hanem hetvenhétszer. A mennyek országa hasonlít a királyhoz, aki el akarta számoltatni szolgáit. Amikor elkezdte a számadást, eléje állítottak egyet, aki tízezer talentummal tartozott neki. Mivel nem volt miből megfizetnie, megparancsolta, hogy adják el feleségestül, gyerekestül, minden vagyonával együtt, s úgy fizessen. A szolga leborult előtte, és úgy kérte: Légy türelemmel irántam, s mindent megfizetek neked! Az úr megkönyörült a szolgán, szabadon engedte, s adósságát is elengedte. Amikor kiment, a szolga találkozott egy másik szolgával, aki száz dénárral tartozott neki. Megragadta, elkezdte fojtogatni és követelte: Add meg, amivel tartozol! A másik szolga leborulva kérte: Légy türelemmel irántam, s mindent visszafizetek neked! De ő nem engedett, hanem fogta, börtönbe vetette, míg meg nem fizette tartozását. Amikor a többi szolga látta a történteket, igen elszomorodott. Elmentek és jelentették uruknak mind, ami történt. Az úr maga elé hívatta, és így szólt hozzá: Te gonosz szolga! Kérésedre minden adósságodat elengedtem. Nem kellett volna néked is megkönyörülnöd szolgatársadon, ahogy én megkönyörültem rajtad? – Ezzel az úr haragjában átadta a poroszlóknak, míg meg nem fizette mind, amivel tartozott. Így tesz mennyei Atyátok is veletek, ha mindegyiktek meg nem bocsát szívből felebarátjának.” Mt 18, 21-35

 

Kettős mérce

Mottó: Mivel nem volt miből megfizetnie

A történet ugyancsak más színt vet, aszerint, hogy kinek a szemszögéből olvassuk, mi az értelmezési keretünk? A teljesen eladósodott szolgáéból, aki a korabeli szokás szerint családostul rabszolgaságra volt ítélve, vagy a szolgatárs szemszögéből, aki joggal remélhette, hogy sorstársa olyan irgalmas lesz iránta, amilyen irgalmas volt iránta a gazdája? De szemlélhetjük a kérdést a „többi szolga” oldaláról is, vagy éppenséggel a király helyzetéből is. S mivel többnyire részrehajlók vagyunk, az eredmény attól függ, mennyire és hogyan vagyunk érintettek. Bizony, aki irgalomra vár urától, a mindenkori felettestől, az nem feltétlenül ugyanolyan nagylelkű, amikor neki tartoznak. Valójában, hiába is háborodunk fel a szolgatársakkal együtt a kettős mércén, magunk is alkalmazzuk naponta.

Vegyük például az ún. migránskérdést. Bizony sokszor azok, akik néhány évtizede a puszta életüket mentették meg a diktatúra elől, az ún. szabad világban ma a bevándorlók visszaszorításának leghangosabb követelői. Pedig ők demokráciában élnek, nem alattvalói a legenda királyának. Mégis, nem tudnak, nem is akarnak, olyan nagylelkűek lenni, mint egykor velük voltak. És még jó lelkiismeretük is van. S ha kérdezed őket, az ő esetük, szerintük, “egészen más.” Nos, ezt mondja a példabeszéd szolgája is.

 

2017. SZEPTEMBER 17. 

MEGHÍVÓ 2017.09.16 Békéscsaba – Jamina (Jézus Szíve templom)

2017/08/31

Szeretettel várlak benneteket! Mind a könyvbemutatón, mind a szentmisén! Ulrich

 

kiss_ulrich-szolgalo_vezeto_borito_jav_PRESS

MR 116 Döntés előtt és után (1)

2017/08/30

Válaszúton

A napokban egy magyar vállalkozó háromnapos lelkigyakorlatát kísértem. Fontos döntések előtt állt, és miután nemrég belekóstolt a Szent Ignác-i módszerbe, ezt alkalmasnak remélte, mint kiderült, joggal.

Történetesen pár nappal korábban olvastam el a legelőkelőbb üzleti iskola és egyúttal a legelőkelőbb egyetemen, a legendás Harvard által kiadott füzetet, melynek tipikusan amerikai címe „Döntéshozás: Öt lépés a jobb eredményekhez”.[i] A füzetecske az amerikai menedzserek népszerű kézikönyve, és az első döntés, amit meghozhatnak, hogy mennyire hűségesen kövessék tanácsait. Ahogy az egy üzleti iskola kiadványánál nem is lehet másképp, a kalauz és mentor, aminek a sorozatot szánták, racionális felépítésű, és eredmény-központú. A „minőségi eredmény előfeltétele a jó folyamat,” hangzik az alaptézis, és a menedzser az, aki igazgatja a folyamatot, jó esetben jó irányba.[ii]

Vajon a rendalapító Szent Ignác módszere versenyképes ezzel a modellel szemben? —  tettem fel magamnak a kérdést. Netán rendelkezik valamilyen többlettel? A kérdés azért merült fel, mert egyfelől a két folyamat — a harvardi modell és a Szent Ignác-i meglepő párhuzamokat mutatott, másfelől a középfokú fogalmazás megragadta figyelmemet. Az amerikaiak ugyanis hajlamosak felsőfokon gondolkozni és érvelni Mindenben a legeslegjobb eredményre törekednek , vagy a legnagyobbra, de lám, itt a jobb és nem a legjobb eredményre tesz ígéretet a szerző. Az pedig a minden jezsuita által ismer magis, a mindig jobbra törekvés, tükörképe.

A kivágás a keret

A Harvard szerint minden döntési folyamat öt lépésből áll: Elsőnek kedvező szövegkörnyezetet (context) kell teremtenünk, mert a környezet megkönnyítheti, vagy megnehezítheti a helyes döntéshozást. Egy autoritárius, tekintélyelvű közegben a döntéshozók hajlamosak a vezér vélt véleményéhez csatlakozni, és elhallgatják esetleges ellenvéleményüket. Nos, a döntésbarát környezet megteremtését a lelkigyakorlatok atyja a mindenkori kísérőre bízza, az ő felelőssége lesz. Az ún. bevezető megjegyzésekben Szent Ignác részletesen taglalja, hogyan tegye magát szabaddá a döntésre a lelkigyakorlatozó, és hogyan segítse ebben kísérője. Ilyen szabály például a huszadik megjegyzés, melyben Ignác hangsúlyozza, hogy „a lelkigyakorlatokban annál nagyobb előhaladást ér el az ember, minél inkább elkülönül minden barátjától és ismerősétől és minden földi gondjától.” Erre kísértetiesen hasonlít a Harvard tanácsa, hogy fontoljuk meg a szín, a díszlet kialakítását (setting), azaz a szokott ülésterem helyett valamilyen rokonszenves, a szabd párbeszédnek kedvező keretet válasszunk.[iii] Egy nagyobb tanulmányban szeretném ezeket a párhuzamokat bemutatni, most elégedjünk meg azzal, hogy a Harvard mentor semmi újat nem ajánl a felhasználónak az 1548-as keltezésű Lelkigyakorlatokkal szemben.

Hasonló a helyzet a második lépés estében, amely az ügy megfelelő „keretezését” (framing) követeli meg. Nem hozhatunk jó döntést ennek hiányában – hangsúlyozza Harvard. A keret az a „szellemi ablak” melyen keresztül kitekintünk a problémára, a látószögünk. Ez akár tökéletesen megakadályozhatja jó döntést, míg ellenkező esetben a jó keret a fél megoldás. A Harvard szerzői egy képzelt postahivatalba visz bennünket, ahol a nép sorban áll. Van köztük friss bevándorló az egykor Szovjetunióból, üzemi mérnök s vállalkozó. A tömeg zúg-morog a hosszú várakozás miatt, de eközben a bevándorló nem is érti, miért elégedetlenek a többiek, hisz volt hazájában e kis várakozás semminek tűnt volna, míg a mérnök már terezi magban a racionális szervezést, amely a várás idejét csökkenti, és a vállalkozó már le is ültetné őket és ott is tartaná, hogy várakozás közben eladja nekik szolgáltatásait. Nos, a keretezés talán a legnagyobb erőssége a Lelkigyakorlatoknak. A Vezérelv és Alapigazság mellyel a lelkigyakorlatozó kezdi elmélkedéseit, az egész lelkigyakorlat, sőt további életünk számára is meghatározza a keretet, amennyiben az ember céljából vezeti le a teljes döntési folyamatot. Ez az antropológia biztos alap, amelyet az ún. előkészítő imák minden elmélkedés előtt, újból és újból megerősítenek. Legközelebb az Alapelv részletes ismertetésével folytatjuk.

[i] Harvard Business Essentials: Decision making: 5 steps to better results. Boston, Mas.: Harvard Business School Press, 2006.

[ii] Harvard Business Essentials: 2006, 5.

[iii] Harvard Business Essentials: 2006, 15.

 

Mária Rádió – JEGYZETEK 117 (2017.08.31) DÖNTÉS ELŐTT ÉS UTÁN