Tovább a tartalomra

2020. 11. 01. Mindenszentek

2020/10/20

 A tömeg láttára fölment a hegyre és leült. Tanítványai köréje gyűltek, ő pedig szólásra nyitotta ajkát. Így tanította őket: „Boldogok a lélekben szegények, mert övék a mennyek országa. Boldogok, akik szomorúak, mert majd megvigasztalják őket. Boldogok a szelídek, mert övék lesz a föld. Boldogok, akik éhezik és szomjazzák az igazságot, mert majd eltelnek vele. Boldogok az irgalmasok, mert majd nekik is irgalmaznak. Boldogok a tiszta szívűek, mert meglátják az Istent. Boldogok a békességben élők, mert Isten fiainak hívják majd őket. Boldogok, akik üldözést szenvednek az igazságért, mert övék a mennyek országa. Boldogok vagytok, ha miattam gyaláznak és üldöznek benneteket és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam. Örüljetek és ujjongjatok, mert nagy lesz a mennyben a jutalmatok! Így üldözték előttetek a prófétákat is.

Mai mottónk: „Boldog vagy?” kérdezett mindenkit, boldogot és boldogtalant, rendtársam, néhai P. Beöthy Tamás. A meghökkentő kérdés jó bevezetés volt a lelki beszélgetésbe, amelynek nagymestere volt. De ezt kérdezi Némethi Erika, a pszichológus, az „önismereti tréner” is. Ő persze a párkapcsolatra akar rákérdezni. Érdekes, hogy az önismeret a boldogsághoz kötődik. A kérdés nála az, hogy meddig kell „bennmaradni” egy párkapcsolatban? Jézust is a „párkapcsolat” érdekli, de az a párkapcsolat, melyet Istennel tartunk fel. Ugye, különösnek tűnik, ha azt firtatnánk, meddig kell párkapcsolatban maradni az Úrral? Evidens, hogy egész életünkben. Evidens az is, hogy bizony néha jó lenne egy megértő és odafigyelő tréner, hogy segítségével újraépítsük a megromlott kapcsolatot. A tréner videójában elmeséli, hogy amikor boldogtalan volt, „szürke” volt és mosolytalan. Amikor kérdezték, azt válaszolta, hogy „végülis mindene megvan”. Majd azon töpreng a tréner, hogyan adja meg magának a boldogságot, mert mások nem adhatják meg, másokra jobb, ha nem hallgatunk.

Lám, Jézus nem habozik megmondani, hogyan leszel boldog. Mindjárt nyolc utat is felkínál. Ami közös bennük, hogy a boldogság kulcsa a másik felé fordulás –– nem a befelé, nem a magamba fordulás. Akkor vagy boldog, ha másokat azzá teszel. Ehhez tiszta szívűnek kell lenned. Fordítva is igaz: ha tiszta a szíves magadat is, mást is boldoggá teszel. A szentek pont ezt tették. Ezért a Mindenszentek ünnepe egyúttal a boldogok napja is.

2020. 11. 01. Évközi 31. vasárnap Mindenszentek „A” év

ÉVKÖZI 30. VASÁRNAP – „A” ÉV (2020)

2020/09/29

Alattomos szándék

Abban az időben, amikor a farizeusok meghallották, hogy Jézus hogyan hallgattatta el a szadduceusokat, köréje gyűltek, és egyikük, egy törvénytudó alattomos szándékkal a következő kérdést tette fel nekik: Mester, melyik a legfőbb parancs a törvényben? Jézus így válaszolt: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívvel, teljes lelkeddel és egész értelmeddel. Ez az első és legfőbb parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. E két parancson nyugszik az egész törvény és a próféták. Mt 22, 34-40

 

 

A szeretet parancsa

Mottó: melyik a legfőbb parancs a törvényben?

A farizeusok esteében a legegyszerűbb kérdés is valójában egy csapda. Jézustól is nem azt kérdezik, hogy melyik a legfőbb parancs, bár abban a korban világos volt, hogy csakis “a” parancsról, a zsidóság legfőbb törvényéről lehet szó. Itt nincsenek választási lehetőségek, és mindenki tudta a helyes választ. Miért akkor a kérdés? Jézus olyan gyakran újraértelmezte a zsidók parancsait, hogy talán ezt most is megteszi.

 

És szinte „bejött”. Hiszen legfőbb parancs csak egy lehet. Ilyen a felső fok. És Jézus mégis két parancsot fog válaszul felsorolni. Sőt, kijelenti, hogy az egész törvény és a próféták, azaz a teljes zsidó hagyomány ezen alapszik. És mégis, a kérdezők elhallgatnak. Pedig Jézus nagyon óvatosan a másodikról, a felebaráti szeretetről csak azt fogja mondani, hogy „hasonló” az elsőhöz. Ezt nem tagadhatják, hisz ott van az Írásban is. És feldereng, hogy a kettő elválaszthatatlan. Nincs értelme elsőről és másodikról beszélni. A farizeusok Mesterükre találtak!

2020. OKTÓBER 25. – ÉVKÖZI 30. VASÁRNAP – „A” ÉV

ÉVKÖZI 29. VASÁRNAP – „A” ÉV (2020)

2020/09/29

Ennyi maradt belőle

ENNYI MARADT BELŐLE

Abban az időben a farizeusok félrevonultak és megtanácskozták, hogyan tudnának belekötni Jézus szavaiba. Majd odaküldték hozzá tanítványaikat és a Heródes-pártiakat a következő kérdéssel: Mester! Tudjuk, hogy igazat beszélsz, és az Isten útját az igazsághoz híven tanítod, és nem vagy tekintettel az emberek személyére. Mondd hát meg nekünk, mi a véleményed: Szabad-e adót fizetni a császárnak vagy nem? De Jézus felismerte gonoszságukat, és így szólt hozzájuk: Miért kísértetek, ti képmutatók! Mutassátok csak meg az adópénzt! Aztán megkérdezte tőlük: Kinek a képe és felirata ez? Azok azt felelték: A császáré. Erre ő így szólt hozzájuk: Akkor hát adjátok meg a császárnak, ami a császáré – az Istennek pedig, ami az Istené! Ennek hallatára elcsodálkoztak, otthagyták őt, és elmentek. Mt 22, 15-21

Mottó: Mi a véleményed?

Kissé csalóka ez a kérdés! Csak véleményről volna szó? Hisz az adó fizetése törvényes kötelezettség a római jog szerint. A zsidók törvénye szerint pedig tilos, mert az már együttműködés lenne a megszállókkal. Akik pogányok. Szóval Jézusnak döntenie kellett volna, hogy kollaboráns lesz, vagy lázadó. Zseniális csapda!

A hallgató feszülten figyel, és drukkol. Te ugye, Jézusnak drukkolsz? De itt nem az a tét, hogy vajon milyen ravasz a válaszadó, bár impozáns, ahogy vállra fekteti ellenfeleit. Jézus azt mutatja meg nekik – persze kérdés, hogy megértik- e – ,hogy itt nem csak két értékrend ütközik, hanem két létrend. Találkoznak, érintik, de nem fedik át egymást, mert teljesen más „szinten” vannak. Ezt a képek fejezik ki. A császár arcképével jelöli ki birodalma határait: ahol az ő portréja hivalkodik, az az ő birodalma. Istennek arcképe, képmása, nem egy darab fém, hanem az élő ember, aki ugye, nem fog önmagának adót fizetni? Ő, az ember, létével tiszteleg és adózik teremtője előtt. Csodálkoztok? No, azért ti ne menjetek el. Itt a helyetek. A császárból pedig csak a képmása maradt.  Nem lehet vele fizetni.

2020. OKTÓBER 18. ÉVKÖZI 29. VASÁRNAP – „A” ÉV

ÉVKÖZI 28. VASÁRNAP „A” ÉV (2020)

2020/09/29

Őket meghívnád?

Abban az időben Jézus ismét példabeszédekben szólt a főpapokhoz és a nép véneihez: A mennyek országa olyan, mint amikor egy király menyegzőt rendezett a fiának. Elküldte szolgáit, hogy szóljanak a meghívottaknak, jöjjenek a menyegzőre. Ők azonban nem akartak jönni. Erre más szolgákat küldött: Mondjátok meg a meghívottaknak: íme, a lakomát elkészítettem. Ökreim és hizlalt állataim leöltem. Minden készen áll, jöjjetek a menyegzőre! De azok mindezzel mit sem törődve szétszéledtek: az egyik a földjére ment, a másik az üzlete után nézett. A többiek pedig a szolgáknak estek: összeverték, sőt meg is ölték őket. A király nagy haragra lobbant. Elküldte seregeit, és felkoncoltatta a gyilkosokat, városukat pedig felégette. Azután így szólt a szolgákhoz: A menyegző kész, de a meghívottak nem voltak rá méltók. Menjetek hát ki az útkereszteződésekre, és akit csak találtok, hívjátok el a menyegzőre! A szolgák kimentek az utcákra és összeszedtek mindenkit, akit csak találtak, gonoszokat s jókat egyaránt. A lakodalmas ház megtelt vendégekkel. Mikor a király bejött, hogy megszemlélje a vendégeket, meglátott köztük egy embert, aki nem volt menyegzős ruhába öltözve. Megszólította: Barátom, hogy jöhettél be ide, ha nincs menyegzős ruhád? De az csak hallgatott. Erre a király megparancsolta a szolgáknak: Kezét-lábát kötözzétek meg, és dobjátok ki a külső sötétségre” Ott sírás lesz és fogcsikorgatás! Sokan vannak a meghívottak, de kevesen a választottak! Mt 22, 1-14

 

Megadták a módját

Mottó: De az csak hallgatott

S te barátom, te is hallgatnál? Magam részéről félek, hogy igen. Mi is a helyzet? Megszólítottak, leszólítottak az utcán, hogy jöjjek menyegzőre. Ez nem így szokott történni. A vendégek listáját a menyasszony családja hetekig javítgatta.  Ki ne hagyjunk senkit! Hogy kerültem a listájukra? Valahol kellett valamit tennem értük! Vagy várnak valamit tőlem! Jaj, de nem szeretem az ilyen elvárásokat. No, és ha az utcán szólítanak meg, és követelik, azonnal kövessem őket, ugye, abszurd, hogy megkövetelik az alkalomnak megfelelő öltözetet.  Tényleg, hol van? Nem épp a tisztítóban?

De barátomnak szólítottak. Micsoda megtiszteltetés! És most hallom, a meghívó maga a király! Nem bújhatok ki a megtiszteltetés alól. Soha ilyen alkalom nem lesz még egy! Mindig készenlétben kéne tartani a menyegzős ruhát!

 

De mit vigyek ajándékba?

 

2020. OKTÓBER 11. ÉVKÖZI 28. VASÁRNAP „A” ÉV

ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP „A” ÉV (2020)

2020/09/29

A szüret ideje

Abban az időben Jézus ezt mondta a főpapoknak és a nép véneinek: Hallgassatok meg egy másik példabeszédet! Volt egy gazdaember, aki szőlőt telepített, bekerítette sövénnyel, belül pedig taposógödröt vágott, és őrtornyot épített.  Aztán rábízta a szőlőt a munkásokra, és elutazott. Amikor eljött a szüret ideje, elküldte szolgáit a szőlőmunkásokhoz, hogy a termést átvegyék.  Ám a szőlőmunkások megragadták a szolgáit, s az egyiket összeverték, a másikat megölték, a harmadikat pedig megkövezték. Erre más szolgákat küldött, többet, mint először, de ezekkel is ugyanúgy bántak. Végül a fiát küldte el hozzájuk, mondván: A fiamat csak megbecsülik! Mikor azonban a szőlőmunkások meglátták a fiút, így szóltak egymáshoz: Ezt itt az örökös! Gyertek, öljük meg, és miénk lesz az örökség! Meg is ragadták őt, kidobták a szőlőből, és megölték. Amikor megjön a szőlőskert ura, ugyan mit tesz majd ezekkel a szőlőmunkásokkal? Ezt válaszolták: Gonoszul elbánik a gonoszokkal, a szőlőt pedig más munkásokra bízza, akik idejében átadják neki a termést. Jézus így folytatta: Nem olvastátok soha az írásokban: A kő, melyet az építők elvetettek, mégis szegletkővé lett, az úr tette azzá, és szemünkben csodálatos ez! Ezért mondom nektek: Az Isten országát elveszik tőletek, és olyan népnek adják, amely majd megtermi annak gyümölcsét. Mt 21, 33-43

Mottó: Az Isten országát elveszik tőletek

Ilyen vidám lehetne

A szőlőskert ura nem véletlenül oldja fel a történetet, és mondja ki nyíltan a végső következtetést: a gonosz lázadók elvesztik jogaikat, miután bőségesen visszaéltek vele. A gazda törődését semmire sem becsülték! Mi mindent tett meg, hogy jó dolguk legyen! Nem csak ő telepítette a szőlőt, hanem óvta-féltette minden veszélytől, ami kívülről fenyegette. Jóságának áldozata lett, mert a belső ellenségre nem készült fel.

Végtelen türelemmel viselte el őket, és mesterkedésüket, akkor is, amikor kimutatták hálátlanságukat. Nemcsak háromszor, hanem megszámlálhatatlanul sokszor. S ha feloldjuk a mesét, és tudatosítjuk, hogy itt Isten népének sorozatos bűnéről, örök lázadásáról van szó, akkor végképp nem győzünk csodálkozni, és töprengeni, hogy mi félelmetesebb: a „szőlőmunkások” megátalkodottsága, vagy a gazda megbocsátó türelme? Hisz mi, ugye, az ő helyzetén dehogy vártuk volna ki, hogy fiunkat is megöljék! Az első lázadásra kiküldtük volna a büntetőosztagot, és helyreállítottuk volna a rendet. Persze a gazda is biztosnak tűnik, hogy talál olyan népet, amely nem ily hálátlan, és végülis önpusztítóan ostoba. Tényleg azt hisszük, hogy mink lennénk azok? Joggal?Vagy aggódnunk kellene?

2020. OKTÓBER 04. ÉVKÖZI 27. VASÁRNAP „A” ÉV

ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP – „A” ÉV (2020)

2020/08/27

Abban az időben: Jézus így szólt apostolaihoz: Ha testvéred vétkezik ellened, menj és figyelmeztesd őt négyszemközt. Ha hallgat rád, megnyerted testvéredet. Ha azonban nem hallgat rád, vigyél magaddal egy vagy két társat, hogy kettőnek a tanúbizonysága vagy háromé tanúsítsa a dolgot. Ha rájuk sem hallgat, mondd meg a hívek közösségének. Ha a hívek közösségére sem hallgat, vedd úgy, mintha pogány volna vagy vámos.

Bizony mondom nektek: Amit megköttök a földön, meg lesz kötve a mennyben is; és amit feloldotok a földön, fel lesz oldva a mennyben is. És bizony mondom nektek: Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön és úgy kérik, megkapják azt mennyei Atyámtól. Mert ahol ketten vagy hárman összejönnek az én nevemben, ott vagyok közöttük.  Mt 18, 15-20

 

Mottó: figyelmeztesd őt négyszemközt.

Pletyka

Hallgatóim többsége minimum meghökkent, amikor e történet fő tanúságának azt neveztem, hogy a diszkráció, a visszafogottság a fő erény. Hogy bátran mondjuk meg a kellemetlen igazságokat, annak, akit szeretünk. De vélt vagy valós ellenfeleinkre is igaz ez. Sok botrányt, sok életre szóló haragot, tartós civódást és ellenségeskedést elkerülhetnénk, ha diszkrétebbek, ha, amikor és amit csak lehet, bizalmas légkörben és négyszemközt vitatnánk meg. Ha nyilvánosság elé visszük ugyanazt a problémát, védekezésre kényszerítjük a másikat, aki nem javítási szándékot lát fellépésünkben, hanem ellenséges magatartást, ártó szándékot és rosszhiszeműséget. Vagy éppen árulás, főleg ha barátról, agy szövetségesről van szó.

Ehhez azonban bátorság kell! Mennyivel egyszerűbb pletykálni „Ne mondd el senkinek” kéréssel kifecsegni akár bizalmas információkat, titkokat, amiket a másik bizalmasan megosztott velünk. Ennél már csak az egyszerűbb, ha a már beindult pletykához csatlakozunk. Esetleg kissé kiszínezve azt. És persze a legkevesebb bátorság ahhoz kell, hogy a tömeghez csatlakozzunk, vele együtt skandáljunk. „Keresztre vele”, ha egyszer a közvélemény azt parancsolja. Ugye ismerős a helyzet? És minden tömeges hisztéria mögött ott lappang ez látszólag ártalmatlan indiszkréció.

2020. SZEPTEMBER 06. ÉVKÖZI 23. VASÁRNAP – „A” ÉV

ÉVKÖZI 24. VASÁRNAP – „A” ÉV (2020)

2020/08/27

Megbocsátás

Akkor odalépett hozzá Péter és megkérdezte: „Uram, ha vét ellenem testvérem, hányszor kell neki megbocsátanom? Talán hétszer?” „Mondom neked – felelte Jézus –, nem hétszer, hanem hetvenhétszer. A mennyek országa hasonlít a királyhoz, aki el akarta számoltatni szolgáit. Amikor elkezdte a számadást, eléje állítottak egyet, aki tízezer talentummal tartozott neki. Mivel nem volt miből megfizetnie, megparancsolta, hogy adják el feleségestül, gyerekestül, minden vagyonával együtt, s úgy fizessen. A szolga leborult előtte, és úgy kérte: Légy türelemmel irántam, s mindent megfizetek neked! Az úr megkönyörült a szolgán, szabadon engedte, s adósságát is elengedte. Amikor kiment, a szolga találkozott egy másik szolgával, aki száz dénárral tartozott neki. Megragadta, elkezdte fojtogatni és követelte: Add meg, amivel tartozol! A másik szolga leborulva kérte: Légy türelemmel irántam, s mindent visszafizetek neked! De ő nem engedett, hanem fogta, börtönbe vetette, míg meg nem fizette tartozását. Amikor a többi szolga látta a történteket, igen elszomorodott. Elmentek és jelentették uruknak mind, ami történt. Az úr maga elé hívatta, és így szólt hozzá: Te gonosz szolga! Kérésedre minden adósságodat elengedtem. Nem kellett volna néked is megkönyörülnöd szolgatársadon, ahogy én megkönyörültem rajtad? – Ezzel az úr haragjában átadta a poroszlóknak, míg meg nem fizette mind, amivel tartozott. Így tesz mennyei Atyátok is veletek, ha mindegyiktek meg nem bocsát szívből felebarátjának.” Mt 18, 21-35

 

Mottó: hányszor kell neki megbocsátanom?

Anyai szeretet

Valójában, egyszer megbocsátani sem könnyű. Minél mélyebb a seb, annál nehezebb a megbocsátás. Néha annyira, hogy azt mondjuk „ezt még Isten sem bocsájtja meg!” Mégis, feltételezzük, hogy az édesanyja még a leggonoszabb és legelvetemültebb gonosztevőnek is megbocsájt, mert az ő fia. A megbocsátás annak szívében akkor születik meg, amikor e szív alatt hordozta mint magzatot. I. János Pál, amikor Isten anyai szeretetéről beszélt, arra hívta fel figyelmünket, hogy Isten szeretete nem viszonzásfüggő, hanem feltétel nélküli, mint az anyai szeretet.

Az emberek között azonban, minden más esetben és viszonylatban a kölcsönösség elvárás, jogos elvárás. Ezért is ment panaszkodni Jézus történetében a többi szolga. Ők bíztak, és joggal bíztak, abban, hogy az úr igazságot tesz. Az Úr pedig megerősítette: a megbocsátás a felebarátnak előfeltétele, hogy rajtuk igazságot tegyenek. A megbocsájtani nem tudónak meg kell tanulnia a leckét, mint a gonosz szolgának. Mennyivel bölcsebb eleve megbocsátani! Hisz lelkünk mélyén tudjuk, hogy nekünk is lesz mit.

2020. SZEPTEMBER 13. ÉVKÖZI 24. VASÁRNAP – „A” ÉV 

ÉVKÖZI 22. VASÁRNAP – „A” ÉV (2020)

2020/07/25

Figyelmeztetés

Abban az időben: Jézus többször felhívta tanítványai figyelmét arra, hogy neki Jeruzsálembe kell mennie, sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és az írástudóktól, megölik, de a harmadik napon feltámad a halálból. Erre Péter félrevonta őt, és óvva intette: Isten ments, Uram! Ez nem történhet veled! Mire ő Péterhez fordult: Távozz tőlem, sátán!  Botránkoztatsz, mert nem az Isten ügyére van gondod, hanem az emberekére! Azután így szólt tanítványaihoz: Ha valaki követni akar engem, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét és kövessen. Mert mindaz, aki meg akarja menteni életét, elveszíti azt; és aki énértem elveszíti életét, megtalálja azt. Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelke kárt szenved? Mit is adhatna az ember cserébe saját lelkéért? Az Emberfia pedig el fog jönni Atyjának dicsőségében, angyalai kíséretében, és megfizet mindenkinek tettei szerint.  Mt 16, 21-27

 

Mottó: Többször felhívta tanítványai figyelmét

Botránkoztatás

Miért kellett Jézusnak ismételten figyelmeztetni tanítványait, mi vár rá? De azt is ismételgethette volna, hogy radikálisan el kel szakadnunk a közszemlélettől, mely fél a haláltól, miközben örülniük kellene, hisz e félelmen túl örök boldogság vár rájuk. Ehhez azonban fel kell adniuk ragaszkodásukat az „élethez”. És Jézus valóban ezt tette. Halálának megjövendölése és a hozzáfűződő ígéret hogy mindez nem a vég, hanem a kezdet, nem puszta”közérdekű hirdetés”, hanem megalapozza bizalmukat – és a miénket – , hogy teljes nyugalommal rábízhatjuk életünket az Úrra. Majd folytatja a egy retorikus kérdéssel, a lelket fenyegető kárról. Egy bámulatos cserét ígér, amin csak nyerhetünk. Mindezt tetézi egy ígérettel, egy jövendöléssel, amely a teljes boldogság ígérete. Csakhogy ennek ára van: aki az életével fizetett, annak azonban és csak annak, nincs oka nyugtalankodni: ő mindenképp a nyertes oldalon áll.  

2020. AUGUSZTUS 30. ÉVKÖZI 22. VASÁRNAP – „A” ÉV

ÉVKÖZI 21. VASÁRNAP – „A” ÉV (2020)

2020/07/25

Ki vagyok?

Abban az időben, amikor Jézus Fülöp Cezáreájának vidékre ért, megkérdezte tanítványaitól: Kinek tartják az emberek az Emberfiát? Ezt válaszolták: Van, aki Keresztelő Jánosnak, van, aki Illésnek, mások Jeremiásnak, vagy valamelyik prófétának. Ő tovább kérdezte őket: Hát ti kinek tartotok engem: Simon Péter válaszolt: te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia. Erre Jézus azt mondta neki: Boldog vagy Simon Jónás fia, mert nem a test és a vér nyilatkoztatta ki ezt neked, hanem az én mennyei Atyám. Ezért mondom neked, hogy te Péter vagy, és én erre a sziklára építem Egyházamat, s a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának kulcsait: Amit megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyben is, és amit feloldasz a földön, fel lesz oldva a mennyben is. Akkor lelkére kötötte a tanítványoknak, el ne mondják senkinek, hogy ő a Messiás. Mt 16, 13-20

Mottó: Simon Péter válaszolt

A végső szó

Roma lacuta, causa finita – így értékelte egykoron Szent Ágoston a pápai hivatal jogát, hogy a hit kérdéseiben kimondja az utolsó szót. A történet idején azonban még nem létezett egységes látásmód, és nagy volt a bizonytalanság, ki is Jézus. Tények helyett így vélemények vetélkedtek egymással, és „tanítóhivatal” sem létezett, amely kimondja az utolsó szót, meghozza végső ítéletet. Jézus már a kérdéssel is próbára tette tanítványait, hisz vélemények után érdeklődött: „Kinek tartják az emberek az Emberfiát?” Vagyis a közvélemény felől tudakozott. S az éppenséggel nem volt egységes. A tanítványok vajon világosabban láttak a kérdésben? Hisz vele voltak már jó ideje. S íme, nem fognak szavazni, nem fognak többségi alapon dönteni, ahogy manapság szokás. Egyikük válaszolt. Helyesen. S íme, a tőmondat állítása: “Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia” az egész közösség hitvallása lett. A mai napig. Amúgy a Roma locuta is végső soron ezt jelenti: az egy azért beszélhet mindnyájunk nevében, mert valójában az Úr szólt meg rajta keresztül.

2020. AUGUSZTUS 23. ÉVKÖZI 21. VASÁRNAP – „A” ÉV

ÉVKÖZI 20. VASÁRNAP “A” év (2020)

2020/07/25

Zaklatás

Abban az időben Jézus továbbhaladt, és Tirusz és Szidon vidékére vonult vissza. És íme, jött egy arra lakó kánaáni asszony, és kiáltozva kérte: Könyörülj rajtam, Uram, Dávid fia! A lányomat kegyetlenül gyötri a gonosz szellem! Ő azonban szóra sem méltatatta. Végül odamentek hozzá tanítványai, és arra kérték: Küldd el őt, ne kiáltozzon utánunk! Jézus kijelentette: Az én küldetésem csak Izrael házának elveszett juhaihoz szól. Ám az asszony odajött, és leborult előtte e szavakkal: Uram, segíts rajtam! Ő így válaszolt: Nem való elvenni a gyerekek kenyerét és odadobni a kutyáknak! Mire az asszony: Igen, Uram, de a kutyák is esznek abból, ami lehull gazdájuk asztaláról! Erre Jézus így szólt hozzá: Asszony! Nagy a te hited! Legyen úgy, amint szeretnéd! És a lány meggyógyult még abban az órában. Mt 15,21-28

Mottó: Ám az asszony odajött

Levesz a lábadról

Jézus haladt volna tovább, de feltartóztatták. Sok prominensnek ma is ez a sorsa, de ők igazból élvezik a helyzetet. Ha megunják, kocsiba szállnak, és elhajtanak! A történetben a tanítványok unják meg az okvetlenkedő idegen zaklatását. Érdekes, de nem intézkedtek, hanem Jézust kérték, ő oldja meg a konfliktust. Feltehetem a kérdést magamban: ha kellemetlen helyzetben vagyok, kitől várom a megoldást? A nem-megoldás nem megoldás. Jézus ezt azzal szemléltette, hogy elsőnek nem is reagált „Szóra sem méltatta”. A tanítványokat azonban zavarta a kiáltozás. Jézust kímélték? Vagy magukat? Mindenki döntse el. A kánaáni asszony magatartása azonban figyelemre, és netán követésre méltó. Nem hagy fel a kéréssel. Kitartó. És párbeszédet provokál. Meggyőzi a partnert saját érvelési logikájával, saját „ideológiájával”. Kreatívan teszi, amikor ez sértő hasonlatot, a „kutyákkal” azonosítást szívderítő példaképpé fogalmazza át! Zseniális! És lám, Jézus tanul tőle. Felértékeli őt, ahogy előbb az asszony felértékelte a közmondásos kutyát. Jézus egyenrangúként kezelte az idegen asszonyt egy rövid szóváltás után. A haszonélvező az asszony beteg lánya volt, aki meggyógyult. Az asszony nem magáért lett valóságos tanítója a Tanítónak. Szeretetből.