Tovább a tartalomra

URUNK MENNYBEMENETELE “C” ÉV

2022/04/27

Búcsúzás

Feltámadása után Jézus utoljára jelent meg az apostoloknak, és így búcsúzott tőlük: „Meg van írva, hogy a Messiásnak szenvednie kell, és harmadnapon fel kell támadnia a halálból. Az ő nevében Jeruzsálemtől kezdve minden népnek megtérést és bűnbocsánatot kell hirdetni. Ti vagytok ezeknek tanúi. Én meg elküldöm nektek Atyám ígért ajándékát. Maradjatok a városban, míg erő nem tölt el benneteket a magasságból.” Ezután kivezette őket Betánia közelébe, és kezét fölemelve megáldotta őket. Áldás közben eltávozott tőlük, és fölemelkedett az égbe. Ők leborulva imádták. Aztán nagy örömmel visszatértek Jeruzsálembe. Állandóan ott voltak a templomban, dicsérték és magasztalták Istent. Lk 24, 46-53

Mottó: Feltámadása után Jézus utoljára jelent meg az apostoloknak, –

ELIRAMLIK AZ ÉLET

Szerelmesek sóvárognak az eksztázis pillanatában, hogy boldogságuk, a pillanat, tartson örökké. Jó esetben számtalanul vissza fognak emlékezni rá, de egy pillanat sem tarthat örökké. A mennybemenetel történetének tanulsága, hogy amikor azt hisszük, hogy vége a boldogságnak, ami az együttlétből fakad, új boldogság keletkezik, és ez egy küldetés, egy feladat. Vigaszt is ígér nekik, erőt a feladathoz. S milyen figyelmes és tapintatos! Emlékezteti őket a közelmúltra, amikor három napig halottnak hitték. S tanúi annak, hogy a halál csak átmenet. Lám, erőt merítettek nem csak a gyász múló pillanataira, hanem a szolgálatra, az abban való hűségre is. S akik előbb még szomorkodtak, most örvendeznek. S vigaszukra vár az egész földkerekség.

2022. MÁJUS 29. URUNK MENNYBEMENETELE – „C” ÉV

HÚSVÉT 6. VASÁRNAPJA “C” ÉV

2022/04/27

Apa a legerősebb

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: „Aki szeret engem, megtartja tanításomat, Atyám is szeretni fogja őt, hozzá megyünk, és lakóhelyet veszünk nála. Aki nem szeret, az nem tartja meg tanításomat. A tanítás pedig, amelyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki engem küldött. Ezeket akartam nektek elmondani, amíg veletek vagyok. S a Vigasztaló, a Szentlélek, akit majd a nevemben küld az Atya, megtanít titeket mindenre, és eszetekbe juttat mindent, amit mondtam nektek. Nem úgy adom, ahogy a világ adja nektek.  Ne nyugtalankodjék szívetek, és ne csüggedjen. Hiszen hallottátok, hogy azt mondtam: Elmegyek, de visszajövök hozzátok. Ha szeretnétek, örülnétek annak, hogy az Atyához megyek, mert az Atya nagyobb nálam. Előre megmondtam nektek, mielőtt megtörténnék, hogy ha majd bekövetkezik, higgyetek.”  Jn 14, 23-29

Mottó: „Aki szeret engem, megtartja tanításomat,

Vigasztaló

Múlt héten Jézus meghagyta tanítványainak, hogy szeressék egymást. S íme, most arra buzdít, hogy szeressük őt. Az istenszeretet és az emberszeretet kéz a kézben, egyetlen egyetemes szeretet megnyilvánulásai. S amint a társak szeretete a jele és bizonyítéka a hiteles tanítványnak, úgy a tanítás megtartása a bizonyíték, hogy szeretjük Istent. Van azonban egy sokat ígérő fordulat is ebben a szeretettől átitatott univerzumban, egy plusz, Egy Magis. A Szentlélek úgy lép fel, mint tanító, mint vigasztaló. Mire is tanít? Mindenre. A vigasz konkrét, és szükség is van rá, pótolja a tanítványok édes együttlétét az Úrral. S mint a kisgyerek, aki apja erejével dicsekszik, úgy vigasztalja a Mester tanítványait az Atyával, aki nagyobb nála. Ha Isten velünk, ki ellenünk?

2022. MÁJUS 22. HÚSVÉT 6. VASÁRNAPJA – „C” ÉV

HÚSVÉT 5. VASÁRNAPJA “C” ÉV

2022/04/27

Jézus búcsúszava

Abban az időben: amikor az áruló Júdás kiment a teremből, Jézus beszélni kezdett: „Most dicsőül meg az Emberfia, s az Isten is megdicsőül benne. Ha Isten megdicsőül benne, Isten is megdicsőíti őt saját magában, sőt hamarosan megdicsőíti. Fiaim, már csak rövid ideig vagyok veletek. Új parancsot adok nektek: Szeressétek egymást! Amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Arról tudják majd meg, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt.”.Jn 13, 31-33A; 34-35

Mottó: Fiaim, már csak rövid ideig vagyok veletek

Utolsó szó

Búcsúszavak ezek. Ha búcsúzunk valakitől, akkor a lényegest mondjuk, és elhagyjuk a felesleges szavakat. Ez különösen igaz a végső, a végérvényes búcsú esetén. Jó eséllyel, az, akinek szólunk, soha nem fogja elfelejteni e búcsúszavakat. Megfontoljuk hát, megválogatjuk a mondandókat. Egy lelkigyakorlaton azt kaptuk feladatként, hogy fogalmazzuk meg, mit mondanánk, ha tudnánk, hogy életünkből már csak 10 percünk van hátra? Vagy öt.

Mire szeretnénk, hogy emlékezzenek, ha rólunk lesz majd szó? Jézusnak evidens volt. Örökségül azt hagyta ránk, amit egész életében, és egész együttlétünk folyamán ismételten mondott: Szeressétek egymást! Lehetne tömörebb egy végrendelet? Életünk mottója? De ez a szeretet nem egy pillanatnyi érzés. Biztos, megbízható, sőt egyedül megbízható jelzése a tanítványságnak, hogy szeretik egymást. A kettő szinte ugyanaz, de legalábbis elválaszthatatlan egységet képez. Ideje lelkiismeretvizsgálatot tartanunk, mennyire adunk bizonyítékot tanítványi minőségünkről!

2022.  MÁJUS 15. HÚSVÉT 5. VASÁRNAP – „C” ÉV

HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA “C” ÉV

2022/04/27

Követnek engem

Abban az időben Jézus ezt mondta tanítványainak: Juhaim hallgatnak szavamra. Ismerem őket, és ők követnek engem. Örök életet adok nekik, nem vesznek el soha, és senki sem ragadja ki őket a kezemből. Atyám, aki nekem adta őket, nagyobb mindenkinél: Atyám kezéből nem ragadhat ki senki semmit. Én és az Atya egy vagyok. Jn 10, 27-30

Mottó: Ismerem őket, és ők követnek engem. – Mily egyszerű is az Isten-ember kapcsolat leírása Jézus szerint! A két állítást egy „és” köti egybe, ami jelenthet puszta egyidejűséget, párhuzamot, de ok-okozati összefüggést, valós kölcsönösséget is:

“Ismerem őket, ezért követnek engem.” Ez az állítás is igaz, és annyit jelent, hogy a kapcsolat bizalomra épül, és a bizalmat Isten teremti meg. De Isten többet is nyújt, mint indító tőkét, megelőzve és megalpozva a kapcsolat elmélyülését. Mindet ad, örök életet, vagyis nem futó kalandról van szó, hanem örök társulásról. Amiből következik, hogy semmi sem bonthatja meg ezt a kapcsolatot. Azaz, megmarad az emberi szabadság, a szabadság, hogy követem-e, vagy sem az Urat. Mert ez több mint követés tisztes távolból. Egyesülést jelent, hisz „én és az Atya egy vagyok.”

2022.  MÁJUS 08. HÚSVÉT 4. VASÁRNAPJA – „C” ÉV

 

HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA “C” ÉV

2022/04/26

Bőséges fogás

Feltámadása után Jézus egy alkalommal így jelent meg tanítványiaknak a Tiberiás-tó partján.  Együtt voltak Simon Péter és Tamás, melléknevén Didimusz, továbbá a gaileiai Kánából való Natanael, Zebedeus fiai és még két másik tanítvány.  Simon Péter így szót hozzájuk: Megyek halászni. Mi is veled megyünk – felelték. Kimentek, és bárkába szálltak. De azon az éjszakán nem fogtak semmit. Amikor megvirradt, Jézus ott állt a parton. A tanítványok azonban nem ismerték fel, hogy Jézus az.  Jézus megszólította őket: Fiaim, nincs valami ennivalótok? Nincs – felelték. Erre azt mondta nekik: Vessétek ki a hálót a bárka jobb oldalán, ott majd találtok. Kivetették a hálót, s alig bírták visszahúzni a tömérdek haltól.

Erre az a tanítvány, akit Jézus szeretett, így szólt Péterhez: Az Úr az!  Amint Simon Péter meghallotta, hogy az Úr az, magára öntötte köntösét – mert neki volt vetkőzve -, és beugrott a vízbe.  A többi tanítvány követte a bárkával. A hallal teli hálót is maguk után húzták. Nem voltak messzi a parttól, csak mintegy kétszáz könyöknyire. Amikor partot értek, izzó parazsat láttak, s rajta halat, mellette meg kenyeret. Jézus szólt nekik: Hozzatok a halból, amit most fogtatok. Péter visszament, és partra vonta a hajót, mely tele volt nagy hallal, szám szerint százötvenhárommal, s bár ennyi volt benne, nem szakadt el a háló.  Jézus hívta őket: Gyertek, egyetek! A tanítványok közül senki sem merte megkérdezni: Ki vagy? – hiszen tudták, hogy az Úr az. Jézus fogta a kenyeret, és adott nekik. Ugyanígy a halból is. Ez volt a harmadik eset, hogy a halálból való feltámadás után Jézus megjelent nekik. Jn 21,1-14

MOTTÓ: Hozzatok a halból, amit most fogtatok

Angyali szám

Szemtanúk sokszor meglepő és ellentmondásosnak tűnő részletekre emlékeznek. Arra, ami nekik és lehet, hogy csak nekik, fontos. Ez sokszor a hitelesség jele, hisz kitalált történetek mentesen az ilyen félreszólásoktól. Miért kérte például Jézus, hogy hozzanak a halból, amit épp fogtak, amikor a parázson már ott illatozott az a hal, amit Jézus fogott, korábban. Vagy ajándékba kapta, és ha igen, kitől? Úgy látszik, mások is voltak jelen, akik névtelenek maradtak, mint a két meg nem nevezett tanítvány, akik velük halásztak. Vajon, ők hogyan élték meg ezt a családias grillpartit? János elbeszélésében Jézus ezúttal nem tanít, csak egyszerűen megvendégeli őket. Szinte mellesleg megemlít egy újabb csodás halfogást, és azt is, hogy 153 halat fogtak. Törhetik a fejüket az egzegéták, hogy miért pont 153? Mindenesetre a csodától nem kábultak el, hanem megszámolták a kifogott halakat, ahogy mindig. Persze a művelt János tudhatta – és ezért is említi a mágikus számot, hogy 153 Isten nevének a számértéke. Ani Elohim – Én vagyok az Isten: S akkor már mindegy, melyik halfogásból kóstolunk. Mindenképp az Úr vendégei vagyunk.

2022. MÁJUS 01. HÚSVÉT 3. VASÁRNAPJA „C” ÉV

HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA “C” ÉV

2022/04/06

2022. ÁPRILIS 24. HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA „C” ÉV

Amikor a hét első napján (húsvétvasárnap) beesteledett, Jézus megjelent a tanítványoknak ott, ahol együtt voltak, pedig a zsidóktól való félelmükben zárva tartották az ajtót. Belépett, és így szólt hozzájuk: Békeség nektek! Miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát. Az Úr láttára öröm töltötte el a tanítványokat. Jézus megismételte: Békeség nektek! Amint engem küldött az Atya, úgy küldelek én is titeket. E szavak után rájuk lehelt, és így folyatatta: Vegyétek a Szentlelket! Akinek megbocsátjátok bűneit, az bocsánatot nyer, s akinek nem bocsátjátok meg, az nem nyer bocsánatot. A tizenkettő közül az egyik. Tamás, vagy melléknevén Iker, nem volt velük, amikor Jézus megjelent nekik. Később a tanítványok elmondták neki. Láttuk az Urat. De ő így szólt: Hacsak nem látom a kezén a szegek nyomát, ha nem érintem ujjaimat a szegek helyéhez, és nem tapintom meg kezemmel az oldalát, én nem hiszem! Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok. Tamás is ott volt velük. Ekkor újra megjelent Jézus, bár az ajtó zárva volt. Belépett és köszöntötte őket: Békesség nektek! Tamásnak pedig ezt mondta: Nyújtsd ki ujjaidat és nézd a kezemet! Nyújtsd ki kezedet és érintsd meg oldalamat! Ne légy hitetlen, hanem hívő! Tamás így válaszolt: Én Uram, én Istenem!  Jézus ezt mondta neki: Most már hiszel, Tamás, mert láttál engem. Boldogok, akik nem láttak, és mégis hisznek! Jézus még sok más csodajelet is művelt tanítványai szeme láttára, de azok nincsenek megírva ebben a könyvben. Ezeket viszont megírták, hogy higgyétek: Jézus a Messiás, az Isten Fia, és hogy a hit által életetek legyen benne. Jn 20,19-31

Mottó: Nyolc nap múlva ismét együtt voltak a tanítványok.

Húsvét 2. vasárnapján mit is ünneplünk? A közösség egységét és hogy ez az egység Jézus sebeiből fakad. Az eredeti húsvéton Tamás valamiért – az ok nem nyilvánvaló, de nem is fontos – nem volt jelen. Ő azonban megértette, hogy ebből a kulcsélményből nem maradhat ki, mert aki nem tapasztalta meg a test feltámadást nem értheti az Egyház és a hit valóságát, kint marad, külső szemlélődőként. Kellett és kell az érintés. De kellett egy további lépés is: hogy a tapasztalat hitté váljon, melynek immár ő is tanúja. Ki kellett mondania, és ki is mondta: „Én Uram, én Istenem!”

Mi a szentáldozásban nem csak megérinthetjük, hanem kezünkbe is vehetjük Testét. Nem csak kezünkbe vehetjük, hanem szájunka: táplálékká válik, és ezzel részünkké. S mivel részünk lesz, mi is része leszünk. Boldogok vagyunk, hogy hisszük: nem mert láttuk, hanem mert teljességgel azonosultunk vele és ő velünk,

2022. ÁPRILIS 24. HÚSVÉT 2. VASÁRNAPJA „C” ÉV

HÚSVÉTVASÁRNAP “C” ÉV

2022/03/28

Futás

A hét első napján, korra reggel, amikor még sötét volt, Mária Magdolna kiment a sírhoz. Odaérve látta, hogy a követ elmozdították a sírtól. Erre elfutott Simon Péterhez és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és hírül adta nekik: „Elvitték az Urat a sírból, és nem tudom, hova tették!” Péter és a másik tanítvány elindult, és a sírhoz sietett. Futottak mind a ketten, de a másik tanítvány gyorsabban futott, mint Péter, és hamarabb ért a sírhoz. Benézett, és látta az otthagyott gyolcsleplet, de nem ment be. Közben odaért Simon Péter is. Ő is látta az otthagyott lepleket és a kendőt, amely Jézus fejét takarta. Ez nem volt együtt a leplekkel, hanem külön feküdt összehajtva egy helyen. Akkor bement a másik tanítvány is, aki először ért a sírhoz. Látta mindezt, és hitt. Addig ugyanis még nem értették meg, hogy Jézusnak fel kell támadnia a halálból. Jn 20,1-9

Mottó: Közben odaért Simon Péter is.

Előzékenység

Senki sem lepődik meg azon, hogy a fiatalabb tanítvány hamarabb ért célba, Talán meglepő, hogy nem rontott be a sírba, hanem megvárta az idősebbet. Udvariasságból? A főnök iránt beidegződött előzékenységből? Minden esetre ismerve az egész történetet, feltételezhetjük, hogy sok minden átfutott az agyán. Ez nem verseny, hanem vágyódás viszontlátni a Mestert? E viszontlátás mindegy, hogy pár perccel később vagy korábban kerül rá sor. mit fognak látni? Egy holttestet? A sokkra fel kellett készülni, okosabb a tapasztalt idősebbet előre engedni. A lepel, amit aztán látott, mindent elmondott. Tulajdonképpen már nem is kellett behatolni a sírba. Ugyanazt látták és ennél jóval többet: A lepleket és a fejkendőt. S látták a jelben a jelzettet, a Feltámadottat, A Lélek szemeivel. Nekünk is avval kell látnunk.

 2022. ÁPRILIS 17. HÚSVÉTVASÁRNAP – „C” ÉV                                                                                                                                    a

VIRÁGVASÁRNAP “C” ÉV

2022/03/28

Ünneplők

Abban az időben: Jézus folytatta útját Jeruzsálem felé. Amikor Betfagé és Betánia közelében ahhoz a hegyhez ért, amelyet az Olajfák-hegyének hívnak, elküldte két tanítványát ezzel a megbízatással: Menjetek el a szemközti faluba. Ahogy odaértek, találtok ott egy megkötött szamárcsikót, amelyen még nem ült ember. Oldjátok el és vezessétek ide. Ha valaki megkérdezné tőletek: Miért oldjátok el? – így feleljetek: Szüksége van rá az Úrnak. A két tanítvány elment, s úgy talált mindet, ahogy mondta nekik. Amikor eloldották a szamarat, gazdája megkérdezte: Miért oldjátok el a szamarat? Szüksége van rá az Úrnak – válaszolták, és elvezették Jézushoz. Aztán leterítették ruhájukat a szamárcsikóra és felültették rá Jézust. Amikor elvonult, ruhájukat az útra terítették előtte. Már közel jártak az Olajfák hegyének lejtőjéhez. Egyszerre a nagy sereg tanítvány hangosan áldani kezdte örömében az Istent a sok csodáért, amelynek szemtanúja volt: Áldott az Úr nevében érkező király! – kiáltozták. Békeség a mennyben és dicsőség a magasságban! A tömegből néhány farizeus azt mondta nekik: Mester, hallgattasd el tanítványaidat! Mondom nektek – felelte –, ha ezek elhallgatnak, a kövek fognak megszólalni. Lk 19, 28-40

Mottó: Mester, hallgattasd el tanítványaidat!

BÁNAT

Abszurd kérés ez. Mutatja, hogy mennyire nem értették a farizeusok Jézust. Az ünnepet, amikor eljött annak ideje, nem lehet elhallgattatni, Az örömöt nem lehet elfojtani, mint ahogy a gyászt sem, A farizeusok azonban az önuralmukra voltak büszkék, arra, hogy aláírásoknak rendelték alá magukat. Beosztották napjaikat, és száműzték a spontaneitást. A nép, amelyet megvetettek, lehetett fegyelmetlen, de a tanítványokat olyannak látták, mint önmagukat. Komolynak. Az isten emberei ”komolyak”, nem mutatják meg nyíltan érzelmeiket. Nemde, sokan az Egyházat is ilyennek látták, és vannak, akik még ma is ilyennek látnák. Nem úgy Jézus, aki még a böjtölőktől is mosolyt várt el. Te melyik útmutatást követed? Az Úrnak vidám követőkre van szüksége.

2022. ÁPRILIS 10. VIRÁGVASÁRNAP „C” ÉV (Az Úr szenvedésének vasárnapja)

NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA “C” ÉV

2022/03/28

Házasságtörés

Jézus kiment az Olajfák hegyére. Kora reggel újra megjelent a templomban. A nép köréje sereglett, ő pedig leült, és tanította őket. Az írástudók és a farizeusok egy házasságtörésen ért asszonyt vittek eléje. Odaállították középre, és így szóltak hozzá: Mester, ezt az asszonyt házasságtörésen érték. Mózes azt parancsolta törvényben, hogy az ilyet meg kell kövezni. Hát te mit mondasz? Ezt azért kérdezték, hogy próbára tegyék, és vádolhassák. Jézus lehajolt, és ujjával írni kezdett a földön. Ők azonban tovább faggatták. Erre fölegyenesedett, és azt mondta nekik: Az vesse rá az első követ, aki közületek bűn nélkül van! Aztán újra lehajolt, s tovább írt a földön. Azok meg ennek hallatára egymás után eloldalogtak, kezdve a véneken, s csak Jézus maradt ott a középen álló asszonnyal. Jézus fölegyenesedett, és megszólította: Asszony, hol vannak, akik vádoltak téged? Senki sem ítélt el? Senki, Uram – felelte az asszony. Erre Jézus azt mondta neki: Én sem ítéllek el. Menj, de többé ne vétkezzél! Jn 8,1-11

Mottó: csak Jézus maradt ott a középen álló asszonnyal.

Megkövezés

Bizony, az utolsó ítéletkor nagyon magányosak leszünk. A társadalom magunkra hagy, és az írástudók elhallgatnak, sőt eliszkolnak, Nem akarnak állást foglalni. Pedig a törvény világos, kimondja az ítéletet, Igaz, feltételhez van kötve. Csak az ártatlan ítélkezhet. S melyikünk merné magát ártatlannak vallani? De a bűnös nem marad magában bűnössége kínjával. Krisztus vele lesz. És Jézus nem a törvényt teszi a középpontba, hanem a bűnöst, és vele önmagát. A megváltó nem ítélkezik. A búcsú szava pedig ez: „Menj, de többé ne vétkezzél.” Ez a böjti üzenet. Kísérjen minket a körön kívül és belül.

2022. ÁPRILIS 03. NAGYBÖJT 5. VASÁRNAPJA – „C” ÉV

NAGYBÖJT 4. VASÁRNAPJA “C” ÉV

2022/02/27

Két fia volt

Azokban a napokban: Vámosok és bűnösök jöttek Jézushoz, hogy hallgassák őt. A farizeusok és írástudók méltatlankodtak miatta. „Ez szóba áll bűnösökkel, sőt eszik is velük” – mondták. Jézus erre a következő példabeszédet mondta nekik: Egy embernek két fia volt. A fiatalabbik egyszer így szólt apjához: Atyám, add ki nekem az örökségem rám eső részét. Erre ő szétosztotta köztük a vagyonát. Nem sokkal ezután a fiatalabbik összeszedte mindenét, és elment egy távoli országba. Ott léha életet élt, és eltékozolta vagyonát. Amikor mindenét elpazarolta, az országban nagy éhínség támadt, s ő maga is nélkülözni kezdett. Erre elment, és elszegődött egy ottani gazdához. Az kiküldte a tanyájára, hogy őrizze a sertéseket. Szívesen megtöltötte volna gyomrát a sertések eledelével, de még abból sem adtak neki. Ekkor magába szállt: Atyám házában hány napszámos bővelkedik kenyérben – mondta –, én meg itt éhen halok. Felkelek, atyámhoz megyek, és azt mondom neki: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz, csak béreseid közé fogadj be. Azonnal útra is kelt, és visszatért atyjához. Atyja már messziről meglátta, és megesett rajta a szíve. Eléje sietett, nyakába borult, s megcsókolta. Ekkor a fiú megszólalt: Atyám, vétkeztem az ég ellen és teellened. Arra már nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz. Az atya odaszólt a szolgáknak: Húzzatok gyűrűt az ujjára és sarut a lábára. Vezessétek elő a hizlalt borjút, és vágjátok le. Együnk és vigadjunk, hisz fiam halott volt ás életre kelt, elveszett és megkerült. Erre vigadozni kezdtek. Az idősebbik fiú kint volt a mezőn. Amikor hazatérőben közeledett a házhoz, meghallotta a zeneszót és táncot. Szólt az egyik szolgának, és megkérdezte, mi történt. Megjött az öcséd, és atyád levágatta a hizlalt borjút, mivel épségben visszakapta őt – felelte a szolga. Erre az idősebbik fiú megharagudott, és nem akart bemenni. Ezért atyja kijött, és kérlelni kezdte őt. De ő szemére vetette atyjának: Látod, én annyi éve szolgálok neked, és egyszer sem szegtem meg parancsodat. S te nekem még egy gödölyét sem adtál soha, hogy mulathassak egyet a barátaimmal. Most pedig, hogy ez a te fiad, aki vagyonodat rossz nőkre pazarolta, megjött, hizlalt borjút vágattál neki. Ő erre azt mondta: Fiam, te mindig itt vagy velem és mindenem a tied. De most úgy illett, hogy vigadjunk és örüljünk, mert ez a te öcséd meghalt és most életre kelt, elveszett és újra megkerült. Lk 15,1-3. 11-32

Mottó: Arra már nem vagyok méltó, hogy fiadnak nevezz.

Tékozló apa

„Egész úton hazafelé azon gondolkodám”, – tervezgetett egykor a szülőjéhez hazatérő Petőfi. Mennyivel inkább töprengett az evangéliumi ifjú, mit is mondjon, hogyan is békítse ki apját. milyen sms-t is küldjön? A fiú ugyanis feltételezi, hogy hatni fog majd apjára, és ezért az apa majd megkegyelmez neki. Gondosan válogatja szavait. Nem tudjuk. hogy útközben hányszor fogalmazta újra, hogy hatásosabb legyen. De végül kiderül, hogy atyjának megbocsátása és öröme teljesen független attól, hogy a fiú mit mond. Nem a jól megfogalmazott mondatok hatása, hogy szívéhez öleli. Persze évek óta gyakorolt az apa! Újra és újra megálmodta, hogy fiát karjaiban tartja majd. Nem az éhség, nem az érdek, hanem a szeretet hajtotta. S leste esténként a tornácról. Minden este, S megjött. A történet így is szép. De ott van az idősebbik fiú, a szorgos. A mintakép. Az a típus, aki panaszkodik, hogy a másik nem segíti. Persze azért, hogy dicsérjék. S mivel a dicséret elmarad, nem tud örülni a másik megtérésének. Lelkében Káinná válik. Te hogy gondolod? Atyja arra inti, hogy vele örüljön. Nem tudjuk, megteszi-e?  Te hogy döntesz? Mert az öröm vasárnapja van!

2022. MÁRCIUS 27. NAGYBÖJT 4 VASÁRNAPJA – „C” ÉV