Skip to content

Karácsony 03 Ünnepi mise A év (2016)

2016/12/07
Az elérhetetlen Bölcsesség

Az elérhetetlen Bölcsesség

Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett. Őbenne élet volt, és ez az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be.

Az Ige az igazi világosság volt, amely a világba jött, hogy megvilágítson minden embert. A világban volt, és a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be. Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek, azoknak, aki hisznek benne, akik nem vér szerint, hanem Istentől születtek. És az Ige testté lett, és közöttünk lakott. Mi pedig láttuk az ő dicsőségét, mely az Atya Egyszülöttjének dicsősége, telve kegyelemmel és igazsággal. Jn 1,1-5, 9-14

 

Mottó: Isten volt az Ige.

 

harmatozzatok-2016-karacsony_unnepi-miseSzent János evangéliuma a maga költői nyelvével mindig újból ámulatba ejt. Másfelől, bajban lennénk, ha Lukács humanista szemléletű beszámolója nem hozná emberileg közelebb Jézust. Nélküle a Szent Ferenc-i betlehemezés is elképzelhetetlen lenne, a magasból az egek nem harmatoznának, a fehér hó aranyból lenne. Ha viszont, mint legutóbb egy elmélkedésben az Ige Lukács jászlába ékezik, hirtelen a jánosi magasztos képeket is magamévá tudom tenni. Az Ige így lesz Emánuel, a Velünk Való. A Világosság az egekből leköltözött a betlehemi barlangba, és íme, az egész világot beragyogta. Igen, a pásztorok miséjében megidézett pásztorgyerekek így láthattak nem pusztán egy didergő gyereket, hanem Isten dicsőségét. Igen, a kis óvódások is láthatták. S ha mi is gyermekké leszünk, ahogy Isten azzá lett, mi is látni fogjuk!

  1. DECEMBER 25.

Karácsony (2016) – Pásztorok miséje A év

2016/12/07
ÁTÉLIK...

ÁTÉLIK…

„Menjünk el Betlehembe, hadd lássuk a valóra vált beszédet, amit az Úr tudtunkra adott!” Gyorsan útra keltek, és megtalálták Máriát, Józsefet és a jászolban fekvő gyermeket. Miután látták, az ezen gyermekről nekik mondottak alapján ismerték fel. Aki csak hallotta, csodálkozott a pásztorok beszédén. Mária meg mind emlékezetébe véste szavaikat és szívében egyeztette. A pásztorok hazatértek, dicsőítették és magasztalták az Istent mindenért, amit csak hallottak, és úgy láttak, ahogy tudtul adták nekik. Lk 2, 15-20

Mottó: szívében egyeztette.

Walter Lorenz (München)

Walter Lorenz (München)

A jászolban fekvő gyermeket mindenki, aki látja, másként érzékeli. A pásztorok „felismerték”. Azaz azonosították. Azzal, akit az angyal ígért nekik. Ez valóra vált beszéd! A kézzelfogható, sőt karunkba emelhető kisgyermek olyan, mint minden más újszülött. Most éppen elégedetten mosolyog. Könnyeket csal a pásztorok szemébe. Sosem felejtem el 2000 karácsonyát, az ún. tertia, a jezsuita harmadév alatt, Münchenben, a hajléktalanokkal. A pásztorok miséjén a vendéglátó plébános és a szervező, Walter Lorenz, a Labre Szent Benedekről elnevezett testvériség alapítója, egy kis mosolygó agyag Jézust adott körbe. Mindenki karjaiba vehette. Úgy ringatták, mint egy valódi kisgyermeket. Ömlöttek könnyeik, szipogtak. Az a kis szobrocska akkor a Megváltó volt. Nem annak jelképe, hanem az üdvösség maga.

A hajléktalan ajándéka

A hajléktalan ajándéka

A pásztorok lelkendezve számoltak be élményeikről. A hajléktalanok is napokig erről beszéltek. És hitelesen, az igazsághoz hűen adták elő, amit átéltek. Ma délben, az óvódások miséjén a gyerekek előadnak egy pásztorjátékot, Hetek óta készülnek a szerepre. Ó, bár csak mi felnőttek így bele tudnánk élni magunkat a Gyermek köszönTésébe: úgy, mint a gyermekek! Úgy, mint Mária, aki szívében „egyeztette” a maga örömét és a pásztorokét. És a miénket.

 

  1. DECEMBER 25.

2016 Karácsony 01 Éjféli mise A év

2016/12/07
SZÁMOK ÉS KÓDOK

SZÁMOK ÉS KÓDOK

Azokban a napokban Augusztus császár elrendelte, hogy írják össze a földkerekség lakosságát. Ez az első összeírás akkor történt, amikor Szíria kormányzója Kirinusz volt. Mindenki elment a maga városába, hogy összeírják. Galilea Názáret nevű városából József maga is fölment Dávid városába, a júdeai Betlehembe, hogy összeírják eljegyzett feleségével, Máriával, aki gyermeket várt. Amíg ott tartózkodtak, beteltek Mária napjai, hogy megszülje gyermekét. Világra hozta elsőszülött fiát, pólyába takarta és jászolba fektette, mert nem kaptak helyet a szálláson. A környéken pásztorok tanyáztak a szabad ég alatt, nyájukat őrizték az éjszakában. Egyszerre csal megállt előttük az Úr angyala, és az Úr dicsősége beragyogta őket. Nagyon megrémültek. Az angyal így szólt hozzájuk: Ne féljetek! Íme, jó hírt hozok nektek, amely nagy öröm lesz az egész népnek. Ma megszületett a Megváltónk, az Úr Krisztus, Dávid városában. Ez lesz nektek a jel: kisdedet találtok pólyába takarva és jászolba fektetve. Az angyalt hirtelen nagy mennyei sereg vette körül. Istent dicsőítve ezt zengték: Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek! Lk 2,1-14

 

Mottó: írják össze a földkerekség lakosságát.

Brueghel Népszámlálás

Brueghel Népszámlálás

“Támadt pedig a Sátán Izráel ellen, és felindította Dávidot, hogy megszámlálja Izráelt” (1Krón 21:1).  – Dávid erőfitogtatását az Úr nem kedvelte. A gőg forrását látta benne, mely a számoknak és a számokban hisz, nem Isten ajándékát látja a növekvő jólétben és katonai hatalomban. A büntetésként küldött járványnak hetvenezer férfi esett áldozatul. Amit nem szabadott Dávidnak, azt szabadott a pogány császárnak, Augusztusnak. A motiváció pedig hasonló – és azóta sem változott – az adók és a sorkatonák felbecsülése volt a cél, készületül a további terjeszkedésre.

 

Róma, a Világhatalom tehát alattvalóit számoltatta meg. Aznap történetesen eggyel nőt a számuk. De az az Egy, a Világ valódi Ura volt. Ezt azonban a népszámlálás nem mutathatja ki. A számlálóbiztosok számára mindnyájan csak egy szám vagyunk, egy adat. Így volt az akkor, és így van ez ma is, a statisztikák és a GDP korában. Isten számára azonban nem adatok vagyunk egy táblázatban, szeretett gyermekei.

Egy szám, és más semmi?

Egy szám, és más semmi?

Azóta számtalan népszámlálás volt, így idén hazánkban is, de hiába írnak „össze” minket újra és újra, milliárd megismételhetetlen egyén vagyunk. Csak Isten képes minket számon tartani.

Karácsonykor ezt is ünnepeljük.

 

2016. DECEMBER 25.

Advent IV. vasárnapja A év (2016)

2016/12/07
Emmanuel

Emmanuel

Jézus Krisztus születése így történt: Anyja, Mária, jegyese volt Józsefnek. Mielőtt azonban egybekeltek volna, kitűnt, hogy Mária gyermeket fogant méhében a Szentlélektől. A férje, József igaz ember volt, nem akarta őt megszégyeníteni, azért úgy határozott, hogy titokban bocsátja el. Míg azon töprengett, megjelent neki álmában az Úr angyala, és így szólt: József, Dávid fia, ne félj attól, hogy feleségül vedd Máriát, mert benne fogant élet a Szentlélektől van. Fia születik majd, akit Jézusnak nevezel, mert ő váltja meg népét bűneitől. Mindez pedig azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott: Íme, a Szűz gyermeket fogan és fiút szül, és az Emmánuel nevet adják neki, ami azt jelenti: Velünk az Isten.  Amikor József felébredt álmából, úgy cselekedett, amint az Úr angyala megparancsolta neki. Magához vette feleségét.  Mt 1, 18-24
Mottó: Velünk az Isten.

Csatakiáltás

Csatakiáltás

Gott mit uns[1] –   ez a jelmondat állt nagyapám, néhai Melerski Michael derékszíján az I. világháborúban. Szó szerint ugyanazt jelenti, mint az Emmánuel, de immár nem prófétai ígéret Isten jelenlétére, hanem lelkesítő buzdítás a harcosoknak, hogy ne féljenek, hisz velük az Isten. A jelmondat újabban inspirálta a Sabaton svéd heavy metal /power metal együttest is, egy azonos nevű számra. A bibliai mondás szekularizációja halad tovább. Dübörögve, míg az, akit az angyal Máriának ígért, lábujjhegyen, diszkréten lépett a történelembe. Bővebben…

Advent III. vasárnapja “A év (2016)

2016/12/06

 

megvalto-advent-iii-vasarnapja-a-evAbban az időben: Amikor a börtönben raboskodó János Jézus tetteiről hallott, elküldte hozzá tanítványait, hogy megkérdezzék tőle: Te vagy-e az, akinek el kell jönnie, vagy valaki mást várjunk? Jézus így válaszolt nekik: Menjetek, és adjátok tudtul Jánosnak mindazt, amit láttok és hallotok: a vakok látnak, a sánták járnak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek pedig hirdetik az örömhírt. Boldog az, aki nem botránkozik meg bennem! Mikor elmentek, Jézus így kezdett beszélni Jánosról a tömegnek: Mit akartok látni, amikor kimentek a pusztába? Talán széltől hajladozó nádszálat? Vagy miért mentetek ki? Hogy finom ruhába öltözött embert lássatok? Akik finom ruhában járnak azok királyi palotában laknak! Vagy miért mentetek ki? Hogy prófétát lássatok? Igen, mondom nektek: még prófétánál is nagyobbat! Ő az, akiről azt írták: Íme, elküldöm követemet színed előtt, hogy elkészítse az utat teelőtted. Bizony, mondom nektek: Asszonyok szülöttei között nem támadt nagyobb Keresztelő Jánosnál! De még őnála is nagyobb az, aki a legkisebb a mennyek országában. Mt 11,2-11

Mottó: vagy valaki mást várjunk?

Veni, vidi, vici

Veni, vidi, vici

Kétezer év után azt hihetnénk, hogy a kérdés okafogyott. Vagy mégse? Újabban az interneten hemzsegnek a kései apokrifek, friss jóslatok, „próféciák” melyek az önjelölt „megváltó(k)” küszöbön álló fellépését ígérik. A legkülönösebbek azok, melyek az újonnan megválasztott amerikai elnököt Izajás próféciájának betöltőjeként mutatják be. Izajás 45 eredetileg a korabeli ifjú judeai király, Acház „reálpolitikája”, mely Asszíria beavatkozáshoz vezetett, ellen lépett fel. A próféta arra intette őt, majd utódját Hiszkiját, hogy az Úrban bízzon, ne kétes szövetségesében. Izajás Isten dicsőségét hirdette, és megjövendölte a Messiást, Dávid Házából. A kérdéses 45. fejezetet azonban tanítványa írta, vigasztalásul Izraelnek, mely akkora fogságban sínylődött.

A 45. fejezet „Isten fölkentjéhez” Ciruszhoz szól. Neki ígéri, hogy meghódoltatja a nemzeteket. Miért azonosulna akkor Donald Trump a perzsa királlyal? A neves kabalista, Dov Kook rabbi hasonlította Trumpot Kürosz perzsa királyhoz  aki 2500 évvel ezelőtt engedélyt adott a Babilóniába száműzött zsidóknak, hogy visszatérjenek őseik földjére, és újjáépítsék a lerombolt Szentélyt. A Tverjában élő rabbi elmondta, hogy három napon keresztül böjtölt a republikánus jelölt győzelme érdekében.

Izajás azt is mondja, hogy „Szolgámért, Jákobért, és választottamért, Izraelért, szólítottalak neveden.” (Iz 45,4) Az amerikai elnök építené újjá a jeruzsálemi templomot?

Hit kérdése?

Hit kérdése?

Nos, ez fellelkesítheti a British Israel híveit, akik az angolszászokat Izrael elveszett törzseinek tartják, és a tudomány ellenkező, tagadó álláspontját félresöprik. Ugyanők a Sziklatemplom lerombolását szorgalmazzák, ezzel sok fejfájást okozva az izraeli kormánynak, amely fegyveresekkel őrizteti az iszlám szentélyét, hogy az amúgy is állandó konfliktus a két vallás között ne mérgesedjék tovább, fenyegetve az állam biztonságát és a Világ békéjét. Mindez a mítoszok és a politika veszélyes koktélja. Amúgy a Nagy Kürosz[i] egykor meghódította a médeket, és egyesítette birodalmát a másik perzsa állammal. I. e. 559-től haláláig uralkodott a Perzsa Birodalom felett, Kürosz hazaengedte a zsidókat a babiloni fogságból, így maradandó örökséget hagyott rájuk, ezért a zsidók „az Úr felkentje”, vagy „Messiás” címmel is felruházták. Izajás jóslata valójában II. Kürosz idején beteljesedett, történelemmé vált. Nehéz belátni, hogy mi indokolja, hogy a mai politikai helyzetre alkalmazzuk. Az egyetlen ok az elbizonytalanodott nyugati polgárság félelmekkel vegyes sóvárgása az elveszett nagyság és biztonság iránt. Nos, ilyet Cirosz vagy Kürosz reinkarnációja ígérhet. vagy hívei ígérhetnek effélét, de Izajás üzenete egyértelmű: „Csak az Úrban van üdvösség és erő.” I(z 45,24).

 

2016. DECEMBER 11. (Öröm vasárnapja)

Kiss Ulrich SJ

Bővebben…

Advent II. vasárnapja A év (2016/2017)

2016/12/05
Készítsétek elő...

Készítsétek elő…

Abban az időben: Keresztelő János megjelent Júdea pusztájában, és így tanított: Térjetek meg, elközelgett a mennyek országa! Ő volt az, akiről Izajás próféta ezt mondta: A pusztában kiáltónak szava: Készítsétek elő az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit! János öltözéke teveszőrből készült, és bőrövet viselt a derekán. Sáska és vadméz volt az étele. Kivonult hozzá Jeruzsálem, egész Júdea és Jordán vidéke. Megvallották bűneiket, és ő megkeresztelte őket a Jordán folyóban. Amikor látta, hogy sok farizeus és szadduceus is jön hozzá megkeresztelkedni, így szólt hozzájuk: Viperák fajzata! Ki indított benneteket arra, hogy meneküljetek a közelgő harag elől? Teremjétek hát a bűnbánat méltó gyümölcsét! És ne higgyétek, hogy közben azt gondolhatjátok: A mi Atyánk Ábrahám” Mert mondom nektek: Isten ezekből a kövekből is tud Ábrahámnak fiakat támasztani. A fejszét ráhelyezték már a fák gyökerére: Kivágnak és tűzre vetnek minden fát, mely jó gyümölcsöt nem terem! Én csak vízzel keresztellek titeket a bűnbánatra, de aki én utánam jön, az erősebb nálam; arra sem vagyok méltó, hogy a saruit hordozzam. Ő Szentlélekkel és tűzzel keresztel meg titeket; kezében tartja már a lapátot, hogy kitakarítsa szérűjét. A búzát magtárba gyűjti, a pelyvát pedig olthatatlan tűzben elégeti! Mt 3,1-12

 

BŰNBÁNAT

BŰNBÁNAT

Mottó: Ki indított benneteket arra, hogy meneküljetek? Ugye, kicsit meghökkentő kérdés, hisz maga Keresztelő János hívja őket: Térjetek meg! Akkor mi a baj? Az, hogy nem az őszinte bűnbánat késztette őket a keresztelkedésre, hanem politikai számítás, a népszerűség keresése. Talán, remélték, hogy így jobban ellenőrzés alatt tarthatják az eseményeket, ha ott vannak, és nem hallomásból értesülnek. Így persze nem az Úr útját készítették elő, hanem a magukét, amely Jánost is, sőt végül a populista hajlamú elitet is romlásba döntötte. A próféta ezt előre látta. A látványosan az első sorokban tolongókból, éppúgy hiányzott az őszinte bűnbánat, mint a rendszerváltás első éveiben tüntetően templomba járó tanácselnökökből.

Szeretem, ha szeretnek

Szeretem, ha szeretnek

A képmutatás azonban nem a mindenkori elit előjoga. Mi is áldozatul eshetünk. Tartsunk hát lelkiismeret-vizsgálatot! Miért is megyek évente kétszer, nagyböjtben és adventben gyónni? Mert előírás? Mert családom elvárja? Mert feleségem noszogat? Mert gyerekeim a katekizmusban ezt hallják, és kellemetlen kérdéseket tennének fel? Mert hagyomány? Nincs semmi baj, ha mindezek egy lökést adnak. De ha nincs bűnbánat, a szentség mit sem ér, és nem érdemli meg nevét! Jobb, ha Lélekkel keresztelkedünk, Lélekben megújulunk, mint ha csak kipipáljuk a kötelezettséget. Itt az alkalom. És akkor talán karácsony sem a kényszer-ajándékozgatás éves karneválja lesz, hanem őszinte megtérés: válj kicsinnyé, ahogy Isten is kicsivé tette önmagát!

 Ui. Influenza miatt csak utólag tudtam feltenni ezt a posztot, Mindenkitől elnézést kérek!

 

  1. DECEMBER 04.

A KOCKA EL VAN VETVE – CRASSUS ÉS TRUMP MEG A TÖBBIEK

2016/12/04
.. ÉS SÁRBA HULLOTT

… ÉS SÁRBA HULLOTT

Alea iacta est. („A kocka el van vetve”), mondta Julius Caesar  Kr. e. 49január 10-én, amikor seregével átlépte a Rubicon folyót. Alea iacta este – mondhatta volna Trump elnök megválasztása alkalmából, ha a római mintakép jelen lenne repertoárjában. S mondhatjuk majd január 20-án, mindnyájan a nyugati civilizációban. A média már most hátborzongva emlegeti a világvégét. A német Der Spiegel relativizálta a liberális Armageddont: „Annak a világnak (vége), ahogy ismerjük.” Szóval, nem a világé, hanem „csak” az övéké. Bár csak az utókor adhat majd végleges választ, hogy november 9-én valóban átléptük-e vele a Rubicont. Mert mi is történt Kr. e. 49-ben?

Az abban az időben érvényes római törvény szerint hadvezér csak serege nélkül léphette át a folyót, amely akkor Itália határának számított. Az átkeléssel Caesar nyílt kenyértörést vállalt a Szenátussal, a polgárháború elkerülhetetlenné vált, tehát nem volt visszatérés, a folyó átlépésekor Caesar elindult az egyeduralom – vagy a bukás – felé vezető úton. Nos, a párhuzamok feltűnőek. Igaz, itt nincsenek harcedzett veteránok, akik vezérük mögé állva a Köztársaság megdöntésére készülnek. De a választás éjszakája nem egy izolált jelenség, előzmények nélkül, hanem egy folyamat kiemelkedő jelképes eseménye. Ma senki sem érzi, hogy Donald Trump egyeduralomra törne – ez még elképzelhetetlen – de a köztársasági modell hitele végzetesen romlott, azaz a romlás egy újabb csúcsot ért el ahonnan nagyon úgy tűnik, nincs visszaút. Nem a történelmi különbségek a figyelemreméltók, hanem a párhuzamok.

Tom Holland

Historian Tom Holland has adapted  Homer, Herodotus, Thucydides and Virgil for BBC Radio. His other history books include RubiconPersian Fire and The Forge of Christendom

Érdemes elolvasni Tom Holland nagyszerű tanulmányát „Rubicon. The Triumph and the Tragedy of the Roman Republic.[1] Nem elégszik meg az események elmesélésével, hanem megérteti velünk, miért jutott a Köztársaság 705. évében visszafordíthatatlanul zsákutcába, melyből csak egy kiút volt – a pusztulás mellett – a diktatúra. Igaz, Caius Julius Caesart a köztársaság hívei megölik, de ennél többre, a köztársaság megújítására már nincs energiájuk, sőt Holland szerit még ötletük sem. A reformot paradox módon unkaöccse és fogadott fia Octavianus, a későbbi Augustus, a Magasztos hajtotta végre. Úgy sikerült egyeduralmat létrehoznia, hogy a szenátus és a nép a hagyományok és a római nagyság megmentőjeként fogadta el. Ehhez azonban önfegyelemre és alázatra volt szükség. Ennek a jelek szerint Mr. Trump meglehetősen híján van. Ő inkább a Cézár az egyeduralomba vezető útját egyengető triumvirátus másik tagjának, Crassusnak a lelki örököse, aki azzal hivalkodott, hogy Róma leggazdagabb embere. A pártusok elleni harcban esett el, nem éppen hősiesen, inkább szégyenletesen. Mr. Trump jó, ha óvakodik a Közel-Kelettől.

rubiconA valódi probléma nem az, ki játssza majd el Cézár, Antonius vagy Augustus szerepét az előttük kibontakozó drámában.  A valódi probléma az, hogy az elnöknek és utódainak ugyanazokkal a problémákkal kell megküzdeniük: az államalapító nép kisebbségbe szorult saját országában és ezt nem fogadja el. Gyűlölik a krízis vámszedőit – akkoriban publicaninak hívták őket – és félnek a bevándorlóktól. Rajonganak a „populares”-ekért, azokért a politikusokért, akik a nép kegyére vadásztak. Ma populistáknak nevezzük őket és az elit éppúgy fintorogva utasítja el őket, mint egykor Rómában. A Gracchusok javítani akartak a nép sorsán, mint Obama, de az elit gyűlölte őket. Hát itt tartunk. S ma már át se kell gázolni a folyón. Hidakat vernek.

Mária Rádió – Jegyzetek – 3,5’ röpirat az etikáról 103 (2016.12.08.) ALEA IACTA EST

[1] https://en.wikipedia.org/wiki/Rubicon:_The_Last_Years_of_the_Roman_Republic