Tovább a tartalomra

4th Sunday of Advent (2018)

2018/12/13

The Joy of the Fetus

Mary set out and traveled to the hill country in haste to a town of Judah, where she entered the house of Zechariah and greeted Elizabeth. When Elizabeth heard Mary’s greeting, the infant leaped in her womb, and Elizabeth, filled with the Holy Spirit, cried out in a loud voice and said, “Blessed are you among women, and blessed is the fruit of your womb. And how does this happen to me that the mother of my Lord should come to me? For at the moment the sound of your greeting reached my ears, the infant in my womb leaped for joy. Blessed are you who believed that what was

spoken to you by the Lord would be fulfilled.” Lk 1:39-45

 

Rejoyce!

the infant in my womb leaped for joy the last three weeks we meditated on the question what we should do in order to prepare the coming of our Lord? Our guide has been John the Baptist. And behold, now as we savor the good news and our worries are being replaced by limitless joy, it is again the Baptist who greats us. The fetus which cannot speak yet and which is still hidden, starts speaking, it rejoices. For him it’s already Christmas. And behold the two to be born prepare themselves together to come into the world trusting the love of their mothers. Well, we also will be happy if we jubilate with John and the women. Let’s not worry anymore what should be done but let’s celebrate in a self-forgetful manner, just as kids and expectant mothers do.

Forth Sunday of Advent 23rd of December 2018

Reklámok

Third Sunday of Advent (2018)

2018/12/11

Baptism with fire

The crowds asked John the Baptist: “What should we do?” He said to them in reply, “Whoever has two cloaks should share with the person who has none. And whoever has food should do likewise.” Even tax collectors came to be baptized and they said to him, “Teacher, what should we do?” He answered them, “Stop collecting more than what is prescribed.” Soldiers also asked him, “And what is it that we should do?” He told them, do not practice extortion, do not falsely accuse anyone, and be satisfied with your wages.” Now the people were filled with expectation, and all were asking in their hearts whether John might be the Christ. John answered them all, saying, “I am baptizing you with water, but one mightier than I is coming. I am not worthy to loosen the thongs of his sandals. He will baptize you with the Holy Spirit and fire. His winnowing fan is in his hand to clear his threshing floor and to gather the wheat into his barn, but the chaff he will burn with unquenchable fire.” Exhorting them in many other ways, he preached good news to the people. Lk 3:10-18

SHARING

“What should we do?” – Last week we have given a clear answer to this instruction: “Prepare the way of the Lord!” Beyond that, “the winding roads shall be made straight, and the rough ways made smooth”. In other words the question “what should we do” really seeks an answer to the question: ”How do we straighten roads?” What does it mean that “hills shall be made low”?  – We do interpret these commands as an order of solidarity given to the people who are expected to fill in the trenches that separate us. It is also a call to the members of the global economy to stop dig new ditches and to stop creating new mountains. It is an invitation to be content with their earnings, meaning to be satisfied with a fair share of the surplus value they create. In still other words the suggestion to the members of the elite refers to what they shouldn’t do rather than to what they should do. Those with political power should stop corruption. This is how the order to abstain from extortion translates into modern day language. And those who are baptized with fire will find it easier to do so….

Third Sunday of Advent – 16th of December 2018

 

Second Sunday of Advent (2018)

2018/12/08

PREPARATION

In the fifteenth year of the reign of Tiberius Caesar, when Pontius Pilate was governor of Judea, and Herod was tetrarch of Galilee, and his brother Philip tetrarch of the region of Ituraea and Trachonitis, and Lysanias was tetrarch of Abilene, during the high priesthood of Annas and Caiaphas, the word of God came to John the son of Zechariah in the desert. John went throughout the whole region of the Jordan, proclaiming a baptism of repentance for the forgiveness of sins, as it is written in the book of the words of the prophet Isaiah: A voice of one crying out in the desert: Prepare the way of the Lord, make straight his paths. Every valley shall be filled and every mountain and hill shall be made low. The winding roads shall be made straight, and the rough ways made smooth, and all flesh shall see the salvation of God.”

Lk 3:1 – 6

In his footsteps

Prepare the way of the Lord – could be the succinct summary of the essence of Advent. Its’ prefiguration would be then John the Baptist who did substantial work to prepare his Master’s way. He is the Father’s envoy before Jesus became the Envoy with majuscule. He is also the predecessor inasmuch as he also started his vocation by preaching repentance. Yet Jesus preached over and above repentance the good news. As we take over his heritage and follow in his footsteps in our Advent we cannot stop where John did but continue rather where Jesus handed over his mission to his disciples. The preparation however cannot be missed. We cannot announce the Kingdom of God as long as we have not repented.

Otherwise the current historical situation is similar to the one prevailing at Jesus’ time. This or that prince believes he is the ruler. Yet let’s just think about it. Would anybody ever hear about Herodes, Philip or Lysanias if they had not happened to “rule” at the time of Jesus? Even the powerful Pontius Pilate would be unknown to us if he were not mentioned in our Credo. The same applies to the high priests. Let’s not bother therefore about all the Herodeses, Philips and Lysaniases in the world, celebrated in the media. They are not medium of the good news but random bystanders and forgettable. We should however care about the roads to be make straight. This is our duty and mission.

Second Sunday of Advent, 08-12-2018

 

2018 Karácsony_ünnepi mise

2018/12/06

Kezdetben volt az Ige

Kezdetben volt az Ige. Az Ige Istennél volt, és Isten volt az Ige. Ő volt kezdetben Istennél. Minden őáltala lett, és nélküle semmi sem lett, ami lett. Őbenne élet volt, és ez az élet volt az emberek világossága. A világosság a sötétségben világít, de a sötétség nem fogadta be.  Az Ige az igazi világosság volt, amely a világba jött, hogy megvilágosítson minden embert. A világban volt, és a világ őáltala lett, de a világ nem ismerte fel őt. A tulajdonába jött, de övéi nem fogadták be.

Befogadás

Mindazoknak azonban, akik befogadták, hatalmat adott, hogy Isten gyermekei legyenek; azoknak, akik hisznek benne, akik nem vér szerint, nem a test kívánságából és nem is a férfi akaratából, hanem Istentől születtek. És az Ige testté lett, és közöttünk lakott. Mi pedig láttuk az ő dicsőségét, mely az Atya egyszülöttjének dicsősége, telve kegyelemmel és igazsággal.  Jn 1,1-18 Bővebben…

Szent Család vasárnapja “C” év (2018)

2018/12/06

A templom

Mottó: Visszafordultak Jeruzsálembe

Jézus szülei minden évben fölmentek Jeruzsálembe a húsvét ünnepére. Amikor Jézus tizenkét éves lett, szintén fölmentek, az ünnepi szokás szerint. Az ünnepnapok elteltével hazafelé indultak. A gyermek Jézus azonban Jeruzsálemben maradt anélkül, hogy szülei észrevették volna. Abban a hitben, hogy az úti társaságban van, már egy napig mentek, amikor keresni kezdték a rokonok és ismerősök között. Mivel nem találták, visszafordultak Jeruzsálembe, hogy ott keressék. Három nap múlva találtak rá a templomban, amint a tanítók közt ült, hallgatta és kérdezgette őket. Akik csak hallgatták, mind elcsodálkoztak okosságán és feleletein. Amikor a szülei meglátták őt, nagyon meglepődtek. Anyja így szólt hozzá: Gyerekem, miért tetted ezt velünk? Lásd, atyád és én bánkódva kerestünk téged. Ő azt felelte: Miért kerestetek? Nem tudtátok, hogy nekem Atyám dolgaiban kell lennem? Ám ők nem értették, mit akar ezzel mondani. Akkor hazatért velük Názáretbe, és engedelmes volt nekik. Szavait anyja mindig megőrizte szívében. Jézus pedig növekedett bölcsességben, korban és kedvességben Isten és az emberek között. Lk 2,41-52

 

Mottó: Visszafordultak Jeruzsálembe. – Első pillantásra az írás csak arról tudósít, hogy Jézus szülei visszatértek Jeruzsálembe, miután nem találták fiúkat a karavánban. Az elbeszélés azonban további érdekes részleteket tartalmaz. Egyfelől Mária és József csak egy napig mentek hazafelé, amikor feltűnt a gyermek hiánya. Logikusan egy nap alatt tették meg a visszautat is. Lám Lukács mégis arról tudósít. hogy három nap múlva találtak rá a templomban.

Te hol keresnéd?

Hol keresték hiába két napig? A szálláshelyen? Hol keresnek kétségbeesett szülők egy elveszett gyermeket? Manapság a rendőrséghez fordulnának, de akkoriban ilyen nem is volt. Miért nem keresték rögtön a templomban? Hol veszett nyoma, hol szakadtak el egymástól? Minden jel arra mutat, hogy nem hagyták a templomban, és az is valószínűsíthető, hogy nagy bizalommal voltak iránta. Nem féltették, hisz tizenkét évesen már a közösség teljes tagú tagjának számított. Az is elgondolkodtató, hogy a gyermek sem hiányolta szüleit. Kinél szállt meg az éjszaka? Ki adott neki vacsorát? Vagy étlen-szomjan maradt volna? Minél jobban töprengünk mindezen, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy a szülő s gyermekük viszonya akkoriban nagyon más volt, mint ma. És ezen túlmenően Jézus és a szentszülők viszonya még rendhagyóbb volt. De ez csak akkor derült ki, amikor Jézus visszakérdezett: Miért kerestetek? És mi miért keressük? S hol? Jó volna mindezt megőrizni szívünkben, ahogy Mária tette! És éljük át a történetet, akár a gyerek, akár a szülők szerepében. E lelkigyakorlat az önismeret iskolája

2018. DECEMBER 30. SZENT CSALÁD VASÁRNAPJA – „C” ÉV Lk 2,41-52

Megtalálhatod az aznapi olvasmányt és kommentárt: https://ewtn.hu/

1ST SUNDAY OF ADVENT 2018 (C YEAR)

2018/12/04

signs in the Sun

Jesus said to his disciples: “There will be signs in the sun, the moon, and the stars, and on earth nations will be in dismay, perplexed by the roaring of the sea and the waves. People will die of fright in anticipation of what is coming upon the world, for the powers of the heavens will be shaken. And then they will see the Son of Man coming in a cloud with power and great glory. But when these signs begin to happen, stand erect and raise your heads because your redemption is at hand. Beware that your hearts do not become drowsy from carousing and drunkenness and the anxieties of daily life, and that day catch you by surprise like a trap. For that day will assault everyone who lives on the face of the earth. Be vigilant at all times and pray that you have the strength to escape the tribulations that are imminent and to stand before the Son of Man.”  Lk 21:25-28, 34-36

Lights hide the Light

There will be signs in the sun, the moon, and the stars, – in order to see them, we have to raise our heads. Now today in most of our cities you will look in vain in the stars – light pollution impedes us to see anything else than our own light-production. Yet as a compensation we decorate our national flags with exactly these heavenly bodies. The United States and the EU adopted the stars, Islam the moon and Japan the Sun. The powerful compete now in space and expropriate heaven as they did earlier with islands and even continents. Bővebben…

ÁDVENT 4. VASÁRNAPJA “C” ÉV (2018)

2018/11/30

Örvendezve felujjongott méhemben a magzat!

A MAGZAT ÖRÖME

Az angyali üdvözlet után Mária útra kelt, és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Belépett Zakariás házába, és köszöntötte Erzsébetet. Amikor Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, szíve alatt felujjongott a magzat, s a Szentlélek betöltötte Erzsébetet. Hangos szóval így kiáltott: Áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcs! Hogyan lehet az, hogy Uram anyja jön hozzám? Mert íme, amikor fülembe csendült köszöntésed szava, örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Boldog vagy, aki hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked! Lk 1, 39-45

Ujjongjatok!

Mottó: örvendezve felujjongott méhemben a magzat! Az elmúlt három vasárnap azon töprengtünk, mit tegyünk, hogyan készüljünk Urunk befogadására? Úti kalauzunk a Keresztelő volt.  S lám, most, amikor először ízlelgethetjük az örömhírt, a gondterhelt aggódás helyébe a korátlan öröm lép, ismét Keresztelő János fogad minket! A magzat, mely még nem tud beszélni, mely még rejtve van, „megszólal”, ujjong! Neki már karácsony van. S íme, együtt készülnek a világra, édesanyjuk szeretetére bízva. Nos, mi s boldogok leszünk, ha Jánossal és az asszonyokkal ujjongunk. Ne legyen többé gondunk, hogy mit is tegyünk, hanem ünnepeljünk önfeledten! Ahogy csak a gyermekek és a kismamák tudnak!

 

2018. DECEMBER 23. ADVENT 4. VASÁRNAPJA – „C” ÉV

Meghallgathatod/megnézheted a Bonum TV-n is!  Megtalálhatod az aznapi olvasmányt és kommentárt: https://ewtn.hu/