Je ne suis pas Charlie – időszerűtlen hitvallás
Kitűznéd?
Egykor egy amerikai elnök a szabadság jelszavává tette szállóigévé vált hitvallását: „Ich bin ein Berliner”. Mindenki tudta, hogy ez sem származási- vagy lakhelyet, sem illetőséget nem jelölt meg, hanem egyértelmű ideológiai álláspontot. Valójában Kennedy vallomást tett, kiállt egy fenyegetett város mellett, a szabadság mellett. Senkinek sem jutott eszébe, hogy ellenszózatként kijelentse: Nem vagyok berlini. Én azonban ma kimondom: Nem vagyok Karcsi... Je ne suis pas Charlie. Persze nem lenne okos gomblyukamra tűzni az ellen-kitűzőt, mert a sok szabadságszerető tüntető egyike-másika még megverne. Jobbik esetben. Mert toleránsak.
Elemzés helyett érzelmek
Nyelvtanilag a tegnap óta divatos „Je suis Charlie” annyit jelent mint „Ich bin ein Charlie” (Németül: Karlchen…), és állítólag a szolidaritás jele a szólásszabadság mellett. Bármely tévécsatornát kapcsoljuk be, bármely nyelven, ugyanazok a képek, ugyanazok a nyilatkozatok. Már ez is kissé megingatja bizalmamat a szólásszabadságban. Tényleg Ausztráliától Koppenhágáig mindenki mindenben egyetértene? Nekem ez valahogy gyanús. Nincs ellenvélemény?
Félreértés ne essék, a gyilkosság gyilkosság marad, nem lehet mártíromsággá stilizálni, még ha a merénylő testvérpár ezzel az illúzióval is ment a halálba. Azt se vitatja józan ember, hogy a piaci vásárlók, a túszok, legyilkolása nem igazolható semmiféle ideológiai diskurzussal. Ők áldozatok, nem vértanúk. De az újságírók sem vértanúk, akárhogy is próbálják a kollégák azzá szépíteni őket. Ők ismerték a kockázatot, ami a folyamatos provokációval jár. Az talán kevésbé világos, tudták-e, hogy uszításuknak ártatlan áldozatai is lesznek, toleráns emberek, akik nem gyűlölködnek másképp gondolkodók ellen, mint feltehetőleg a ma megölt bevásárlók voltak. Feltehetően a vendetta, a bosszú újabb és újabb áldozatokat követel majd. A karikaturisták ezt nem tudták volna? Akkor jobb esetben Jézus szavaival „nem tudták, mit cselekszenek.” A tulajdonosok viszont, akik a mai napon egymillió példányt adtak el a lapból, a szokásos mennyiség húszszorosát, nagyon is tudták, de nem bánják, mint ahogy a fegyverkereskedők sem siránkoznak a háborúk áldozatai miatt.
A Charlie vagyok kitűzők hordozói pedig fontolják meg, hogy a francia mondat azt is jelenti: Követem Charliet. Tényleg? A halálba is? A pr-kampány kiötlői hideg számítók. Ők a gyűlölködés nagykereskedői, sőt exportőrei is. Igaz rájuk persze a mondás is: Aki szelet vet, vihart arat.
Ulrich Blog 
Végre nem vagyok egyedül a véleményemmel. Mármint végre olyasvalaki is leírja, akinek a szava picit több, nagyobb, hangosabb az enyémnél…. Na és még valami! Már csak azért sem vagyok “csárli” mert nem gúnyolom ki vallások vezetőit, nem igyekszem nevetség tárgyává tenni – kiforgatni – azok tanításait, híveit, eszméit! – Amikor ez a butaság megjelent abban a pillanatban oda kellett volna állnia valamely francia és/vagy európai vezetőnek és nyugalomra inteni, valamint felhívni a figyelmet erre. De nem tették. Fontosabb volt az, hogy “átlagembernek” ne kelljen elmagyarázni mit is jelent ez valójában. Az “átlagember” ilyenkor együtt érez, hiszi, hogy minden jó ami az együttérzés és az összefogás mentén elhangzik. Nem is gondolkodik. Évtizedek alatt elintézték neki, hogy újra érzelem vagy ha úgy tetszik “ösztön lény” legyen, és ezen keresztül akár meg is vezethető… Ilyen a nép. …és ilyenek a vezetői.
Kedves Sándor !Nagyon tetszett a hozzászóása.Főleg abban értek egyet,hogy”Évtizedek alatt elintézték…” Igen,igen, szerintem is ez történt !
Már kezdtem magamat deviánsnak érezni, amiért nem vagyok Charlie.
Annyiban kiigazítanám Sándor hozzászólását, hogy de igen, figyelmeztették többször is a kiadót – állítólag francia kormányzati körökből is – hogy az amúgy is feszült hangulatot ne fokozza az iszlám gúnyolásával.
Az erőszak és brutalitás persze semmire nem megoldás, de aki nem ért a figyelmeztetésből, aki csak azért is meg akarja mutatni, annál bizony előfordulhat, hogy a temetése után diskurálnak majd emberek arról, hol a sajtószabadság, a szabad vélemény nyilvánítás határa vagy éppen mi választja el a valláskritikát a vallásgyalázástól.
Az a gondom, hogy nem kellene a gúny-t és a humor-t keverni, összemosni. Gúnyolni valóban nem tisztességes a más ember vallási elköteleződését, de a humor, az szerintem belefér.
Más: Nem a francia szatirikus lap ment az Iszlám államba az újságjával, hanem az iszlám érzelmű ember él egy keresztény földrészen, és olvasott egy szatirikus lapot, amelyik nem csak az iszlámot, hanem a kereszténységet, Franciaországot is tolla hegyére tűzte. Ezek szerint ha valaki erőszakot követ el egy iszlám országban, mert megsértik keresztény érzületét, akkor ez erkölcsileg/jogilag igazolható? Hős lesz a szemünkben?
Más: Már Pistikét sem dicsérjük meg, ha azért veri meg a testvérét, mert gúnyolódik rajta! Uraim! Felnőttek vagyunk!
Szuts – Azt azért kevesen tudják hogy sokkal kevesebbért anno kirúgták az egyik munkatársukat, mert az Sárközy fiáról és a zsidó párjáról élcelődött… És most is letartóztattak egy francia humoristát, igaz ő is bevándorlók sarja. Szóval a kettős mérce megvan.
De nemrég Donyeckban szétlőttek az ukrán katonák egy civil, menetrend szerinti járatott. Legalább 10-en meghaltak, köztük gyerekek is. Erről hol vannak a hisztériás cikkek?
Igen, a szólás szabadsága nem egyenlő a gyalázkodás szabadságával! Ez nem menti fel az elkövetőket természetesen!
Nem értek teljesen egyet. Az ellenpropaganda (“Je ne suis pas Charlie”) nagyon is megjelent. A közösségi médiumokban (facebook, twitter, tumblr stb.) például futótűzként terjed egy bejegyzés, amely a támadók által meggyilkolt muzulmán rendőrt állítja be igazi mártírnak: “I am not Charlie, I am Ahmed the dead cop. Charlie ridiculed my faith and my culture and I died defending his right to do so. Jesusi Ahmed.” Szerintem ebben a gonosz ügyben nincsenek mártírok, csak tragikus kulturális különbségek. Az iszlám vallás egy jelentős része még a maga “felvilágosodása” előtt áll. Szíriában és Irakban most élik a maguk Szent Bertalan éjét. Nincsenek rá eszközeik, hogy hasonlóan szofisztikált választ adjanak a gúny fegyverére. A francia kultúrának viszont szerves része a szatíra, mindenféle fanatizmus szembeni. Voltaire szellemében: “Pour savoir qui a réellement le pouvoir, demandez-vous de qui on ne peut pas parler.” Egy francia ismerősöm írja ezzel kapcsolatban: “Charlie Hebdo never ridiculed the Muslim faith and culture. It was a satirical newspaper. Doing satirical cartoons of every religion and everything was their job. They were talented and funny guys. They spent their life fighting against racism and fundamentalism. We needed them in our democracy.” Ez tehát a tragikus kulturális különbség. Egy újabb keletű karikatúra nagyon világosan rámutat erre: “Ceci n’est pas une arme de destruction massive (egy toll képe). Ceci n’est pas une religion (egy gépfegyver képe).
Láttam jó pár “karikatúrát” ettől az “újságtól”. Ez nem szatíra, bármennyire annak próbálják beállítani (mint ahogy egy gyerek kék-zöldre verése sem nevelés a részeges apa részéről). Amit a francia rajzolók csináltak, az a legalantasabb, legaljasabb megalázása volt minden vallási értéknek. És nem, ők nem a fundamentalizmus ellen harcoltak, hanem a vallások ellen. Kevés szó esik róla, de a kereszténységet talán még jobban gyalázták mint a muszlim vallást. És nem a keresztény fundamentalizmust, hanem a legalapvetőbb keresztény tanításokat és értékeket.
Kedves Hojdák Gergely! Nem tudom, látta-e csak akár egyik címlapját is ennek a híres (de inkább hírhedt) Charlie-nak? Mert akkor nem értene egyet azzal a francia ismerősével sem, hogy ez egy SZATIRIKUS lap lenne. Ez egy FÖRMEDVÉNY, GÚNYSZENNY. A jó kedélyű, humoros, csipkelődős véleménymondást magam is különösen szertetem. De! Amit a “Karcsika” tett, az túl megy minden normális erkölcsi határon. Mindenkinek joga, sőt (!) kötelessége elmondani, ha elítélendőt, téveset lát. Ugyanakkor tekintetbe kell venni másnak az érzéseit, hitét, erkölcsi normáit, s az ellenvetést MINDENFÉLEKÉPP ELFOGADHATÓ MÓDON BEMUTATNI, NEM ALPÁRIASAN KIGÚNYOLNI. Mert azzal nem “segíti a megvilágosodást”, hanem épp ellenkezőleg! A tévedésekre, hibákra rá kell mutatni, figyelmeztetni, de semmiképp sem szabad sértegetni.
“A francia kultúrának szerves része a szatira,mindenféle fanatizmussal szembeni.”- irja Gergely.
Hát az lehet, de azért az óvatosság,egy kis tolerancia és egy kis alázat egy más kulturával szemben is lehetne a magasabbrendű európai gondolkodás része. A szatirikus lap rendszeresen ábrázolta irónikusan Mohamedet.miközben óriási iszlám közösséget engedett be az országba és többnyire elvégeztette velük az alantasabb munkákat. Számtalan megaláztatásban volt része a muszlimoknak más területen is. Nem fogadták be a tanultakat sem.Nem is csoda,hogy már nem is akarnak integrálódni.Tudjuk Kuncz Aladár: “Fekete kolostor” c.művéből, hogy van a francia kulturában hagyománya a más népek lenézésének. Volt már 2o11-ben is egy figyelmeztető bombatámadás a lap szerkesztősége ellen, tehát tudhatták,mivel “játszanak”. Tudniuk kellett volna, hogy általában a muszlimok nem szeretik ábrázolni Mohamedet,mert azt bálványimádásnak tartják,hiszen ő ember volt.Allahot kell imádni – tartják. Hogy mégis vannak Mohamed ábrázolások? Vannak,de kevés és tisztelettel teliek,nem szatirák. Miért kell egy vallás erkölcsi példaképéből karikaturát csinálni ?? Miért nem tudták, hogy pld. egy régebbi arab filmen Mohamedet árnyéknak ábrázolták a fentiek nevében. Csak nem a felsőbbrendűség hamis,cinikus tudata a vakmerőség oka?
Persze nem kizárt a sunyi politikai cél, és a háttérben mozgatók tudatos heccelése sem,felhasználva e kényes témát ! Jelszó : Uszulni a moszlimokra,mert lám-lám.
Vigyázó szemeteket Párizsra vessétek ! Nem lehet a hazai cigányokat sem minden havi rádiókabaréban tolvajnak,hazugnak, ostobának beálítva “kiröhögtetni” a legkisebb többszörös szintjére nevelt tömeggel, mert egyszer elérik számbeli fölényüket itt-ott és akkor aztán …lesz itt egy-egy városban akár Detroit is. Szerencsére a “Virtuózok” c.műsor bemutatta,hány tehetséges,szorgalmas cigánygyermek van és ezek szerint lehet. Lehet,mert ő is felebarátunk.
Nagyon tetszik.
Szerintem ezek a viták leginkább csak a köztünk, Európa lakói közt levő kulturális (politikai) különbségeket tükrözik. Egyéb vonatkozásban megegyezünk abban, h az ilyen cselekményeknek a puszta szándéka is bűncselekmény, amelynek a minősítésére Európa országaiban általában megáll az aljas indok minősítés. Szerintem ennek kéne az elsőnek lenni és ennek kéne a legnagyobb hangot adni, és annak a demokratikus intézményrendszernek, amelyet mégiscsak Európa lakói teremtettek izzadmányos és szintén véres történelmük során. Tht. : a gúnyolódók ellen több eljárás folyt honukban. Valahogy már tudatossá kéne tenni, hogy demokráciákban ezeknek a processzusoknak elsőbbsége van. Ezen túlmenően lehet kulturális, vallási ügyekben vitázni, de aki ide betelepül az (nyilván, gondolom naivan) értékrendet is választ. Értékrendet, amiben itt belefér Charlie Hebdo, vagy, ha mégsem, ezt majd eldönti a tekintetes bíróság. Olyan embereknek szava sem lehet ilyen kérdésekben, akik halomra; 10 – 100 ezrével ölnek keresztényeket (pedig azoknak nyilván meg sem fordul a fejükben, szegényeknek, hogy gúnyolódjanak) és más vallásúakat, de muszlim politikai ellenlábasaikat is(az is “érdekes”, h ez sokkal kisebb visszhangot kelt). Ne keverjük ezt már vallásközi vitákkal. Ez számukra csak hivatkozási alap. Ölni, pusztítani, rabolni, teret nyerni ahol csak lehet. Ezek sokkal inkább a modern kor tatárai. Az iszlám csak hivatkozás. De legyőzni, eredményesen fellépni ellenük hosszútávon – ami pedig Európa számára életbevágó – csak együtt lehet az iszlám békés követőivel. Mondjuk azt nem tudom, h ez megkönnyíti- e a dolgot.
Ja! viszont szégyen szemre nekem is átfutott az a sötét gondolat, amit Csalótzky Annamária permalink
2015/01/10 03:48 megpengetett, h ” nem kizárt a sunyi politikai cél, és a háttérben mozgatók tudatos heccelése sem,felhasználva e kényes témát !”
Úgy viszont nehezebb az ügy. Akik a háttérben esetleg ilyesmit kavarnak, azok aligha jobbak ezeknél a gyilkosoknál.
JE SUIS a “noname” palestine child killed by israeli soldiers.
Nekem tetszik a cikk!
Csak hiányolok belöle valamit, mert itt nem csak a karikaturákról van szó hanem sokkal többröl. Mi Europaiak be sorakoztunk az USA és az Izrael mögé amikor is megyünk az arab országokba gyilkolni és nem csak “katonákat” hanem nöket és gyermekeket és ezt az interneten követheti bárki élöben(vagyis felvételröl) ami szerintem nagyon pervez.
De ezt valakik igy akkarják, hogy elhitessék velünk ez igy van rendben a sajtó sokszor már meg sem emliti, hogy ha 100-200 embert(nöket, gyermekeket) meggyilkolnak valamelyik arab országban. Europába özönlenek a menekültek ezzekböl a szét bombázot( a demokrácia nevében) országokból és egyszerüen csak élni akkarnak és nem akkarnak ugy élni, hogy éjjel- nappal bombázák öket. De ezzek az emberek között akik Europába menekülnek nagyon sok olyan férfi van akinek gyermekeit és feleségét meggyilkolták nos ezzek az emberek bosszut esküttek, vagyis nem csak a karikaturákról van itt szó hanem a bosszuról is.
Ès ezzen nincs mit elcsodálkozni addig amig “mi” megyünk az Ö országaikba gyilkolni Ök is jönnek ide hozzánk. Ha pl. Palesztiniában meghalnak Abdulok, Abanok, Adhamok, Alimok miért nincs a sajtóban benne pl. ” Én is Baschar vagyok” – Isten nyugosztalja a halottakat, és éltesse az élőket!
Megnéztem az inkriminált hetilap honlapját, és egyéb képeiket, hát bizony mi katolikusok is kapunk ezektől aztán rendesen, a pápát is nagyon mocskolják!! A HVG karácsonyi “harácsony” címlapja eltörpül ezekhez, eléggé moslék, “liberós” szennylap ez. Csak mi kultúráltan köpünk egyet rájuk és továbbmegyünk, köhög a bolha, nem a mi súlycsoportunk ez az ellenfél. Az arabok keményen bosszúállók, erre bizony ráfaragtak!
Már nagyon rég olvastam ennyire fájdítóan buta gondolatmenetet. Gratulálok hozzá!
számomra is visszataszító mindenféle gondolatmenet, ami ok okozati viszonyba próbálja állítani a történteket és logikai kapcsolatot próbál meg keresni a tömegmészárlás és a provokáló rajzok készítése között. ugyanezen logika mellett a megerőszakolt nők is maguknak köszönhetik a történteket, hiszen a miniszoknyával, a kihívó öltözködéssel szándékosan provokálják a férfiakat, sőt egyenesen lehet arra várnak, hogy valaki csak úgy szó nélkül hanyatt vágja őket. de hogy egy kis politikai vonatkozást is belevigyek, a 2006-os tüntetések kilőtt szemű mártírja is magának köszönheti, hiszen mondták a rendőrök, hogy mindenki oszoljon. ha akkor szépen szót fogad és hazamegy nem lövik ki a szemét, ugye? érdekes módon, akkor a fideszesek elképesztően fel voltak háborodva az ilyen véleménytől, most viszont jellemzően ők azok, akik a primitív fanatizmus fenyegetése helyett inkább azt szeretnék elemezgetni, hogy mennyi csúnya dolog volt mocskolódó rajzokat készíteni, mindezt a szólásszabadságra hivatkozva…
Tehát kedves László, az ön fájdítóan buta gondolatmenete az, hogy nincsen ok-okozati viszony a tömegmészárlás és a provokáló rajzok készítése között. Tehát éppen csak véletlenül bementek oda, és mészároltak egyet. Aha.
Ön szerint nincsen összefüggés a megerőszakolás ténye és a kihívó viselkedés mint provokáció között, holott ez tudományosan bizonyított tény, ha nem is egyenesen ok-okozati viszony.
Aha.
Azt viszont hogy a 2006.-ban a 10.23. -i fideszes megemlékezésre rászorított tüntetőket-ünneplőket végigverte a karhatalom, idős embereket bántalmaztak, szemet kilőttek, viperáztak, stb, azt egyenesen magától értetődőnek találja, sőt maguknak köszönhetik?!
Háromból háromszor nem volt szerencséje, ön igen peches alak!
kedves Béla!
nem kihívóan viselkedő nőket éppúgy erőszakolnak meg szerte a világban, mint kihívókat.
ez sosem lehet kifogás.
nem tudom, milyen (ál)tudományos bizonyításra gondol, de komolyan vehető tudományos körben felháborodva hajtanák el, ha ilyet állítana.
Bélám te az elemi szövegértésre is alkalmatlan vagy, ülj vissza az iskolapadba ahelyett, hogy másokat butázol le.
Lehet azt mondani, hogy nincs összefüggés a rajzok, és a megtorlás között, de a tapasztalat, azt mutatja, hogy azt szokták pofán csapni aki nagyon hőbölög, még ha legtöbben nem is tartjuk elfogadhatónak ezt a fajta megoldást. Szóval ne keverje a szezont a fazonnal, mert az összefüggés létezik, maximum számunkra nem elfogadható. És akkor szokták jó esetben azt mondani a meggyepált jóembernek: miért nem fogtad be a szád?
Molnár Zsuzsanna
január 7., 23:10 ·
Nem szoktam itt sem politizálni, sem ilyen jellegű véleményt nyilvánítani, de most kivételt teszek.
Mélységesen elítélem az erőszak minden formáját. A terrortámadásokat is. A párizsit is. De mióta tartozik a szólásszabadság kategóriájába az, ha emberek hitét, vallását kigúnyolják, nevetség tárgyává teszik? Mondom mindezt úgy, hogy tisztában vagyok azzal is, hogy a fanatikusok inkább csak a vallás mögé bújva hajtják végre tetteiket, illetve toborozzák a tagjaikat. És még egyszer hangsúlyozom, a mostani esetet is elítélem. De azért érezni kéne, hol a határ a viccelődéssel…
Mégsem tetszik · · Megosztom
Rajtad kívül Goda István, Éva Weiszné Sáling, Éva Wollákné Szikra és további 24 ember kedveli ezt.
További 5 hozzászólás megtekintése
Kapui Jenő Zsuzsa! Teljes mértékben igazad van!
január 8., 9:37 · Tetszik · 1
Kapui Jenő Szent Ágoston azt mondta: ” A nyelv veszélyesebb fegyver mint a kard, mert a kard csak a testet öli meg, de a nyelv a lelket”
január 8., 9:39 · Tetszik · 2
Bence Hacker Egész egyszerűen ez 10-es írás! Erről van szó..
január 8., 10:53 · Tetszik · 1
Molnár Zsuzsanna Köszönöm a megerősítést, megnyugodtam, hogy vannak, akik hasonlóan gondolkodnak.
Nem ismerem a Charlie Abdo nevu elclapot. Nem tudom jo-e vagy rossz, intelligens vagy ostoba. Azt sem tudom tetszene-e nekem.- nem is erdekel. Masrol van szo. Nem tetszik amit irsz, amit rajzolsz, amit mondasz. Megsert, felhaborit, provokal! Mit teszek? tTiltakazom, tuntetek, vitatkozom, a birosag elott beperellek – de nem utlek agyon.. A civilizalt egyutteles itt kezdodne es itt is er veget. 1)Halistennek el lett ismerve, hogy a “gyilkossag gyilkossag” – Bravo!!! 2) Mit jelent az hogy “az ujsagirok ismertek a kockazatot ami a folyamatos provokacioval jar”, Talan azt, hogy tudatosan kerestek a veguket, tehat csak azt kaptak meg amt varhattak? (vagy netalan erdemeltek?) Mintha a “klammheimliche Freude” visszhangozna! Vagy talan a megalkuvas, gyavasag es onzenzura a magasabbfoku ereny?3) A redakcioban artatlan emberek haltak es sebesultek meg. Itt arrol elmelkedni, hogy ezutan mennyire follendul a laptulajdonosk uzlete es mennyit keresnek majd – ez mar alulmulhatatlan szinvonal! 4) Szatira csak jo vagy rossz lehet (kozeput nincs!) – es mindig ellenzeki. Az emberek egy reszenek mindig felhaborito – ez mar a dolog termeszete. Sot minel jobb a szatira annal tobb ember haborodik fol rajta.
Az,hogy ki mikor es miert haborodik fol nem lehet semmifele kulso es belso cenzura alapja! (ps. by the way: Kennedy nem azt mondta, hogy o maga “ein Berliner”. Az egesz mondat a berliniekhez szolva igy hangzik:” And you shoul
d take pride to say. ich bin ein Beliner”
Je suis Charlie.
Abban egyetértek, hogy se a lap munkatársai, se a támadók nem mártírok/vértanúk.
Az újságírók tisztában voltak vele, hogy ez megtörténhet, és vállalták a kockázatot.
Mint ahogy mindenki aki holnap megjelenik Párizsban a megemlékezésen vállalni fogja a kockázatot.
Evvel együtt én Charlie vagyok. Mert lehessen saját véleményem, amit lehessen szabadon kimondani, olyan formában ahogy én szeretném. Ha akarom szabadon gúnyolhassam ki Istent, Alahot, Budhát, akárkit. Szabadjon ne hinnem bennük, és ha nem hiszek, miért kéne betartanom az Ő tanításukat.
Ha azt mondjuk, hogy az újságírók hibája, akkor innentől kezdve senki ne viccelhessen semmivel, senkivel, mert szabad érte gyilkolni?
Szerintem egy vicc, karikatúra szólhasson bárkiről, ahogy most is vannak viccek mindenféle vallásról, népről, foglalkozásról, fogyatékosságról stb… Megsértődni szabad rajta, de gyilkolásra semmi esetre sem jogosít fel. És ha valaki emiatt gyilkolni akar, az ellen ki kell állni.
Akár úgy is ha ezzel veszélybe sodrom a saját életem. Mert ha meghunyászkodunk, akkor ők nyertek. Akár át is adhatjuk Európát az szélsőségeseknek…
A terrorizmus terrorizmus. Embereket ölni meg nem bocsátható, erre indokot – józan ésszel – találni nem lehet.
De.
Európainak vallhatják-e magukat azok, akik nem becsülik mások hitét, vallási szokásait?
Van-e önkontroll?
Nem lehet – a mi törvényeink szerint – összehasonlítani a sértő, gyilkos szatírát a gyilkossággal. De az iszlám szerint Mohamed ábrázolása nem megengedett, majdhogynem gyilkosság.
Igen, az elkövetők Franciaországban éltek, francia állampolgárok voltak. De hithű mohamedánok. Magukra nézve a saját törvényeiket tekintették érvényesnek. Ez valóban tragikus. Nem menthető, amit tettek, inkább csak magyarázat.
De nem lenne egyszerűbb – Európai módra, a szó nemes értelmében – nem provokálni?
Kedves Sándor, Igazad van, egyszerűbb. De a lap ebből él. És most 30 ezerről épp 3 millióra ugrott meg a példányszám. Hogy is mondta Montherlant? “A nagyok előjoga, hogy a teraszról nézhetik a katasztrófákat” – Nos hála a demokráciának mindenki “nagynak” képzeli magát. Akár csak egy negyed órára, hogy Andy Warholt is idézzem 🙂
2015. január 16. 12:41 Ulrich Blog írta, :
>
EZ SAJTÓSZABADSÁG? NEM!
EZ OCSMÁNY ÉS ALJAS GYALÁZKODÁS AMELYET A SAJTÓSZABADSÁG NEVE ALÁ REJTETTEK!
EZ PSZICHIKAI TERRORIZMUS!
A terrorizmust el kell ítélni. Minden fajtáját!
De ne feledjük, hogy nem csak fegyveres terrorizmus létezik. A politikai és PSZICHIKAI terrorizmus sokkal rosszabb.
És hogy tisztában legyünk a tényállással:
TERRORIZMUS – minden olyan cselekedet, viselkedési mód, mellyel másokat akaratuk ellenére, megfélemlítéssel, vagy erőszakkal olyasmire kényszerítünk, hogy fogadjon el olyan dolgokat, melyek számára kellemetlenek, erkölcstelenek vagy ártalmasak.
A megfélemlítésnek sok módja van, az is lehet megfélemlítés, hogy valakivel elhitetjük, hogy amennyiben nem tetszik neki az, amit teszünk, akkor a társadalom kiveti magából, vagy be sem tud majd illeszkedni. Még akkor is, ha ez a valami, amire rá akarjuk erőszakolni, hogy tetsszen, erkölcstelen. (Más hitét, vallását, erkölcsi normáit ok nélkül kigúnyolni ERKÖLCSTELENSÉG.)
nekem a negatív megfogalmazás (ti. Je ne sui pas Charlie!) helyett sokkal jobban tetszik a Hojdák Gergely által is említett Je suis Ahmed.
én együttérzek a kegyetlenül lemészárolt emberekkel és szeretteikkel akkor is, ha a nézeteiket elítélem (az újságírókét).
Függetlenül attól, mit gondolok a lap színvonaláról… Ki dönti el, mi a provokatív? Mi van, ha valakinek az provokatív, ha egy képen a töviskoronás Krisztus öltönyt visel, mellette a “management” szóval?
Gyáva népnek nincs hazája és gyáva dolog meghunyászkodni es keresni a mészárosokkal az empátiat pusztán azért mert félsz kiálni es felválalni a veszélyt olyan értékekért, mint az hogy lehet véleményed és lehet kritikád.
Van egy olyan háttérgondolatom, hogy igy csak az gondolkozik akinek magának is baja van azzal hogy itt mindenféle izgága meg zsizsegő polgárok nem tetsző vélemenyt merészelnek megfogalmazni adott esetben a szerző egyházával szemben.
Nem fogják barbár közel-keleti véglények megmondani hogy miként es hogyan fejezzük ki magunk, akármiről.
Kedves Charlie “Cyb”:
Mennyi bátorság kell ahhoz, hogy többezres tömegben tüntess egy olyan “ügy” mellet melyet a média szép egyhangúan nemesnek kiáltott ki? Mennyi bátorság kell ahhoz, hogy a laikus Franciaországban Istent káromold? Mennyi bátorság kell ahhoz, kiírd a nevedet, és ne a Cyb mögé rejtőzz? Különben nagy félreértés és csúsztatás, hogy a kifejezésmód szabadságáról szólt az ellenszenv, ami gyilkos szenvedélyt szült! A vallás szentnek gondolt és vélt jelképeinek gyalázása ellen fordultak. Mások a nemzeti jelképeket részesítik ilyen tabuizálásban, megint másoknak semmi sem szent.De emlékeztetlek arra, is, hogy a Nyugat az utóbbi évtizedekben több szent háborút indított a szent demokrácia védelmében, és nem habozott gyermekeket és asszonyokat lemészárolni, mert rossz helyen laktak. Eközben az amúgy ritkán “zsiszsegő” nyárspolgár ropit majszolva nézte és nézi az évek óta folyó hajtóvadászatot. Ők nem épp a bátorság képviselői! Ulrich
Ui. Nocsak, DJ vagy? Érdekes ez a psykaholiks e mail cím. Nem akartok zenei kíséretet nyújtani a legközelebbi felszabadító háborúhoz? Mert ha nem csalódom, arra készítik fel a békeszerető nyárspolgárt ezzel a “terroristák kiábrándult bevándorlók” kampánnyal… Eközben:
A Nixon Center egyik tanulmánya arra az eredményre jutott, hogy 373 – 1993 és 2004 között Nyugat-Európában és Észak-Amerikában élő – mudzsahedinből kétszer annyi volt a francia, mint a szaúdi, és több volt a brit, mint a szudáni, jemeni, emirátusi, libanoni és líbiai együttvéve. A tanulmányban szereplő mudzsahedinek kerek egynegyede nyugat-európai állampolgár volt, akik vízummentesen utazhatnak az Egyesült Államokba.
Szóval, kik itt a terroristák? Nemde, épp a zsizsegő polgárok. Hm…
jezsuita szerzetes? mondjon le, kérem.
ja, aki nem lép egyszerre…
Tessék ! Még nagyon sokan vannak nem Csárlik: http://www.latimes.com/world/europe/la-fg-france-paris-attacks-praise-20150109-story.html
Kedves Ulriich Atya! A “kedves” jelzőt kizárólag polgári (zsidó) neveltetésem okán használtam, noha zsidóságom – bizonyára – förtelmes és undort keltő cikked gondolattalanságának esszenciáját követve provokáció, an sich. Egy-két évtizede ismerjük egymást, többször szerepeltünk együtt különböző műsorokban, konferenciákon, s miután a tegeződést nem szokás felmondani, tegeződve kérdezlek: nem szégyelled magad ezért az aljas, felelőtlen, ostoba és gonosz írásodért? Jézust is elítélnéd, aki egész fellépésével provokálta ( hogy a te terminológiádat használjam) a környezetét, Kajafást? Vagyis Jézust is méltán feszítették meg? A kopt kereszténység is provokáció lenne puszta létével a muszlim világ kellős közepén? A muszlim terroristák által lemészárolt keresztények is provokálnák az iszlám világot, akiket aztán az állig felfegyverzett vadállatok a legkegyetlenebb módon mészárolnak le, nap mind nap, tegnap is, ma is, holnap is? Jézus is, a keleti keresztények is “szelet vetnek és vihart aratnak”? Tudod te, miket hordasz össze? A világ szegényei is provokálnák a tisztes polgári lakosságot, aminek aztán a jezsuita Ferenc pápa is bedől? Olvastad te a jezsuita Karl Rahnert vagy Henri de Lubacot, hogy csak egy-két “tanult” társadat említsem tanulatlan személyed mellett? Nem kérem számon ostobaságod, ehhez privát jogod van. De felelőtlenségedet és súlyosan keresztényellenes attitűdödet, kivált, hogy azt blogodon, afféle szellemi környezetszennyezés módján terjeszted, számonkérem. És javaslom, álláspontodat osszad meg a továbbiakban mindazokkal, akik éppen most vagy a jövőben veszítik el szeretteiket, gyermekeiket, szüleiket, rokonaikat, barátaikat egy-egy hasonlóan” kiprovokált” vadállati terrorakció során.
Gábor György
Egyetértek Gábor Györggyel.
Ez ugy van ahogy on irja. Olyan suletlensegek mint K.U. osszehordott tobbnyire akkor jonnek letre, amikor egy ontelt es bekepzelt ember, a tomeg fole emelkedve, eredeti akar lenni.
Kedves Laci,
Szerinted például, Wolinski (bevallom, szerettem a karikatúráit a Figaróban…) eredeti volt? Akart lenni? És az bűn? Vagy csak egyeseknél, aszerint , hogy egyetért velünk (akkor persze eredeti!), vagy nem?
Ajánlom: http://cdn.directinfo.webmanagercenter.com/wp-content/uploads/2015/01/wolinski-caricature-004.jpg
A meggyilkolt karikaturista karácsonyi kívánsága az volt, hogy nem “akart ostobán meghalni” azaz: “Je ne veux pas mourir idiot.” Szerinted sikerült neki?
Az eredeti nagyszeru, az eredetiseg inkabb visszas. Petofi is azt irta;”Egy gondolat bant engemet/ agyban parnak kozt halni meg…”stb. Persze szivesen elt es koltott volna meg tovabbm, de meghalt valamiert — Igy vagy ugy ezt lagalabb fogjuk ra a karikaturistakra is. (Mar attol tartok, ugy tunik mintha az Ulrichot, aki iskolatarsam volt, szemelyesen akarnam kikezdeni, de ez olyan messze van tolem mint a szomszed galaxis.)
Kedves Gábor György, Ön intellektuálisan képtelen megkülönböztetni a legalantasabb provokációt és mások megalázását az emberi élet értékeitől. Ez még megbocsájtható lenne. De, hogy tudatosan próbálja összemosni a kettő közötti igen éles határvonalat az már érdekesebb. Az Ön szintjén egy részeges kocsmai kötekedés szintje egyenlő egy magas értékű újszerű művészeti alkotással, ami valóban jó értelemben provokál, mondjuk Dali képei. A kettő között hatalmas különbség van, de Ön ezt a legalapvetőbb különbséget sem látja. Kiss Ulrich sehol nem írta, hogy az újságírók megérdemelték volna amit kaptak, hanem azt, hogy tudták mit vállalnak azzal amit csináltak (ezzel részfelelősségük van). Senki nem vitatta a szélsőségesek felelősségét sem, de oda kell tenni az újságírókét is: korábban bombát dobtak rájuk, ezerszer megfenyegették őket, nagyon jól tudták, hogyan gondolkodnak a muszilm szélsőségesek. Ennek ellenére folytatták vallásgyalázó rajzaikat. Fel kellett fogniuk mit vállalnak, ahogy ha egy 50 kilós cingár szemüveges ember odamegy egy 120 kilós kigyúrt agyontetovált kopasz emberhez a kocsmában, és elkezdi köpdösni és szidalmazni akkor várhatóan be kell vállalnia egy nyaklevest, még ha legtöbbünk inkább arrébb sétálna. És ha Ön ezeket a legalapvetőbb logikai összefüggéseket és logikai láncolatokat képtelen átlátni, akkor kár ide írogatnia.
Gábor György! Annyira hülye kegyelmed, mint hat másik! Hol jön ezekkel a “Karcsikkal” összehasonlítani Jézust? Jézus MINDEN megnyilvánulásával a szeretetet, együttérzést, megbecsülést, emberséget hangsúlyozta, cselekedte, hirdette. Míg ezek a “Karcsik” egy az egyben KIGÚNYOLTAK MINDEN EMBERI POZITÍVUMOT. A kettő annyira távol van egymástól, mint Ég és Föld!
Kedves Rafael,
Mint észrevehetted, sokban nem értek egyet Gábor Györggyel, de a vita semmit sem nyer azzal, hogy olyan szóval ílletjük a másként gondolkodót, melyért Jézus szerint a Gyehenna tüzére kerülünk… Mt 5:22 “*Én pedig azt mondom néktek, hogy mindaz, a ki haragszik az ő atyjafiára ok nélkül, méltó az ítéletre: a ki pedig azt mondja az ő atyjafiának: Ráka, méltó a főtörvényszékre: a ki pedig ezt mondja: Bolond, méltó a gyehenna tüzére…* *Kérek mindenókit, fékezze haragját és válogassa meg szavait!*
2015. január 19. 11:03 Ulrich Blog írta, :
>
Azért se vagyunk Karcsik, mert a Charlie Hebdo többszörös kegyeletsértéssel jött jétre: http://www.nyest.hu/hirek/ki-az-a-charlie-hebdo
A halott Charles de Gaulle elnököt Charlie-zták le.
Föl vagy mentve ! Így ok? Nem vagy Charlie .
(Mekkora buli lesz most a kitűző és a póló gyártás és kereskedelem XD Nem vagyok Charlie ! vs. Charlie vagyok ! Tutti buli )
MAGYAR EMBER NEM CHARLIE ! ( a legjobb 😀 )
?
Kedves Ulrich és Mindenki!
Kicsit eltöprengtem mindezen, s előre jelzem, hogy inkább vagyok Charlie, mint nem. Indokaim a következők:
– nem tartom se magam, se másokat se tökéletesnek, így nem gondolom, hogy minden következményt fel tud mérni a tökéletlen ember/újságíró/laptulajdonos
– nem gondolom, hogy az abszolút Istent/Mohamedet és tekintélyét bármiképp megrengetné egy-egy jó karikatúra, vicc (ekkora erővel azt és bármiféle szóbeszédet lehetne korlátozni…); Istennek van humorérzéke, tapasztaltam 🙂
– az embernek véleménye lehet, az ítélkezés (benne az élet/halál kérdése) dolga már Istené; a merénylők és uszítóik Istennek/Mohamednek képzelték magukat, s ennyiben (is) szereptévesztésben voltak; én inkább bíztam volna Istenre/Mohamedre a (vélt) sérelem(?) megtorlási módját…
– úgy tűnik, hogy bár sok mindenben egyetértünk mi, nyugati (a kereszténység által is befolyásolt) emberek, a “szent” és “nem szent”, a tabu és nem tabu határai jelenleg még nem túl élesek… s ilyenkor tán bölcsebb a szabadság, mint az erőszakos (és megvalósíthatatlan) korlátozás
– “sajnos” egy folyamatnak vagyunk időszakosan élő tanúi: ÉLETnek, történelemnek is lehet nevezni
Jó éjt, s persze nem kell lemondani
A. Csaba
Sőt, nekem van egy olyan erősen eretnek gondolatom a szent, nem szent – blaszfém vonatkozásában, hogy amikor az egyszerű ember a szentnek a tételes vallások, egyházak által közvetített és megkövetelt tekintélyével szembesül, akkor gyakran, mint most is, a sátáni (ha Isten él, akkor a sátán is) lesz úrrá a lelkén amikor a blaszfémiával szemben, apológia helyzetébe kerül. A gonosz két arca próbálja meg, hiszen egyrészt meg kell védenie a szentség tekintélyét a gonosz(blaszfém) szándékkal szemben, miközben maga is a gonosz eszközévé válhat. Az egyházi/világi tekintély pedig, amelyik ilyen dilemma elé állít embereket és bosszúra biztat már eladta a lelkét a gonosznak és nem a szentséget védi, hanem csak a saját és az egyház tekintélyét végletes eszközzel, ami a politika legalja.
“Ne engedd hogy legyőzzön a rossz, inkább te győzd le a rosszat jóval!”
Köszi! Pont ez lenne az én álláspontom. Persze a jó és a rossz – hiába is ettünk a legendás fáról – megkülönböztetése még mindig nehéz művészet! Ulrich
Kedves István,
Igen, a szatíra főleg, ha a hatalmosakat sújtja, úgy is értelmezhető, mint a bálványimádás elleni gyógyszer. A kereszténynek azonban a szeretet keretein belül kell még gúnyolódnia is. Védtelenekkel, így egyszerű emberekkel szemben sokszor csak arrogancia, felsőbbrendűségi érzés. A francia arisztokraták például lenézték a “büdös parasztot”, akár még a guillotine alatt is.
Ha hívő vagyok, mérlegelnem kell a két javat: egyfelől a gőg kipellengerezése – és ezzel a harc a gőg ellen – másfelől arányban áll-e a másik ember vérig sértésével, megsebzésével? Ez akkor is megfontolandó, ha ő sétet először.Ezba jézusi logika: kennyérrel dobok vissza!
A muszlim szélsőségeseknek viszont nincs humorérzéke, és itt ez a döntő mert az ő reakcióikat kellett volna felmérni. Ha a te logikádat vinnénk tovább akkor holnap besétálsz az állatkert oroszlánbarlangjába és rángatod az oroszlán bajuszát, és majd nagy csodálkozó szemeket meresztesz, ha kissé megpróbál megvacsorálni téged. Ha esetleg túléled, nagy könnycseppek között előadhatod az RTL híradónak, hogy de hát az oroszlán a hibás, te csak játszani akartál…
Kedves Charliek és Nem Charliek.
1. Amikor én még ifiasszony voltam, a legszürkébben öltözött, misére menő kislányt szólította le és követte a zaklató a trolibuszon, be a templomba, még jó hogy segítséget mert kérni. Az, hogy a fiúknak jobban tetszik egy kihívóan öltözött, bulis csaj, és hogy milyen gondolatuk támad tőle.. az lehet tudományosan bizonyított tény, ahogy az is az, hogy a homo sapiens képes magát fegyelmezni és a gondolat még nem a tett.
2. Pontosan tudjuk – nyilatkozzák muszlim vezetők ma is – , hogy az iszlám állam, vagy az al-kaida vallási fanatizmusa nem Mohamed tanításain és a Koránon alapszik.
A fanatizálás itt is csak arra való, mint a középkori vallásháborúknál: tömegeket egyszerű jelszavakkal olcsón felhasználni az érdekeikben, a cél a hatalom. A World Trade Center esetén semmilyen karikatúra nem volt, és ha itt nem lett volna, bármi más okból (pl cikket írt az iszlámról és szerintünk nem a Korán szerinti véleményt képvisel, verseket írt mint Shalman Rushdie, leírt bármit ami nekünk nem teszik…) más célpontot találnak: pontosan tudjuk, hogy a merényletekre felszólítás oka “csak”: legyenek merényletek hogy féljen Európa.
A többi mellébeszélés. Az hogy a karikaturisták előtérbe tolták magukat, lehet csak annyi megelőztek egy sportrendezvényt vagy bevásárlóközpontot “ártatlanabbakkal” 😦 nem reménykednék, hogy helyettesítettek.
3. A szólásszabadság eszméje azért van, hogy fanatikusok és őrültek eszméivel és akaratával lehessen vitatkozni, mielőtt élhetetlenné teszik az életünket.
Nő vagyok, hosszú évek óta családfenntartó is. Senki “keltetőgép” eszméjének nem kívánok megfelelni (három gyerekem van, mielőtt ebből a mondatból messzemenő következtetéseket vonna le valaki). Senkinek nem kívánom, hogy csadort kelljen meggyőződése ellenére hordania, Szeretném, ha a kapcsolati erőszak semmilyen formája nem lenne elfogadható, érzékeny vagyok – és szeretnék maradni – még a túlsúlyosakkal és az anyósokkal gúnyolódásra is.
Ugyanakkor úgy gondolom, Teréz Anyával, Albert Schweitzerrel (tudja még valaki ki volt?) vagy éppen az ételt osztó Krisnásokkal senkinek nem jut eszébe gúnyolódni:
és úgy gondolom ennek az az oka, hogy az Ők a tekintélyüket a tetteiknek köszönhetik, és nem a néha fanatikusok által “belénk pofozott” vagy kötelező tekintélyek által tanított kijelentéseknek.
Valószínűleg, ha egy fegyveres vagy fenyegetően felépő ember kellő eréllyel előírja, hogy emeljek kalapot, különben “megsértődik”, megteszem.
Ha azt akarja, ne egyek ezt vagy azt, ímmel-ámmal nyilván azt is… van amiért lemondunk a béke kedvéért. Ha azt írja elő, rúgjam ki egy kollégámat, már nagyon meggondolom.
Ha azt akarja, ne álljak szóba a barátaimmal, vagy bántsam a gyerekeimet – remélem, lenne erőm ellentmondani. Remélem lenne erőnk ellentmondani
.
JeSuisAhmed: Mindemellett nagy tisztelet a rendőrnek, aki végezte a dolgát.
Muszlim volt, azt sem tudjuk tudta-e hova vezényelték aznap. De ott volt.
Ha tudta, szeretném hinni, hogy tudta azt is, hogy egy rajz nem érintheti a hitét.
Ha igen, akkor akár azt is gondolhatta, ha “megütik az egyik arcod, tartsd oda a másikat is”:
tisztelem érte. A gyilkosok nem válogattak.
Végül azt gondolom, Európa hálával tartozik a lemészároltaknak:
azt gondoljuk, nem védtek meg bennünket semmitől – sőt, a fentiek alapján sokan tévesen azt gondolják “ránk hozták a bajt” — mégis, remélem, haláluk sokunkat késztet néhány fontos dolog végiggondolására.
JeSuisCharlie
Kedves Paca, köszönöm, hogy leìrta ezeket. Szabad idèznem hozzàszòlàsàbòl?
Nyugodtan. Ami a netre kerül, az nyilvános.
Ahogy Ulrich ur elmondhatja – a nem mindenki altal osztott velemenyet, ugy a Charlie-ek is. Ok meghaltak emiatt, Ulrich ur csak szegyent hozott a rendjere, es Arra, akit kepviselni gondol.
Érdekes dolog ez a hozzászólás: Van egy csoport kariaturista, aki évek óta gyaláz mindenkit, így népe kormányát és ellenzékét, egyházait, a vallásokat, és persze Istent is: nem sorolom tovább. Teszi ezt a tolerancia nevében. Talán még meg is kell köszönni nekik?
Aztán valaki történetesen más véleményen van, mint a hozzászóló, és nem tekinti erénynek az Istenkáromlást. és lám-lám. ez az úr eldönti szuverénül, hogy szégyent hoztam a rendre. Mit tud erről a rendről, nem tudni. Vagy semmit, és akkor jobb lett volna hallgatnia, vagy sokat, és akkor csúsztat. Mégis, szerinte mit kellene írnom? Persze jellemző, hogy szerinte minden szégyenletes, ami nem az ő véleménye. Hogyan alakította ki? Mit tud a lapról? Az iszlámról? Az Egyházról? Azt,amit a média ír?
Valaki kétezer éve azzal, hogy messiási igénnyel lépett fel, vallási érzékenységet sértett – különösen a vallási vezetőkét. Istenkáromlással vádolták őt is emiatt, mégsem finomította vagy változtatta meg az üzenetét. Nem okozott kisebb botrányt, mint ez, de gyűlületet sem keltett, mint a Charlei Hebdo sem tette ezt. Ellenben a provokáló üzeneteivel gondolkodásra akart késztetni másokat. A Messiást is kivégezték – jobban kellett volna hallgatnia a farizeusok figyelmeztetéseire?
Tudom, a szerkesztők nem egyenlők Jézussal, de a szólásszabadság szempontjából a két történet hasonlósága szembeötlő. És az is, hogy évezredek óta, felekezettől függetlenül az összes mainstream egyházaknak a (tőlük független) szólásszabadság alapjoga nagyon-nagyon nincs a kedvükre…
Kíváncsi vagyok, ha valaki téged folyamatosan gúnyolna, akkor az mennyire serkentene gondolkodásra. Hehe. Valószínűleg inkább más reakciók jönnének elő. Olvass már pszichológiát egy kicsit. Melyik könyvben írják le, hogy a gúnyolódásra adott válasz a gondolkodás? Ne röhögtess már.
A szólásszabadság meg sokkal inkább van kedvére az egyházaknak mint korunk un liberálisainak, akik a véleményterrort működtetik.
Jézus is gúnyolódott, sértegetett volna, mint ahogyan a Charlie Hebdo?!? Megint egy liberális gondolatmenet…
Ha valaki nem tud pontosan idézni, az attól még nem liberális, hanem csak pontatlan 🙂 Ha valaki a tényeket kénye-kedve szerint átírja, hogy “igaza” legyen, az rossz vitatkozó, de nem liberális. Hagyjuk meg a jelzőt eredeti gazdasági és politikai értelmében!
2015. január 17. 12:41 Ulrich Blog írta, :
>
Zolesz. Jók a gondolataid, de tévesek. Az a Valaki NEM SÉRTETT VALLÁSI ÉRZÉKENYSÉGET. Ha olvastad volna az evangéliumokat, akkor azt is elolvastad volna, hogy rendre kijelenti: “az írások szerint”, ami pedig PONT AZOKAT A SZÖVEGEKET jelentette, amelyek nevében az akkori papok “uralkodtak”. A “gáz” ott volt, hogy ezek a papok (mint általában az uralkodni vágyók) vizet prédikáltak, és bort ittak. Azaz, az Írásokat kötelezőnek tartották a népre, de magukra nem. Az az Illető pedig elsősorban erre világított rá. Az uralkodó poszton lévők ezért ítélték halálra, NEM AZÉRT, MERT MÁS VÉLEMÉNNYEL VOLT A HITTEL KAPCSOLATBAN.
Ja! Majdnem elfelejtettem, Ő SOSEM GÚNYOLÓDOTT…
Bátor és igaz írás! Gratulálok.
Ennek a francia újságnak a munkatársai sportot csináltak abból, hogy mások vallásából gúnyt űztek. Többször kiálltak amellett hogy Ők egy szabad országban lehetnek Istenkáromlók, mert ez a sajtószabadság.
Mindezt megtehették a keresztényekkel, mert ők imával válaszoltak, meg kenyérrel dobtak vissza.
Most hasonlóan szélsőséges, fundamentalista emberekkel akasztottak tengelyt, mint önmaguk. A terroristák meg úgy gondolták, hogy az Ő személyes szabadságukba beletartozik védekezni, ítéltet mondani és végrehajtani a káromlók felett.
Egymásra talált két agresszív öntörvényű csapat és szörnyű az eredmény. Mert ugye azt már régóta tudjuk, hogy ceruzával és szavakkal mélyebb sebeket lehet ejteni mint fegyverekkel. Eddig csak a ceruzák sebeztek, most a fegyverek is megszólaltak. És nem a fegyveresek kezdték!
100%-ban elítélem ami történt. Szörnyű és elfogadhatatlan, de befizettek rá!
Ahogyan Ő is:
A vita hevessége mutatja, hogy mégse olyan sikeres a Gleichschaltung, a vélemények nivellálása, mindaddig, amíg mindenki egyengondolkodik. Ennek örülhetünk. A véleményszabadságot tehát nem fenyegették a terroristák/merénylők. Az virágzik továbbra is, még ha Gábor György barátom, akinek joga van más véleményen lennie, úgy véli, meghatározhatja, ki a jó jezsuita, ki nem. György filozófiailag felkészült, igen művelt ember, tudhatja . és vélhetően tudja mikor a szillogizmusok korlátai az érvelésben. Jézus provokációját – kétségtelenül annak is lehet mondani – a Charlie Hebdoéval egy szintre tenni, finoman szólva is csúsztatás. Akkor is, ha nem vettük a fáradságot, hogy a neten utánanézzünk, mi és mi is az a Charlie Hebdo…Több hozzászóló bevallotta, hogy ő bizony nem tudja, és ez állítólag lényegtelen. Nos, én pont ezzel szálltam és szállok szembe. Elsősorban a médiának – évekig tanítottam médiaetikát elemi és minden alapfokú tankönyvben leírt kötelessége mindig ellenőrizni a forrásokat. Nos, az egyenirányított közvélemény szinte parancsszóra megy tüntetni, miközben fogalma sincs, miért vagy mi ellen tüntet. Különben az index-en az is aki nem tud franciául, tájékozódhat arról, hogy miféle sajtóorgánum a Heti Karcsi. Lásd: http://index.hu/kulfold/2015/01/10/hebdo_ironia
Ízlés dolga, ha valaki ezek után is kiáll a lap mellett. Amúgy, ha valaki a szabadság mellett tüntet (legalábbis azt hiszi), integrálhatná szabadságszeretetébe a vallásszabadság szeretetét is. Miért nem tüntet senki “Je suis chrétien” (Keresztény vagyok) kitűzővel a Közel-Keleten naponta lemészárolt – a merénylet napján is állítólag 69 – helyi keresztény mellett?
De provokálhatnék azzal is: bírálóim szíveskedjenek nyilatkozni, hogy vajon a néhai Stürmer karikatúrái is a véleményszabadság kategóriában védendő alkotások? Szabad véleménynyilvánítások? Ja, hogy nem tudjuk, mi a Stürmer? Hát igen, van aki felejt. Van aki nem, mert nem is tudta… Amiről nem tudok, azt el se tudom felejteni Persze akkor legalább nem kéne nyilatkozni.
A CH és Jézus esetének hasonlata nem teljes azonosságot jelent, hanem a provokatív üzenettel szembeni, elhallgattatási szándékot jelenti. És ebben, kedves Ulrich atya, ön az áldozatok helyett a muzulmán terroristák oldalára állt, amit persze a vitathatatlan ízlésbeli kifogások „mentenek”, illetve ön sosem követe el gyilkosságot.
Kedves Zoli,
NOCSAK. megmondanád, hol és miben/mivel álltam a muzulmán terroristák oldalára? Én a reflektálatlan tömeghangulat-keltésre és az érzelmekkel való üzletelésre reagáltam. A Hebdo magát mártírként értelmezi, miközben habozás nálkül alantas érzelmekkel és rasszizmussal üzletel. Azt viszont el kell ismerni, hogy az “egyensúly” kedvéért még a zsidókat, sőt még a szabadkőműveseket is kifigurázzák, horribile dictu a laicizmust is. Élvezik. Sajnos társadalmi felelősségtudatuk nincs. Mondd: Julius Streicher is a szólásszabadság bajnoka volt? Ulrich
Ui. A lap nemrég a következő plakátot állította fel a lap székháza előtt A szeretet erősebb a gyűlöletnél”… Már csak az a kérdés, mit neveznek Kareszék szeretetnek?
De nem kellett várni. Itt a válasz: http://madvilletimes.com/wp-content/uploads/2015/01/charlie-hebdo-cover.jpg
Kedves Ulrich atya, mint írtam, az ellenvélemény elhallgattatása, a (szólás-)szabadság korlátozása SZÁNDÉKÁVAL valósul meg a közös oldalra állás. Julis Streicher háborús főbűnös, akit Nürnbergben ELÍTÉLT A BÍRÓSÁG, nem értem, hogy jön ez ide. És nem az a kérdés, mit neveznek a “Kareszék” (az éppen halomra mészároltak?) szeretenek, hanem hogy mi a szeretet Ulrich atya szerint?
Hi, Zolesz,
Ha a Stürmert elítélték (A harakiri-t be is tiltották, még pedig egy demokratikus bíróság), ez mit változtat azon, hogy a Kristályéjszaka felbujtatója volt, olyan karikatúrákkal, melyek nem sokban különböztek a Harakiri/Charlie-tól? Ha nem ítélték volna el – különben a győztesek, nem a demokratikus bíróságok, avagy? – akkor kóser lenne? Ugye, nem?
Ha mondjuk egy magyar hetilap – nem írok ide nevet – hasonló hangnemben uszítana, mondjuk a romák ellen, azt támogatnád a sajtószabadság nevében?
Különben láttad valaha is a lap egyetlen számát? Párizsban 10 évig hetente láttam a kioszkokban…
Már bocsánat, de azért a néhai Stürmer, szemben ezzel a Charlieval azért a véleményalkotás szempontjából is egy egészen más alapon állt és azt még senki nem feltételezte a Charlieról, hogy egy mögötte álló politikai szervezet nagyon határozott ideológiai, politikai, hatalmi céljainak megvalósításához lenne egy eszköz. Szóval ez azért így ebben a formában nekem durva. Ez a vonal megint az öncenzúra megfontolása – elutasítása dilemmában vezet egy végletes irányba, hiszen azt mondhatja, h mennyire hasonló ábrázolásmódok fedezhetők fel a két “orgánum”-ban, de egy stürmerrel való összehasonlítás egy valamirevaló anarchista, v széllib. karikaturistát a csak_azért_is ! magatartásra serkent, míg ma egy stürmer szerű élclap azonnal a közrendvédelmi szerveket helyeztetné riadókészültségbe.Szerintem joggal. Stürmer, maradjunk annyiban, nem fér bele a demokrácia kereteibe. De amint említettem (megnyugtatásképpen 😀 ) a Charlie ellen is folytak jogi eljárások. Tht a jogállam folyik.
Kereszteny embernek nem kell kituzo – Je suis chjrétien!! Eleg ha kereszteny modjara el, cselekszik es (szerenyen ) peldat mutat!
Példát mutat !
Az szerintem is elég.
Van ilyen?
A Velvet (http://velvet.hu/elet/2015/01/08/a_charlie_hebdo_mentos_munkatarsa_kuzdott_a_baratai_eleteert/
cikkét is ajánlom figyelmetekbe. A szerencsés véletlen folytán életben maradt mentős, aki egyúttal a lap munkatársa volt, elmondja, hogy:
“Fél tizenkettő után nem sokkal hívta az egyik grafikus: „Patrick szükségünk van rád”. Először azt hitte, hogy a kollégája csak viccel, de nem viccelt.”
Látjátok, ez a baj. A lap is, és a Nyugat úgy nagy általánosságban IS, azt hiszi, ez csak vicc. Van, akinek nem az. Sajnos. Sajnos a szerkesztőknek is fájdalmas lecke volt. Olyan, amiből tragikus módon ők már nem tudnak levonni semmiféle következtetést, Mi azonban igen.
A mi értékrendünkben – amin a “fejlett”, “felvilágosult” stb. Nyugatot értem – a barbárok érzései nem számítanak. Egykor a rómaiak, később a britek, majd a szovjetek, manapság az amerikaiak, de a laikus, valójában laicizált Franciaország is – beleestek és ismételten beleesnek ebbe a csapdába. A mi értékrendünk nemcsak felsőbbrendű, de egyetemes érték. Az övék primitív, idejétmúlt stb.
N.B. Ezen a “tudományos” alapon jósolták meg a vallás (minden vallás) végét.
No de bátortalanul teszem hozzá, ezt az értékrendet a legutóbbi időkig nem a köz(nép)vélemény(e), a széleskörű média, sőt marketing tevékenység alakította ilyenné, hm a legmagasabb politikai, gazdasági érdek és minden amit és ahogy működtetett. Most sem sokkal jobb, de ezen legalább el lehet gondolkozni, hogy hogyan lenne jobb és tehet-e a köz-, civil ember azért, h jobb legyen. Nincsenek illúzióim. De állítólag még demokrácia van és a demokráciában vannak lehetőségek ( 😀 ). Én magam sem tudom, h személy szerint mit tehetnék. Legfeljebb hívok egy segélyszámot és a hívással támogatom a menekülttáborokba űzött közel keleti keresztényeket. Van ilyen?
Kedves István. Van. Lásd: http://www.segelyszervezet.hu/hu/adomanygyujtes-az-iraki-belso-menekultekert
Össze lehetne fogni. Ha megtaláltad a kapcsolattaratót és a konkrét segélyszámot, feltennéd ide? magam is adakoznék! Ulrich
Valami gyanús hirdetési oldal, illetve az én internet védelmem gátolja, h ezt az oldalt meg tudjam nyitni, de még nem adtam fel. Mindenesetre közvetlenül a témával kapcsolatos telefonos adományvonalat a google keresővel sem találtam eddig.
Lehet itt érvelni pro és kontra, de tök felesleges. Az iszlám kultúra (sőt annak bizonyos torzult formája, amely a vallásával szinte példátlan öszefonódásban él) még nem ment keresztül a saját “felvilágosodásán”. Mi, európaiak a XVII. század óta szinte tökéletesen profanizáltuk saját világunkat – és horribile dictu – cinikussá és istentelenné váltunk (lsd Nietzsche ide vonatkozó gondolatait). Az iszlám naptár ma 1436-ot mutat. Így is kell viszonyulni a tabuikhoz. Európában ekkor még javában lobogtak a máglyák és nyúztak meg embereket élve egy-egy “meggondolatlan” kijelentésért. Ma mártírnak tartjuk őket, akkor eretneknek. Mi megváltoztunk, ők még egyelőre nem. Úgyhogy óvatosan a mi szólásszabadságunkkal, mert b…hatjuk, ha közben számunkra ma már drasztikus retorziót vesznek rajtunk, pedig “csak” viccelődtünk egy kicsit. Nekünk is voltak Savonaroláink, csak már kinőttünk belőle. Bár, ha az OAS-re, Vietnámra vagy a mai demokrácia-védő seregekre gondolok, nem is olyan biztos!
Sőt, nekem kezd az a félelmem lenni, h a köztünk megmaradt kulturális-, ideológiai-, politikai-.stb nézetkülönbségek, ezek után, Európa biztonsági okokból való bezárkózása, vagy legalábbis, az arra való várható törekvések miatt (is) fölerősödnek. Még konfliktusosabbá válik majd a közélet, kulturális érzékenységek, provokációk, bla-bla-bla, végül is az egésznek a politikai irányításban lehetnek következményei és akkor Orbán Viktor (orákulum) álma az illiberális állam (és nem illib. demokrácia, mert az szvsz nonszensz) végre gránitszilárdságúvá erősödhet.
A sokadik hasonló vitát olvasom a héten keresztény körökben, és mélyen elszomorít a keresztényeknek, köztük az általam sokra becsült Ulrich atyának a reakciója.
Nem is az a lényeg, hogy az ember a “maguknak köszönhetik” és a “sajtószabadság vértanúi” közötti spektrumon hova teszi Charlie-t. Felettem már sok mindent leírtak pro és kontra, és bár nyilván nekem is megvan a saját véleményem, Kiss Ulrich és Gábor György alatt botorság lenne azzal előhozakodni (de nem hallgatom el, hogy utóbbiéhoz áll közelebb…). De igazából nem ez az, amiről keresztényként beszélnünk kellene.
Nyilván kell, és az ezzel foglalkozó vallási és politikai okosok fognak is sokat vitatkozni arról, hogyan lehetett és kellett volna másképp csinálni a dolgokat, megelőzni a mészárlást. De ennek nem itt, és nem így, a nyilvánosság előtt vagdalkozva van az ideje. A közfelháborodás, a harag és a gyász idején épphogy csitítani, és nem felkorbácsolni kellene az érzelmeket. Éppen a vallásoknak lenne különleges felelősségük és feladatuk, hogy a békét elősegítsék.
Szomorúan látom, hogy ennek a feladatnak a (joggal) sokat szidott liberális média, a pr-menedzserek sokkal jobban megfelelnek, mint az egyházak.
Mi, vallásos emberek napok óta vitatkozunk keresztény/zsidó/muszlim törésvonalak mentén, sőt, felekezeten belül. Eközben az utált hashtag-huszárok összehoztak egy milliós felvonulást a részvét és az összefogás jegyében, és minden létező fórumon és eszközzel sulykolják az emberek fejébe, hogy ne azonosítsunk minden muszlimot a terroristákkal. A “JeSuisCharlie” kampány összefogta, megszervezte, kontrollálta az indulatokat és az emberekben ébredő tehetetlenséget. Kiegészítve a “JeSuisAhmed” és hasonló – nyilvánvalóan mesterséges – hullámokkal, a médiának hatalmas szerepe van abban, hogy most éppen nem tízfős utcai hordák gyújtanak fel mecseteket és arab éttermeket Franciaország- és Európa-szerte, hanem egymilliós tömeg tüntet együtt békésen egy mindannyiunk által értéknek tekintett eszme, a szabadság, az (akármennyire is tagadják, mi tudjuk jól, hogy) keresztény európaiság mellett.
Katolikusként miért nem örülünk inkább mindennek? Hogy ez a szörnyűség Európában rég látott összefogást eredményezett? Hogy az erőszakra nem erőszak a válasz, ahogy az lenni szokott? Miért nem örülünk annak, hogy az emberek manipulálásából élő társadalommérnökök most éppen az összefogásnak, a gyűlölet lecsillapításának eszközeivé váltak – ami egyébként elsősorban épp a mi feladatunk lett volna?
Azt gondolom, a katolikus Egyháznak (és ki másnak, ha nekünk nem) ebben a helyzetben mindenféle érzelmektől túlfűtött ideológiai fejtegetések helyett különös felelőssége lenne az embert és nem az eszmét, a tragédiát és nem a politikát észrevenni. Ki más keltene részvétet és imádkozna az áldozatokért, különösen a halott terroristákért, akik talán a leginkább rászorulnak az imára? Ki más imádkozna – és tenne – a békéért, egymás elfogadásáért? Mi pedig ehelyett a Charlie Hebdoról vitatkozunk, amit egyébként megtehetnénk bármikor, hiszen eddig is létezett, és ezután is fog (sőt…). Nem az a baj, hogy kinek mi a véleménye Charlie-ról, hanem hogy a keresztény, és általában a vallásos értelmiség a béke iránti nagyon kritikus felelősségének nem tesz eleget, miközben hagyja magát belehergelni a Charlie Hebdoról folytatott teljesen időszerűtlen, a jelenlegi körülmények között szükségszerűen elfogulatlan és ízléstelen vitába.
Ja ! Respect ! “Azt gondolom, a katolikus Egyháznak (és ki másnak, ha nekünk nem) ebben a helyzetben mindenféle érzelmektől túlfűtött ideológiai fejtegetések helyett különös felelőssége lenne az embert és nem az eszmét, a tragédiát és nem a politikát észrevenni.”
Bizony !
Kedves Leeladam (?),
Nagyon értékelem, hogy imára szólítottál fel. Csatlakozom és támogatom.
Kérem, azonban, ne vessük el a józan gondolkodást, csak azért, mert most van egy érzelmi hullám. Volt a 9/11 után is, de meddig tartott? Mi következett utána? Az iraki háború. Nos, ennek a veszélye nem múlt el, mert mint ritka politikai józansággal írod, a francia kormány ügyesen levezette a feszültséget. A magukat Iszlámnak nevező erők (és kitartanak a címke mellett, nem csak ők, de bírálóik is) nyugati zsoldosokat toboroznak, de a tévében mást sem hallottam, hogy “vannak jó muszlimok is a bevándorlók körében”. Ez rosszat sejtet. Igen, kezdj el egy kilencedet az áldozatokért és az elkövetőkért. Ez lenne a keresztény magatartás. Persze, nem az egyedül lehetséges. Nincs jogunk – sem neked, sem nekem -kisajátítani, hogy mit címkézünk kereszténynek. Keressük a jót a másikban!
Igen, egyetértek abban leeladam- mal, Kádár Istvánnal, hogy az embert kellene észrevenni.Úgy ám ! – de ez ugye minden emberre vonatkozik, legyen az akár moszlim is, vagy zulukaffer.? Ám a politikát észre kell vennünk,mert az a “poliszról”közéletünkről,az emberi életről szól, abban akar érdeket érvényesíteni, nem válik el”AZ EMBER”-től.
Néhány hozzászóló a gyilkos szatírát védelmezi. Ami a Charlie Hebdo lapba megjelent, az nem tartozik a humor fogalomkörébe. Semmi mulatságos sincs a karikatúrákon, amit ez a szennylap közölt.
Igen ?
Mutassál legalább egy (1) ilyen hozzászólást. Én figyelmesen végigolvastam mindet, de ilyen itt egy sincs.
Más kérdés és jellemző viszont, hogy az esetet szerintem sokan egyfajta megbotránkozás kurzusra használják.
Ugyanakkor a megbotránkozást tartják egy nem mellékesen több emberen, minősített okból végrehajtott gyilkosság kiváltó okának. Ezek után én már kezdem úgy látni, hogy talán lehet némi lelki rokonság a megbotránkozók közt.
Az meg, hogy, ha ez az eset nincs, egy tkp. kevesek által ismert marginális hecclap idétlen, bár elismerem, egyeseket sérthető élceit egy kalap alá próbáljuk helyezni egy egykori, másik, párt és állami élclappal, amelyik állam nem mellékesen a lapban kicsúfoltak és megalázottak végső megsemmisítését tűzte ki célul, és hajtotta végre, amennyire a “képességeiből” tellett milliókon, ez már a megbotránkozottak megbotránkoztatása.
Nagyon abszurd, Ha nem gonosz.
Jó megbotránkozást, szélsőséges indulatokat !
Kedves Uram,
tudtommal mi nem tegeződünk! De ami kérdése lényegét illeti, íme:
“A francia kultúrának viszont szerves része a szatíra, mindenféle fanatizmus(sal) szembeni.” – írja Hojdák Gergely. Kenyerei László meg ezt írja: “Szatíra csak jo vagy rossz lehet (közepút nincs!) – és mindig ellenzéki Az emberek egy részének mindig felhaborító – ez mar a dolog természete. Sőt minél jobb a szatíra annál több ember háborodik föl rajta..” Sajnos a rossz szatírán még jobban föl lehet háborodni, ha egyáltalán az, amit a Charlie Hebdo csinál ebbe a kategóriában kényszeríthető be.
Kettőt közöltem. Sapienti sat!
Ami a karikatúrákat illeti, az sajnos önálló műfaj.
Mi, akik hosszú ideje elszoktunk a Ludas Matyitól és a Hahotától is, nyilván – és ki-ki hite szerint jogosan – megbotránkozunk rajtuk. Általában az ilyesmit éppúgy kihagyjuk, kihagyhatjuk az életünkből, mint a pornográf lapokat, vagy a számunkra nem szimpatikus politikai lapokat. Európában a figyelmünkkel és a pénztárcánkkal ítélünk.
Franciaországban 66 millióan élnek, és csak 60ezer példányban fogyott az újság.
Van aki komolyzenét szeret hallgatni, van aki Metallicát, van aki Neotont.
A lap közönsége nem a polgári újságírással vagy vasárnapi prédikációval megszólíthatók közül került ki, ez nyilvánvaló.
A saját közönsége számára azonban egy – nem csak hogy laikus, hanem ahogy az ma szokás – nagyon pörgő világban kísérelte meg a lap – IGEN, rendkívül provokatív ábrákkal – aktuális és fontos politikai témákra felhívni a figyelmet – ami a karikatúra dolga.
A lap munkatársai sokakat, sokszor megsértettek és állandó fenyegetésben éltek, tisztában voltak a veszéllyel. Egy bíróság perben senki sem tüntetett volna a rajzaikért.
Tudom, hogy magamat ismétlem, de az a véleményem,
A fenti vitában az a tévedés, hogy “Mi Charliek” NEM a karikatúrákért vagy a vicclapért állunk ki:
Azért, – és azért ennyien – mert teljesen világos és magától értetődő a számunkra, hogy
“a XXI. században senkit sem lenne szabad lemészárolni azért, mert mondott, írt, vagy rajzolt valamit”. ( ez bizony idézet egy kedves ismerősöm FB bejegyzéséből)
Azért sem lenne szabad lemészárolni senkit, ahová, vagy akinek született – de ez olyan európai alapvetés, amibe magától értetődően belenőttünk.
De ha majd netán kell, mert nem lesz magától értetődő, gondolom, és hiszem, sokan kitűzzük az “én is ember vagyok” kitűzőt is…. bármelyik üldözött népcsoport nevében.
.Paca
Tisztelt Balassa úr, kedves Uram.
Köszönöm a hozzászólást. Én a lapot ismerve – nem a mostani kampány során találkoztam vele először – nem vitatom el tőle, hogy valóban szatirikus. Sok hozzászóló azonban kitér a Civilizációk összecsapása (Lásd Samuel Huntington) téma előtt, mivel kizárólag a nyugat főáramlatú (main stream) érvelést ismeri. Még sok áldozata lesz az effajta tudatlanságnak.
Kérek minden hozzászólót, szíveskedjék újraolvasni eredeti állásfoglalásomat a következő szempontból: Van.e vagy nincs etikai/erkölcsi korlátja a bírálatnak/szatírának, vagy a “szabadság” minden más értéket felülír? Továbbá: ha nem individuális, hanem kollektív, közösségi szinten fontoljuk meg mindezt, akkor mire jutunk?
A keresztény ember válasza egyértelmű a korintusi levélből: “Minden szabad nékem, de nem minden használ”
A francia újságírók képtelenek voltak megérteni a fenti gondolatot.
Természetesen léteznek etikai korlátok. A focinak is vannak szabályai (=korlátai), mert anélkül a játék értelmét vesztené. Autó fék nélkül nem működhet.
kulakzsiga
Minden újságíró vagy karikaturista tisztában kellene legyen, hogy meddig mehet valaki, vagy valakik kigúnyolásában (gyalázásában). A gyilkosságot mélységesen elítélem, nincs joga senkinek más élet kioltására.
A mértéktelenség minden területen csak bajt okoz.Kiváncsi vagyok, hogy a “modern” művészet képviselői mikor kerülnek sorra, mert újabban egyre több sokkoló, gyomort iritáló
“alkotással” találkozunk a tárlatokon.
Egy példa: “Szatirikus valláskritikai rajzokat állít ki egy bécsi múzeum”
http://nol.hu/kultura/szatirikus-vallaskritikai-rajzokat-allit-ki-egy-becsi-muzeum-1509025
Vegre hozzajutotam a Charlie Hebdo egynehany karikaturajahoz. Szornyuseges istenkaromlo, vallast es erkolcsot gyalazo rajzokra szamitottam. Amit lattam (jollehet csak kb.20 rajzrol van szo) a varakozasaimat messze alulmulta. Ez lenne az egesz? Ezert a nagy felhaborodas? Evek soran lattam en mar mashol sokkal elesebb, kegyetleneb es, blaszfemkusabb karikaturakat. Jollehet ezek tobbnyire a kereszteny vallassal es annak elo es holt szemelyeivel foglalkoztak ( a Profeta meg nem volt divatban.). A 18 szazadi frncia irodalom tele van nehezen megemesztheto blaszfemikus muvekkel.. Nemetorszagban a 60as,70es evekban olyan jol olvasott fuzetek mnt Konkret es Spontan kulutszt uztek a blaszfemiabol. Vagy vegyuk a filmet Monty Python’s Life of Brain (1979). Ez a film annak idejen nagy port vert fol. Tiltakoztak, bojkottaltak, az USA-ban es Angliaban betiltottak. Ugyanolyan eles vitat provokalt mint amilyet mi most folytatunk ami az alkoti szabadsag es a (vallasi) toleranci korul forog. De senkinek sem jutott eszebe a Kalschnyikovhoz nyulni. Azt hiszem minden felhaborodason es megbotrankozason tul a szatiraval szemben a vegen megiscsak meg kell kockaztatnunk legalabb egy kenyszeredett mosolyt, mert kulonben mar uton is vagyunk Fundamentalisztan fele. Koszonetet mondok Ulrichnak (en csak igy hivom, hiszen iskolatarsak voltunk) kontroverz velemenyeert, mert megmozditotta az allo vizet. Ha mindenki egy velemenyen van a to kiszarad es posvany lesz belole.
Fontos, hogy ne általánosságokban beszéljünk. Van, aki ma is leszúrnak a kocsmában csak azért, mert “anyázott”, vagy agyonvernek embereket ad hoc szerveződő csoportok (pl. Olaszliszka) vélt sérelmek és a bőrszín miatt és vannak áldozatai a Kuk-klux-klannak ma is. Egyik sem azonos azzal a tágabb közösséggel, amiben élnek. A kocsmai gyilkos nem egyenlő pl. a cigánysággal, ahogy a KKK sem azonos az Egyesült Államokkal vagy akár a kereszténységgel.
Laszlo Kenyeri: “Szornyuseges istenkaromlo, vallast es erkolcsot gyalazo rajzokra szamitottam. Amit lattam (jollehet csak kb.20 rajzrol van szo) a varakozasaimat messze alulmulta. Ez lenne az egesz? Ezert a nagy felhaborodas?”
Igen, “csupán” ez lenne. Egy kis példa az említett hetilap címoldalaiból:
http://flagmagazin.hu/nagyvilag/el_lehetett_volna_kerulni_a_francia_ujsagirok_lemeszarlasat
“…a mennyei Atyát hátulról meghágó Jézus Krisztus kerül a címlapra, akinek fenekéből a Szentháromságot jelképező háromszög lóg ki.”
Ezt nevezzük sajtószabadságnak? Ez nem szatíra, még csak nem is gúny, ez tömény gyalázkodás.
Nem uram, ez pénz.
Annyira a pénzről szól, hogy holnap 3 millió példányban jelenik meg:
http://www.origo.hu/nagyvilag/20150112-3-millio-peldanyban-jelentetik-meg-mohamed-profetat.html
Sajnos az áldozatok – nem felmentve a gyilkosokat – maguk provokálták ki szomorú halálukat. A tolerancia mindenkit kötelez. A barátnőm katolikus a férje hithű zsidó. Mindketten megünneplik egymás vallásának az ünnepeit. Ez így helyénvaló. Ezt kellen követni. “Én sem vagyok Charlie” (sajnos) A SZERETET mindenkit kötelez!!!!!!
Nem vagyok Charlie és sosem leszek az.
Elsősorban azért mert ami Párizsban történt, az két szélsőség közötti leszámolás volt. Az egyik a testet gyilkolta, a másik a lelket. Egyikük tevékenysége sem egyeztethető össze a normális emberi élettel. Vajon ki örülne neki ha a férje/felsége/munkatársa egész nap csak gúnyolódna rajta? Lehet így élni?
Az újság nem a szólásszabadságot képviselte, hanem az öncélú, sértő, legaljasabb emberi ösztönökre ható provokációt. A jó humorhoz több intelligencia szükséges. Sajnos ez ott hiányzott.
Az itten hozzászólásokból is sokszor hiányzik az intelligencia: sokan képtelen megkülönböztetni az újság által képviselt legocsmányabb vallásgyalázó provokációt a jó humortól, és főleg Jézus örök igazságaitól. Jézus nem provokált, hanem az igazságot hirdette, az, hogy ez egyeseket bántott az az ő problémájuk. Az újságírókat nem az igazság, hanem mások sértegetése érdekelte. A kettő gondolatvilág között hatalmas a szakadék. De nem baj, vannak itt emberek akik ennyit sem képesek átlátni.
Az már mély filozófiai-pszichológiai kérdés, hogy egy esemény bekövetkeztéért mennyire lehet felelősségre vonni a benne részt vevőket.
Én azt mondom a felelősség elsősorban a terroristáké, de a gyilkosságokat az újságírók provokálták ki. Vajon miért nem Le Mond szerkesztőségébe mentek be a fegyveresek? Vagy miért nem a pályaudvaron kezdtek lövöldözni? Egyenes ok-okozati viszony van az újságírók tevékenysége között és a terroristák támadása között. Mert ez a támadás nem alkalom-szülte, hanem egy korábbi tevékenységre adott válasz volt. És azzal nem lehet védekezni, hogy a mi európai kultúránk sosem fogadja el az ilyen fajta választ. Ez igaz, de jelen esetben mellékes. Azt kell látni, hogy az újságírók tudatában voltak annak, hogy egy ázsiai, muszlim gondolkodású szélsőséges csoportot provokálnak, akiknek a reakciója nem fog megegyezni a mi európai világunkéval. Ennyi. Ezért áll meg a részfelelősség. Korábban már dobtak molotov-koktélt a szerkesztőségre, ezerszer fenyegették őket, rendőrséggel védték a szerkesztőséget. Nagyon jól tudták, hogy a tetteiknek következménye lesz, mégsem hagyták abba.
A probléma ott van, hogy korunk liberálisainak ez nem gyalázkodás. Náluk ez simán belefér. Ezzel nincs baj, mert úgy gondolkodnak ahogy akarnak, a probléma ott van, hogy képtelenek elvonatkoztatni saját kis beszűkült csőlátású világuktól, és nem látják meg, hogy van egy maroknyi muszlim szélsőséges akiknek a reakciója nem fog megegyezni a mi európai reakcióinkkal. És bármennyire nyavajognak itt és köpködnek szegény Ulrich atyára, képtelenek felfogni, hogy ezt az eseményt és főleg annak előzményeit nem az európai, hanem muszlim vallásos fejjel kellett volna átgondolni.
Én azt látom, hogy a szélsőséges csoportoktól eltekintve az egyházak sokkal élhetőbb életet kínálnak: a Katolikus Egyház is egymás tiszteletére buzdít, fogadjuk el egymás vallását és meggyőződését és akkor jól tudunk egymás mellett élni. Ezzel ellentétben a liberálisok ma Európában kizárólag a saját elképzeléseiket akarják engedni, és mindent megtesznek a vallások rombolásáért. A magukat liberálisnak tartók a legkevésbé liberálisak, és mindent fekete-fehéren próbálnak látni.
http://www.szozat.org/index.php/25-cimlaphirek/4165-ki-az-aldozat
Köszönöm az alapos írást. Szerény kommentár: ha a Szabadság, testvériség, egyenlőség hármasból egy elemet iktatunk, a másik kettő is derékba törik. Ezt a francia forradalom éppúgy demonstrálta, mint a “Nagy Októberi”. A Charlie felmondta a testvériséget, és ezzel kockáztatta az amúgy egekbe magasztalt szabadságot. Mos majd jönnek a “védelmünkre” hozott Big Brother szabályok, mint ahogy a 9/11 óta kötelező a repülőtéri kényszer-stripease.
A szlogen és ami mögötte van.
Halomra gyilkolt – kutatások szerint főleg !! -polgári, paraszti és szegény rétegekből kikerülő áldozatok.Totális vérfürdő, TELJES GÁTLÁSTALANSÁG..A forradalom még a saját gyermekeit is felfalta. Nyugat-Európa nem győzte befogadni a z ebből menekült tömegeket. Jelesül Anglia ! – az Anglikán Egyház, de Nyugat Európa más államai is. 2oo pap menekül Rómába a felkoncolás és földönfutóvá kreálása elöl.És mindez a szabadság,testvériség és egyenlőség jelszava és a felvilágosodás nevében. Hm. Jó kis példa volt,máig ható, mély gyökerű, szellemében nagy hatásu.
Bolberitz Pál mondta egyszer, hogy a francia forradalom jelszavaival az a gond, hogy rossz a sorrend. Szabadság, Egyenlőség, Testvériség. A helyes sorrend: Testvériség, Egyenlőség, Szabadság. Az indoklásra már nem emlékszem, de abból indulhatott ki: ha első a szabadság, az korlátlanul grasszálhat. Ha a testvériség az első, akkor a szeretet áll az élen, ezen belül tud az egyenlőség szeretteljesen, tapintatosan érvényesülni. Ez pedig egészségesen, erőszakmentesen “korlátozza”, vagyis kiteljesíti a szabadságot. A korlátlan szabadság, vagyis a szabadosság terrorizál.
.
Én azt nem értem ebben az ügyben, hogy ha egy közszereplőről, vagy bárki másról készül egy hasonló jellegű “szatirikus karikatúra”, az jogi esetnek számít, ez pedig nem.
Istennek miért nincsenek jogai?
Miért nem tudjuk képviselni legalább egy kicsit? És miért nem szeretettel?